M. László Ferenc

Hogy a szerdai sztrájk mekkora felfordulást okozott az országban, az lapzártánk idején, kedd kora este nem volt tudható. Az viszont igen, hogy mi vezetett odáig.

A törvényi szabályozás hiányosságai miatt ma Magyarországon nem érvényesül az egyenlő választójog alkotmányban rögzített alapelve. Ha a parlament a ciklus végéig nem pótolja a mulasztást, a következő választás vesztesei megóvhatják a voksolás eredményét. Ezenfelül tucatnyi mulasztásos alkotmánysértés szárad a képviselők lelkén.

Jövőre sem lazít a szorításon a Pénzügyminisztérium (PM): a konvergenciaprogram szellemében megalkotott büdzsé-javaslat a kiadásokat felül-, a bevételeket alultervezve 360 milliárdos tartalékkal számol. A politikusok mindenesetre már hozzálátnának a remélt többletbevétel szétosztásához.

Konstruktív légkörben zajlik a két hete beterjesztett közhigiéniai törvénycsomag vitája, ám néhány ponton könnyedén fennakadhat a teljes egyeztetési folyamat. A szocialistáknál az összeférhetetlenség okoz turbulenciát, a Fidesz a politikai hirdetések tilalma és a képviselői tiszteletdíjak ügyében köti az ebet a karóhoz. A pártok hétfőn (lapzártánk után), az alkotmányügyi bizottság ülésén tárták a nyilvánosság elé álláspontjukat.

Közel két évig vezette a román igazságügyi tárcát, reformjainak köszönhető, hogy a korábban elégedetlen Európai Unió idén januárban mégis tagjai közé fogadta keleti szomszédunkat. A nemzetközi hírű emberi jogi aktivista kérlelhetetlen keménységgel lépett fel a korrupcióval szemben. A volt minisztert, a macedón miniszterelnök frissen kinevezett tanácsadóját közhigiéniai reformkísérletéről kérdeztük.

A hazánkban megtelepedett multik legjelentősebb munkaerő-kölcsönzői a Hídvégi Attila és társai által alapított, működtetett Human Rent cégek, jelenleg is csaknem hétezer ember szolgál a kötelékükben. Ám a látszólag sikeres vállalatok több száz milliós köztartozást halmoztak fel, az évente nevet és gazdát cserélő kft.-k egy része felszámolás alatt áll, több cégnél pedig az adóhatóság rendelt el végrehajtást.

Elsőként nézett szembe a mestere által vallott eszme, a kommunizmus tarthatatlanságával, a nyugati filozófiai hagyományok újraértelmezéséről beszélt, amikor a legtöbb hazai gondolkodó még rettegett a bármit megengedő posztmoderntől. Korszerűtlen és rendszerint radikálisan félreértik.

Az elmúlt évtizedben Budapesten a főbb közlekedési útvonalakon már csúcsidőn kívül, olykor a hét végén is előfordul, hogy araszolva halad a forgalom. Évente százmilliárd forint száll a légbe a dugóban ücsörgő autók kipufogóin keresztül; az egyre súlyosabb környezetszennyezés és az egészségkárosodás mértéke pedig felbecsülhetetlen.

Közel egy éve került nyilvánosságra és okozott jelentős turbulenciát a balatonőszödi beszéd. Az ellenzék azóta is persona non gratának tekinti Gyurcsány Ferencet, azt állítva, hogy a kormányfő hazugságokkal jutott hatalomra tavaly áprilisban. De pontosan ki és mit is ígért a 2006-os kampányban? Az alábbiakban az ígérgetések folyamatát próbáljuk rekonstruálni.

Magyarország NATO- és EU-csatlakozásával érvényét veszítette a kilencvenes évek elején felállított prioritásrendszer, 2004 óta a magyar külpolitika nehézkes, esetleges. A magyar diplomácia lehetséges újrapozicionálásáról Eörsi Mátyással, az SZDSZ frakcióvezetőjével, a parlament európai ügyek bizottságának elnökével beszélgettünk.

Tavasszal jelent meg a közép- és délkelet-európai nacionalizmusok formálódását nyomon követő, a nemzeti identitásdiskurzusokat leginkább meghatározó programadó írásokat összegyűjtő és kommentáló sorozat második kötete. A nemzetfogalmak színeváltozásairól a sorozat magyar szerkesztőjével, a Közép-Európa Egyetem oktatójával beszélgettünk.

Negyvenórás munkahét, heti nyolc-tíz óra túlmunka, ki nem vett szabadságok, átdolgozott ünnepnapok - a magyarok kirívóan sokat dolgoznak az európai munkavállalókhoz képest. A kis- és középvállalkozók agyondolgoztatják alkalmazottaikat, gyakran alul is fizetik: ez még mindig egyszerűbb módszer a profit növelésére, mint a hatékonyság vagy a technológia fejlesztése.