Mészáros Bálint

A kormány körülbelül 100 milliárd forinttal csökkentené a gyógyszerek ártámogatására fordított költségvetési hozzájárulást. A tervek szerint persze nem a betegeket sanyargatnák, hanem a más szektorokban bevált módszert követve a teljes összeget a gyógyszergyártóktól vennék el. Kicsi a valószínűsége, hogy ezúttal menni fog.

A problémás lakáshitelek kezelésében minden olyan szereplőnek részt kell vállalnia, aki felelős a helyzetért: az államnak, a bankoknak és maguknak az adósoknak is - állítja a hiteltanácsadó szakember. Nem kifejezetten szokványos véleménye szerint az sem tragédia, ha fizetésképtelenség miatt sok embernek kell költöznie.

Hiába keménykedik a munkanélküliekkel a kormány, attól még nem lesz több munkahely, és puszta segélycsökkentéssel csak a szegénységet lehet növelni. Pedig az állam változatos eszközökkel tudná segíteni a munkába állást a kutató szerint. Mészáros Bálint

Cikkünk első részében (Amikor nem a pénz kevés, Magyar Narancs, 2011. február 10.) azt vizsgáltuk, hogy az előző kormány idején miként futott zátonyra az a program, amely a fogyatékosokat ellátó nagy létszámú intézményeket számolta volna föl. E célra azóta sem lehetett kiírni az uniós pályázatot. Vajon miért nem? Mészáros Bálint

Magyarország 1998-ban eldöntötte, hogy fölszámolja a fogyatékkal élők 50-es években létrehozott mamutintézményeit. Az első tíz évben nem történt semmi, majd úgy látszott, hogy uniós támogatásból végre elkezdődik a folyamat. A pályázatok kiírása azonban évek óta húzódik - ám ha az európai adófizetők pénzét szökőkútépítésnél bonyolultabb fejlesztésre kell fordítani, a jelek szerint megáll a tudomány.

A nyugdíjpénztárak államosítása nemcsak a maradóknak, hanem az átlépőknek is tartogat még meglepetéseket. Az pedig végképp mindenkit érint, hogy az állam kinek és mennyiért fogja értékesíteni a pénztári portfóliót.

Tavaly áprilisban kérte fel Bajnai Gordon akkori miniszterelnök a három civil tagból álló tanácsadó testületet, amelynek a Nemzetbiztonsági Hivatalban (NBH) található 18 mágnesszalag felülvizsgálatát kellett volna felügyelnie. A szakértők megbízatását tavaly december közepén hirtelen visszavonták. Az addig végzett munkáról a testület volt elnökét kérdeztük.

Az egyik utolsó független intézmény vezetője a monetáris politika mozgatórugóin kívül a kormány és a jegybank szembenállásának természetéről és személyes szerepvállalásáról is beszélt a Narancsnak.

A jogorvoslati lehetőségekről, a pénztárak eddigi teljesítményéről, a lehetséges következményekről kérdeztük a nyugdíjpénztárakat tömörítő szövetség vezetőjét. A beszélgetés óta az Országgyűlés kétharmada annak rendje és módja szerint megszavazta a pénztári törvény módosítását.

A primitív népbutítás és a zsarolás eszközéhez nyúl végső kínjában a kormány, hogy a magánnyugdíj-pénztári megtakarításokat megszerezze. És ha megszerezte, fogadkozásai ellenére rögvest elköltse.

Európai parlamenti képviselőként múlt csütörtökön három és fél percben elmondhatta véleményét a magyar Országgyűlésben a jövő évi költségvetésről. "Többszörös hazugság van a rendszerben" - értékelte a kormány gazdaságpolitikáját másnap a Narancsnak a volt pénzügyminiszter, aki 2009-ben az MDF-lista éléről került Brüsszelbe.

A kiskereskedelmi láncokra kivetett pluszadó bőven meghaladja az érintett vállalkozások jobb években elérhető nyereségét is, és a terheket továbbhárítani sem tudják. Az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöki tisztét is betöltő cégvezető szerint a magyar piacról kivonulás ennek ellenére sem várható.