A sukorói kaszinó- vagy üdülőközpont-projekt a közelmúlt egyik legtöbbet vitatott és legkevésbé követhető esete, amelynek két szála van: magának a koncessziónak, valamint egy felettébb zavaros telekcserének az ügye. Nem kizárt azonban, hogy a King's City épp a jelenlegi kabinet regnálása idején nyitja meg kapuit.
Az állami tulajdonú földterületek körüli esetleges machinációk feltárására felkért Budai Gyula miniszterelnöki megbízott olyan, 2008-ban készült hangfelvételeket adott át a nyomozó hatóságnak, amiknek a tartalmát a nyilvánosság (a nyomozás érdekeire tekintettel) ugyan nem ismerheti meg, de amik szerinte bizonyítják, hogy a sukorói telekcsereügylet "központi utasításra történt". A tranzakció az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a többek között különösen nagy értékben elkövetett hűtlen kezelés gyanújával nyomozó ügyészség szerint is több szempontból szabálytalan volt, és az államnak komoly vagyoni kárt okozott. A telekcsere-szerződés juttatta az óriásprojektet a beruházáshoz szükséges földterülethez. Ha Budai felvételei valódi bizonyítékok, akár perdöntők is lehetnek a Gyurcsány Ferenc elleni, az LMP által indított és hivatali visszaélés miatt folyó eljárásban. A Fidesz azonban ennél is többre törekszik: a hűtlen kezelés miatti nyomozás "ismeretlen tetteseit" szeretné felcserélni Gyurcsányra, Bajnai Gordonra, Veres Jánosra, valamint Tátrai Miklósra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. akkori vezérigazgatójára.
Az inkriminált szerződés értelmében a magyar államot képviselő MNV átadta Joav Blum magyar-izraeli kettős állampolgárságú üzletembernek a körülbelül 70 hektárnyi sukorói területét, cserébe Blum egybefüggő albertirsai és pilisi gyümölcsöseiért. Blumnak a két terület értéke között megállapított különbözetet át kellett utalnia az államkasszába. Budai szerint a Nemzeti Vagyon Tanács (NVT) vonatkozó ülésén készülő hangfelvételt Tátrai leállíttatta, amíg a területekről készült értékbecslésekről tárgyaltak. A felvételeken, mint azt a miniszterelnöki biztos is elismerte, Gyurcsány vagy Bajnai neve nem hangzik el, de úgy véli, ilyen fajsúlyú ügyekben aligha történhetett bármi a tudtuk nélkül. Budai megígérte, hogy az elkövetkező hetekre - a kampány idején - újabb meglepetésekkel áll elő. Az, hogy Budai a rendelkezésére álló, a felderítés szempontjából fontos dokumentumokat nem egyszerre adja át az ügyészségnek, arra utal, hogy a Fidesz nem az ügy tisztázását tartja elsődlegesnek, hanem saját választási műsorának asszisztenseként kívánja foglalkoztatni az igazságszolgáltatást. Ha ugyanis valóban perdöntő bizonyítékai vannak Budainak, akkor azok időnkénti adagolásával nem segíti, hanem akadályozza az ügyben folyó nyomozást.
Egy kaszinó telket keres
2007 második felében a Ronald S. Lauder és a Fred H. Langhammer nevével fémjelzett befektetőcsoport legjobb magyar terepismerettel rendelkező tagja, Joav Blum Pest megyei földek vásárlásába fogott, amiken majdan felépíthetik üdülőkomplexumukat aquaparkkal, botanikus kerttel, lovagló-, korcsolya- és golfpályával, koncertteremmel és konferenciaközponttal, akváriummal, műjégpályával, hó-, sí- és vidámparkkal és egy első kategóriás kaszinóval.
Innen aztán minden zavarossá válik. A befektetők ugyanis, noha már voltak Pest megyei földjeik, nem indultak a Veres János pénzügyminiszter által 2007 decemberében kiírt koncessziós pályázaton - pedig Blum a Népszabadságnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy kizárólag a tervezett beruházás érdekében vásárolt földeket. Az MNV Zrt. szóvivője, Száraz Gábor szintén a Népszabadságban 2009-ben úgy vélte, hogy "Joav Blum először valóban Albertirsán tervezte a beruházás megvalósítását, és csak azok után érdeklődött a sukorói terület iránt, amikor kiderült, hogy az útépítés miatt a Pest megyei birtokon nincs lehetőség a program megvalósítására". Ezt viszont közvetve maga Blum cáfolta a fentebb idézett interjúban: "Az M4-es autópálya tervezett útvonala már hosszú idő óta ismert", erről "az eladó tájékoztatott minket, s ez bele is került az eredeti szerződésbe".
A pilisi gyümölcsöst Blum az eladás előtt néhány héttel vette meg. E furcsaságot azzal indokolta, hogy valójában már öt hónappal az adásvételt megelőzően előszerződést kötött az ingatlanra, vagyis hiába tudta már, hogy nem kíván Pest megyében befektetni, nem akarta bukni a foglalót. Főleg, hogy feltételezhette: az MNV Zrt. becseréli a telket a kiszemelt sukorói területre. Blum tehát az előszerződést februárban kötötte, nagyjából három hónappal az után, hogy Veres kiírta a Pest megyei konceszsziós pályázatot, amin Blum mégsem kívánt indulni. Mindez azért fontos, mert e telkeknek köszönhették a beruházók, hogy megúszták az állami vagyon elidegenítésére kötelezően előírt versenyeztetést. A vagyontörvény egy 2007-es módosítása ugyanis arról rendelkezik, hogy aki állami földért cserébe olyan területet tud felajánlani, amire feltétlenül szüksége van a köznek, verseny nélkül hozzájuthat. Vagyis nem alaptalan a fölmerült gyanú, hogy Blum csak azért vette meg a telkeket, hogy a versenyt megkerülve tehessen szert a sukorói földekre.
Ráadásul a magyar állam előzékenyen megvárta, hogy az általa kiszemelt területet Blum megvegye, azután viszont sürgőssé vált, hogy az állam hozzájusson a pilisi gyümölcsöshöz: az MNV közérdekű célra hivatkozva vette meg Blum telkeit egészben, noha az ÁSZ későbbi vizsgálata szerint bőven elég lett volna belőle annyi, amin a leendő autópálya nyomvonala halad majd. A kisajátítási törvény szerint akkor lehet kisajátítani-megvásárolni a teljes ingatlant, ha a szükséges rész leválasztása után nem lehetne eredeti funkciójában használni, vagy olyan kis terület maradna vissza, ami végképp semmire sem lenne jó. A Blum-gyümölcsösnek azonban olyan apró része érintett az ügyletben, hogy az mindkét lehetőséget valószínűtlenné teszi. Száraz Gábor MNV-szóvivő bejelentése szerint a telekcserét Joav Blum kezdeményezte (ami az államot semmire sem kötelezte), mi több, az MNV Zrt.-nek nem volt szándéka a sukorói ingatlanok értékesítése, Joav Blum viszont a Pest megyei ingatlanainak ellenértékeként kifejezetten azt a területet kérte. A törvény azonban nem írja elő, hogy az MNV Zrt.-nek teljesítenie kell Joav Blum három kívánságát: megegyezésre kell törekedni, de ha az nem sikerült volna, az állam végső soron kisajátíthatta volna a területet.
Árak és lakcímek
E számos furcsaságot 2008 tavaszán megelőzte egy találkozó Blum és a befektetők nagyágyúi, többek között Ronald S. Lauder és Fred H. Langhammer, az Estée Lauder Group korábbi vezérigazgatója, valamint Gyurcsány Ferenc kormányfő, a gazdasági miniszteri bársonyszéket azokban a napokban elfoglaló Bajnai Gordon és Tátrai Miklós MNV-vezérigazgató között. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a kormánytisztviselők megígérték, hogy "a működéshez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz (a szerencsejáték-koncesszió kiírása)". Ezt sokan - köztük Bencze Izabella jogász, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) volt vezérigazgató-helyettese - úgy értelmezték, hogy a koncessziós tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyeket ígérték meg előre, vagyis a pályázat le volt vajazva. A homályos kifejezés azonban, mint a zárójel mutatja, a pályázat puszta kiírására is utalhat. De másra is - erről később.
Az illetékes ügyészségek megóvták mind a Pest megyei, mind a villámgyorsan, még a szerződéskötés napján átíratott sukorói telkek Blum nevére írását, különböző formai hibákra hivatkozva. A jogi procedúra Pilisen és Albertirsán lezárult, Sukorón viszont máig nem jegyezték be Blumot tulajdonosnak. Lefolyt egy közigazgatási per is, amely Blum sukorói lakcímét fiktívvé nyilvánította, mivel csak közvetlenül az adásvétel előtt jelentkezett be bérlőnek, és azóta sem él ott "életvitelszerűen". Fiktív lakcíme bejelentése miatt büntetőpert is indítottak Blum ellen közokirat-hamisításért.
Ebben a jogsértésben - hogy ti. nem a bejelentett lakcímén él - jó néhány magyar polgár osztozik Blummal. A kifogást az tehetné relevánssá, ha az ingatlanhoz jutás feltétele lett volna a sukorói lakcím. A térség fideszes országgyűlési képviselője, L. Simon László lapunknak nyilatkozva megjegyezte: csak a termőföldtörvény teszi kötelezővé a vásárlónak, hogy bejelentett, helybeli lakcímmel rendelkezzen - a Blum által megvett föld azonban művelésből kivont terület. Blum lakcíme a tulajdonszerzés szempontjából tehát irreleváns, így ebben aligha követett el bűncselekményt - még ha erre az eljárásra utalva prejudikált is az amúgy jogász végzettségű Budai Gyula, amikor Bajnai Gordon kormányát arra kérte, ne boltoljon tovább egy jogerősen elítélt "bűnözővel". Jogerős ítélet csak a közigazgatási eljárásban született - ami, ugye, nem büntetőper.
Az igazi probléma az a feltűnő értékaránytalanság, amit az MNV Zrt. 2008-as gazdálkodását vizsgáló 2009-es ÁSZ-jelentés, valamint az ügyészség által kirendelt igazságügyi szakértő egyaránt megállapított. Blum telkeit az MNV Zrt. által közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott ingatlanbecslő cég munkatársa roppantul fel-, míg a sukorói földet súlyosan leértékelte, azaz mindkét alkalommal a befektetők számára kedvező, az állam számára kedvezőtlen irányba tévedett - az ügyészségi szakértő szerint összesen 1,3 milliárd forint értékben. Az új tulajdonos joggal mondhatta utólag, hogy az értékbecslőt nem ő kérte fel, ő csak tudomásul vette az értékbecslés eredményét, és befizette a különbözetet az államkasszába. Jóhiszeműsége tudatában akkor is nyugodtan kártérítési pert indíthat szerződésbontás esetén a befektetés előkészítésére fordított pénzéért az állam ellen, ha lehetett is valami sejtése saját, majd 790 millióra becsült telkei értékéről. A vonatkozó dokumentumokból (amik azóta hozzáférhetők, hogy az LMP sikerrel perelte az MNV Zrt.-t az iratok nyilvánosságáért) kiderül, hogy a sukorói területnél az értékbecslő bő egyharmadával csökkentette a négyzetméterárakat "az ingatlanra elhelyezhető felépítmények korlátozott típusa" miatt. A szerződő felek lélekjelenlétét dicséri, hogy ezt az indoklást mindketten elfogadták a csereszerződés megkötésekor, annak ellenére, hogy tudták: a befektetők annyi mindent kívánnak építeni a területre, hogy - mint később kiderült - minden rá sem férne, például a 18 lyukú golfpályát is utóbb 9 lyukúra kellett módosítani.
Veres János pénzügyminiszter 2008 novemberében először kiírja Fejér megyére a kaszinóüzemeltetés feltételéül szolgáló koncessziós tendert, majd gyorsan vissza is vonja "a reménybeli pályázó körében felmerült technikai okok" miatt. "A reménybeli pályázó" ez idő tájt feltehetően a Pest megyei gyümölcsösük földhivatali ügyeinek intézése, valamint az ügyészség akadékoskodása miatt nem ért éppen rá.
Titkos randevú
A Gyurcsány-kormány már az ügyészségi vizsgálódás kezdete után, utolsó ülésének egyik napirendi pontjaként - Bajnai Gordon későbbi ügyészségi tanúvallomása szerint a befektetők kérésének eleget téve - kormányhatározatban nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a projektet, pontosabban annak a cégnek a beruházását, amelyik majd megnyeri a koncessziós tendert. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról szóló törvényt 2008 szeptemberében úgy módosították, hogy kiemeltté nyilvánítható egy projekt, ha egyedi kormánydöntéssel anyagilag támogatják, továbbá e lehetőséget a koncessziós szerződésekhez kapcsolódó beruházásokra is kiterjesztették. Felmerül, hogy nem lex King's Cityvel állunk-e szemben. Ráadásul e ponton új értelmet nyerhet a májusi találkozó emlékeztetőjének idézett mondata a minisztériumi engedélyekről, amelyek úgymond "rendben lesznek": a minisztérium a kiemelt beruházásoknál másodfokon eljáró hatóságként működhet például az építési engedély kiadásánál. Némi gyanakvással úgy is érhetjük mindezt, hogy a kormánytagok megígérték a befektetőknek: az engedélyeztetést kormányrendelettel saját hatáskörükbe vonják, és biztosítják őket, hogy nem fognak akadékoskodni.
A kormány egyedi döntéssel még 2,6 milliárdos munkahely-teremtési támogatásban is kívánta részesíteni a beruházást, aminek ellenértékeként Lauderék kötelezettséget vállaltak volna arra, hogy öt éven keresztül fenntartják a munkahelyeket. A beruházás volumene 400 milliárd forint a beruházók szerint, és akár 3500 új munkahelyet is generálhat. A koncessziós pályázaton részt vevő KC Bidding Kft. mögött a Cipruson bejegyzett Vigotop Ltd. áll a részvények 75 százalékával; a többit a Csehországban bejegyzett American Chance Casinos tulajdonolja, amely cégnek a New York-i székhelyű Trans World Corporation (TWC) a tulajdonosa. A TWC négy hasonló volumenű szerencsejáték-vállalkozást üzemeltet. A KC Bidding fő képviselője Ronald S. Lauder. Látható, hogy a 2,6 milliárd forint a befektetni tervezett magántőkéhez képest elenyésző, a befektető kivételesen tőkeerős, ráadásul a gazdasági válság súlyos megszorításokra kényszerítette akkortájt az országot - vagyis nehezen érthető, mi indokolta a munkahely-teremtési támogatás megítélését. Lauderék egyébként vissza is utasították ezt a pénzt.
A 2009. februárban ismételten kiírt koncessziós pályázatra csak egy pályamű érkezett: a KC Biddingé, amelyet immár az új pénzügyminiszter, Oszkó Péter hirdetett ki győztesnek augusztusban, bő két hónappal az után, hogy Bajnai Gordon kormányfő belső vizsgálatot kezdeményezett a telekcsere-szerződés miatt, és egy hónappal azt követően, hogy menesztették az MNV Zrt. éléről Tátrai Miklóst. Az ellenzék kifogásolta, hogy kaszinóműködtetésre szerezhet jogot a gyanús ingatlanügyletekbe keveredett befektetőcsoport. Oszkó, bár úgy vélte, hogy a telekügylet független a koncessziós pályázattól, úgy nyilatkozott, hogy a győzelem feltételes, szerződést csak akkor köt a KC Biddinggel, ha "a beruházás előkészítésének eddigi lépései kiállják a törvényesség próbáját". A szerződés aláírására 60 nap állt rendelkezésre, valószínűtlennek tűnt, hogy addigra a helyzet tisztázódik. A koncessziós szerződést végül október 9-én aláírták a felek, a KC Bidding 20 évre szerezte meg a jogot, ami pályáztatás nélkül újabb 10 évre meghosszabbítható. A nyertes minden évben 900 milliós kötbért köteles fizetni az államnak.
A szerződéskötés napján Oszkó Péter arra utasította az MNV Zrt.-t, hogy próbáljon megegyezni Blummal a telkek ügyében az eredeti állapot helyreállításáról. Blum azonban nem ment bele, noha azt is felajánlották, hogy kamatostól fizetik neki vissza az átutalt különbözetet. A koncessziós szerződés egyik melléklete jóval több mint száz olyan települést listáz a közép-dunántúli régióból, amelyeknek az önkormányzata jóváhagyta az esetleges kaszinóépítést (igaz, az azóta történtek hatására nem egy közülük visszavonta ezt), de a befektetők ragaszkodtak Sukoróhoz. Oszkó ezért novemberben, a tárgyalások teljes kudarca után polgári per indítására utasította a Vagyontanácson keresztül az MNV Zrt.-t az eredeti állapotok helyreállításáért; ha ezt buknák, a kereset arra kéri a bíróságot, kötelezze Blumot a későbbi szakértői becslések által megállapított különbözet megfizetésére. Balsay István, a Fejér megyei közgyűlés fideszes alelnöke szerint a benyújtott pályázat vállalásaihoz képest már nem lehet módosítani a konceszsziós szerződésen, így a helyszínen sem. Éppen ezért az ügyészséghez fordult, a megállapodás megsemmisítését kérve.
A Fidesz 2009 szeptemberében vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, amit a parlament előbb leszavazott, de később a bizottság összetételére és a "személyi összefonódások" vizsgálatának elmaradására vonatkozó módosításokkal mégis lehetővé tette a testület működését. A Fidesz ebbe viszont nem küldött tagokat, így nem lett belőle semmi. 2010 márciusában hallgatta ki Bajnai Gordont tanúként az ügyészség arról, hogy mi volt a szerepe az ügyben gazdasági miniszterként. Nem sokra rá Gyurcsány is tanúskodott. A Fidesz közben fölvette a sukorói ingatlancserét azon ügyek listájára, amelyekben a legerélyesebben és a leggyorsabban kell megkezdődnie az "elszámoltatásnak". A választások után Budai Gyulát Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottá nevezi ki. Budai egy alkalommal hamis tanúzással vádolta meg Gyurcsányt és Bajnait, az érintettek válaszul pert indítottak rágalmazásért és személyiségi jog megsértéséért. Helyi civilek, környezetvédők folyamatosan tiltakoznak: "emberléptékű" fejlesztéseket szeretnének, féltik a kiszemelt terület irányába bővíteni kívánt madárrezervátumot, a környék út- és közműhálózatát, arculatát, a tó vízminőségét.
Még egy titkos randevú
Mindez azonban nem érinti a koncessziós jogot. Az új kabinet az Oszkóék által elindított pert viszi tovább, nem készül egyoldalú szerződésbontásra, hiába követelte ezt ellenzéki politikusként maga Budai Gyula; mi több, Budai azt állította, hogy ha ezt nem tenné meg a kormány, úgy "bűnözőknek nyújt támogatást", és Oszkó pénzügyminiszter "lassan-lassan maga is a bűnözők sorába áll". (Nem tudjuk, Budai most úgy gondolja-e, hogy Oszkó után immár kinevezője, Orbán Viktor is beállt ebbe a sorba.)
L. Simon László álláspontja szerint az államnak abban az esetben fel kell mondania a koncessziós szerződést, ha kiderül, hogy a befektető nem jóhiszeműen járt el az üzlet megkötésekor, azaz ha a feltűnő értékaránytalanságért Blumék a felelősek. De hát, mint láttuk (és mint L. Simon is megjegyezte), az ingatlan-értékbecslőt az MNV Zrt. kérte föl. Az ingatlanügy tehát külön kérdés, amiben az a fontos, hogy az adófizetőket ne érje kár, és hogy kiderüljön, ki a felelős. Ám mindez a beruházás jövőjét nem feltétlenül érinti. A munkahelyteremtés a régióban különösen fontos, ezért L. Simon László is fejlesztéspárti. Megítélése szerint a nagyberuházások számára kedvező, de a versenyt nem korlátozó feltételek megteremtése nem mond ellent a kis- és közepes vállalkozások támogatásának, hiszen a közepes vállalkozások lehetnek például a nagyberuházás beszállítói. Természetesen elfogadják a független bíróság majdani ítéletét akkor is, ha csak a különbözet megfizetésére kötelezi Blumot. L. Simon megjegyzi, hogy például a csodálatos dinnyési fertőtől eltérően természetvédelmi szempontból nincs különösebb értéke a sukorói területnek, hiszen mesterségesen hozták létre; az autópálya építésekor, az iszap kikotrásakor töltötték föl. A tiltakozók mellé állt Fa Nándor állítását, miszerint részben nemes fák nőtték be a területet, cáfolja: "Javarészt nyárfák nőnek ott." A Fidesz képviselője szerint igenis szükség lenne a terület fejlesztésére, leginkább a velencei-tavi Vízi Sportiskolához kötődő sportturisztikai beruházást látna szívesen az evezőspálya mentén. Mint jelzi, azért is kívánt az előző évek során távol maradni az ügytől (neve talán kétszer fordul elő az ügy sajtóanyagában), mert ő maga "nem fekete-fehéren látta a dolgokat".
A jobboldali sajtó az ügyben teljes mellszélességgel állt ki a helyi környezetvédők mellett. Blumot, akinek rosszhiszeműsége L. Simon szerint kérdéses, sőt valószínűtlen, Budai Gyula több alkalommal bűnözőnek nevezte, míg Répássy Róbert nemegyszer úgy fogalmazott az ügyről, hogy az előző kormány "államilag támogatja a lopást". A székesfehérvári Cser-Palkovics András képviselő is "nagy lopásról" beszélt.
Nem tudni, L. Simon László szavai mennyiben tekinthetők továbbra is magánvéleménynek, mindenesetre nyomatékot ad nekik az augusztus 10-i Népszava híradása arról, hogy Orbán Viktor az év elején a nyilvánosság kizárásával tárgyalt Ronald S. Lauderrel. A lap forrásai szerint - amit a befektetők környezetéből is megerősítettek - Orbán azt reklamálta, hogy vele ellenzéki pártelnökként nem egyeztetett senki a beruházásról, továbbá vázolta, kit látna szívesen Lauder üzlettársaként (George Patakit, New York állam volt kormányzóját Blum helyett). Orbán a médiacézár figyelmét az üzlet előkészítése során méltatlanul elhanyagolt jobboldali kötődésű vállalkozókra is fölhívta. Ennek kapcsán kipattant a hír, hogy - alighanem az első találkozó tárgyában - Laudert és Langhammert is meg kívánja hallgatni tanúként az ügyészség.
Hivatalosan egyelőre be kell érnünk azzal a tájékoztatással, amit Schiffer András Orbán Viktornak címzett nyílt levelére adott a miniszterelnöki sajtóstáb. E szerfölött életszerű verzió szerint Orbán Viktor arról kívánta tájékoztatni a befektetőt (nota bene: még a Bajnai-kormány hivatali ideje alatt), hogy "Magyarország újra jogállam, a banánköztársaság korszaka lezárult, a törvényeket mindenkinek, még a legnagyobb befektetőknek is be kell tartaniuk". Rejtély ugyan, hogy miért kellett erről külön informális találkozón tájékoztatni az üzletembert és Patakit, akik ezek szerint csak azért fáradtak el Martonyi János villájába, hogy ezt személyesen Orbántól hallhassák. E szavak mindenesetre egybevágnak L. Simon László azon álláspontjával, hogy a telekügylet rendeződése és a felelősök megtalálása után maga a befektetés szabad utat kaphat. A szombati Népszava információi szerint az áprilisi választások után Lauder levelet is küldött Orbánnak, amiben megbeszélésük értelmében javasolta a tárgyalások folytatását. Üzlettársa, Langhammer a napokban sajtóközleményben tudatta, hogy optimista a kormány támogatását és a beruházás jövőjét illetően.
Karácsony Gergely (LMP) az új fejlemények hatására felmelegítette Cser-Palkovics elfelejtett ötletét, a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, amihez utolsó információink szerint az MSZP és a Jobbik is csatlakozott - együtt pedig már elegen vannak a parlamenti kezdeményezéshez. A versenyeztetés alóli kibújást Blum számára lehetővé tévő vagyontörvénybeli kiskaput amúgy a Fidesz nemhogy becsukta volna, hanem tágabbra nyitotta: a fejlesztés- valamint társadalompolitikai megfontolások mellett "egyéb" esetekre is fenntartotta a lehetőséget.
