Horeczky Krisztina

1990-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, Szinetár Miklós osztályában. Ezt követően négy éven át volt a Radnóti Színház tagja, egy vagy két évet kivéve folyamatosan forgatott: dolgozott Deák Krisztinával, Lukáts Andorral, András Ferenccel, Tímár Péterrel, Enyedi Ildikóval, és több tévéjátékban is szerepelt. A Radnóti Színházból az Új Színházba igazolt, Székely Gábor eltávolítása óta szabadúszóként dolgozik. Az idei filmszemlén színészi különdíjat kapott. A mozikban most Jadvigaként lép elénk.

A Bárkában állítja színpadra Peter Oswald Versekkel kártyázó szép hölgyek című verses drámáját, egy XVIII. századi japán szerző, Chikamatsu Monzaemon bábjátékának (bunraku) adaptációját. (Bemutató: február 25.) Immár másodszor rendez Magyarországon, legutóbb ´97-ben, amikor Helen Edmundson Irtás című színművét rendezte a Debreceni Csokonai Színházban. Neki köszönhető, hogy Határ Győzőt drámaíróként is megismerték Angliában: az Elefántcsordát ´94-ben mutatták be az exeteri Northcott Theatre Studióban. Az Oxford University egykori görög-latin szakos hallgatója amatőrként került a színházi szakmába, és jelenleg a Kent Opera társulatának művészeti igazgatója.

1984-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, Kerényi Imre-Huszti Péter osztályában, majd a Nemzeti Színház tagja lett. A színházban akkoriban jött létre a fiatalokból álló társaság, melynek tagja volt többek között Bubik István, Rubold Ödön, Kubik Anna, Kováts Adél, Hirtling István és Mácsai Pál. Tizenegy éve Párizsban él. Egy ideje Cannes-ban, Rosella Hightower - a nyolcvanas éveiben járó, hajdanán világhírű balett-táncosnő, egykor a párizsi, a marseille-i opera és a milánói Scala balettigazgatója - állami balettfőiskoláján oktat színészmesterséget. Most újra Magyarországon van. A szegedi Nemzeti Színházban rendezi Örkény István Tóték című színművét, melynek január 14-én lesz a bemutatója. A darabot hat évvel ezelőtt is színpadra állította a Nemzetiben.

Az új színházi botrányt követően fél évig nem lépett színpadra, később elvállalta Vigov szerepét Osztrovszkij Erdő című komédiájában, amit Gothár Péter rendezett a Radnóti Színházban. Szeptember óta a társulat tagja, beszélgetésünk idején Trigorint próbálja Csehov Sirály című művében, melyet Valló Péter állít színpadra (bemutató: december 12.). Januártól újabb film következik: Szabó László, Párizsban élő színész-rendező felkérésének eleget téve, egy francia-lengyel-kanadai-magyar koprodukcióban készülő krimiben elvállalta a rendőr szerepét. Ez lesz a százhetvenegyedik filmszerepe.

1993-ban Pataki Andrással alapították meg a Szegedi Kortárs Balettet. Juronics a röpke hat év alatt több tucat művel jelentkezett. Legújabb darabját, A csodálatos mandarint az ´szi Fesztivál díszelőadásán mutatták be első alkalommal Budapesten, a Thália Színházban.

Harminckilenc éves, tizenhárom éve a budapesti Katona József Színház tagja. Az elmúlt évadban Egressy Zoltán Portugál című darabjában - melyet Lukáts Andor vitt színre a Kamrában, majd nyáron filmet is forgatott belőle - egy negyvenes, falusi alkoholistát alakít. Epizódszerepből főszerepet, sablonos figurából "légies, angyalarcú véglényt" formált. A Sátánért négy díjat söpört be, többek között az Országos Színházi Találkozón neki ítélték a legjobb férfi epizódszereplő díját (a szintén a Portugálban brillírozó, Jucikát játszó Szirtes Ági kapta a legjobb női alakítás díját), és őt tüntették ki a színház számára alapított Vastaps Díjjal is.

Többek szerint egyre inkább rendező-színész: Németh Ákos Müller táncosai, Parti Nagy Lajos Mauzóleum, Garaczi László Prédales, Jeles András Szenvedéstörténet című művei után újabb kortárs drámát rendez. Lőrinczy Attila Balta a fejbe című drámája - melyet december 20-án mutatnak be a Kamrában - lényegében a III. Richárd magyar változata. Máté Gáborral többek között a mai magyar kortárs drámairodalomról, a kísérletezés nehézségeiről és a "színészet felesleges voltáról" beszélgettünk.