A Los Angelesben élő magyar származású irodalmár, Marianna D. Birnbaum pár éve jeruzsálemi keltezésű képeslapot kapott három magyar írótól, akik a jeruzsálemi könyvvásár vendégei voltak. Arra gondolt, hogy - ha már nem lehet velük - legalább megkérdezi, hogy mulattak, és mit tudtak meg az országról. Az ebből az ötletből született könyv előszavában Birnbaum a magyar zsidóság történetéről elmélkedik: a 19. századot illuzórikus aranykornak láttatja, amikor a zsidók elhitték, hogy az emancipáció komoly és valódi döntés, őszinte befogadás - nagy tömegeik lelkes hazafiakká váltak, és úgy gondolták, többé aligha lehet kérdés bárki számára, otthonuk-e a föld, ahol élnek. A magyar nemzet azonban a következő század folyamán nem olyannak mutatkozott, mint legjobb képviselői a liberális korszakban, az asszimiláció puszta illúzióként lepleződött le abban a folyamatban, ami a holokauszthoz vezetett. Ez a történet nyilván nem nélkülöz minden igazságot, de mégis egyirányúsító kissé. Ez a helyzet, hazaszeretetük "elárultatása" a felelőse a magyar zsidók identitáskrízisének Birnbaum szerint, ez a problematikus identitás áll Izrael állam mellett a kérdések fókuszában, ezzel szembesülhet, aki Ferihegyről a Ben Gurion reptérre érkezik. A három interjúalany három különböző perspektívát biztosít a kérdés megválaszolásához: egyikük zsidónak tekinti magát, másikuk a származását jelentés nélküli véletlennek gondolja, a harmadik, Esterházy Péter pedig semmilyen értelemben sem zsidó: jóindulatú és figyelmes kívülálló. Világos, hogy Birnbaum kérdéseinek irányát erősen befolyásolja a szélsőjobboldal előretörése, ebből, hiába él Los Angelesben, legalább annyira naprakésznek tűnik, mint beszélgetőpartnerei.
