"Alternatíva, nem szakítópróba" - jellemezte lapunknak Répássy Róbert frakcióigazgató a Fidesz azon felvetését, amely a pártok kiadásainak drasztikus visszafogására minden politikai hirdetést megtiltana. Az ötletet még június elején dobta be a köztudatba Orbán Viktor, megakasztva azt a hosszú és sikeres egyeztetést, amit a parlamenti pártok a kampányfinanszírozás átalakításáról folytattak (lásd: A konstruktív semmi, Magyar Narancs, 2007. augusztus 23.).
Biztosra vehető, hogy az ellenzéki javaslat az elkövetkező hetekben is jelentős vitákat gerjeszt, ám a Narancs által megkeresett parlamenti képviselők szerint még ez sem akadályozhatja az egyezség létrejöttét. Lapunknak Répássy is derűlátóan nyilatkozott: a Fidesz álláspontjának kialakításáért felelős szakpolitikus szerint megnyugtató, hogy az október közepén beterjesztett öt törvénytervezet közül háromban jelentősen közeledtek az álláspontok, és néhány technikai módosítás után a legnagyobb ellenzéki párt kész megszavazni a javaslatok egy részét. A Fidesz már csak azért sem táncolhat ki a tervezetek mögül, mert magukba olvasztják az ellenzék több - a Zuschlag-botrány kirobbanása óta tett - javaslatát is. Ilyen a közpénzekből nyújtott támogatások és az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságáról, illetve az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényjavaslat. Egyébként a Fidesz-KDNP-frakciószövetség az ügyet annyira magáénak érzi, hogy október 15-én - beelőzendő a miniszterelnök hasonló akcióját - több kérdésben referendumot kezdeményezett. Múlt szerdán az Országos Választási Bizottság (OVB) a leadott nyolc kérdésből hármat (részletesen lásd Egyet jobbra, hármat balra című keretes írásunkat) hitelesített, így hatalmas presztízsveszteség lenne elutasítani a kormánypártok javaslatait. Ráadásul ezek a törvények felesek, a szocialisták és a szabaddemokraták várhatóan már csak azért is megszavazzák, hogy kifogják a szelet a Fidesz-népszavazás vitorlájából.
Bár a szemben álló felek látszólag nyitottak egymás ötleteire, a liberálisok kezdeményezte ötpárti egyeztetések vontatottan haladnak. A múlt héten csak a vagyonnyilatkozatok ügyét és a képviselői jogállást tárgyaló munkacsoport ülésezett, igaz, a frakciók energiáit jelenleg az egészségbiztosítási reform és a 2008-as költségvetés vitája köti le, továbbá közbeszólt az ünnepek miatti két hosszú hétvége is. Ám az idő szűkre szabott, ugyanis a köztisztasági csomag több elemének költségvetési vonzata van. Ha csúsznának, a vita a következő esztendőre tolódik, ami lehetővé teszi a javaslatok
elmaszatolását, esetleg elaltatását,
miként tavaly ősszel is elszabotálták a pártfinanszírozásra vonatkozó törvénytervezet megszavazását (lásd: Ráérnek arra még, Magyar Narancs, 2006. október 26.). Ezt kívánja megakadályozni a kormányfő október 8-án bejelentett - majd az MSZP-frakció 147 képviselője által kezdeményezett - népszavazási akciója, amely komoly vérveszteséget szenvedett el az OVB október 24-i ülésén, ám még mindig versenyben maradtak azok a fajsúlyos kérdések, amelyek a felmérések szerint jelentős támogatást élveznek a választópolgárok körében.
A legnagyobb csörte a főállású képviselőség és a tiszteletdíj ügyében várható. Előbbinél a Fidesz múlt szerdán leszögezte: nem hajlandó egyértelműsíteni álláspontját, amíg a szocialisták nem rendezik belső vitáikat, és nem állnak elő a maguk kijegecesedett javaslatával. Bár az MSZP október 13-i frakcióülésén a képviselők - még csak nem is tárgyalva a kormányfő-pártelnök 2014-es kompromisszumos felvetését - az összeférhetetlenség 2010-es bevezetése mellett voksoltak, a kedélyek nem nyugodtak meg. A polgármesterek - akiknek többsége távol maradt az említett frakcióüléstől - főleg azt kifogásolják, hogy az összeférhetetlenség kérdése a "tisztasági csomag" része lett, és ez azt a látszatot kelti, hogy a településvezető-képviselők korruptak, visszaélnek a hatalmukkal. A csoport élére állt Molnár Gyula - Újbuda első embere - ezért azt javasolja, hogy a főállású képviselőséget vegyék ki a csomagból, és egy másik, "demokráciacsomagnak" nevezett tervezet keretében tárgyalják. Az elmúlt hetekben több ötlet is versengett a frakcióban. Az egyik elképzelés szerint maradna az október 15-én beterjesztett 2011-es start (2010-ben a polgármesterek, alpolgármesterek, a főpolgármester, a főpolgármester-helyettesek, a megyei közgyűlési elnökök és alelnökök még indulhatnak az országgyűlési választásokon, ám ha az őszi helyhatósági voksoláson is győznek, akkor a következő év elején meg kell válniuk egyik tisztségüktől), de ismét szóba került a 2014-es hatálybaléptetés is. A polgármesterek úgy vélik, a választókat nem az zavarja, hogy egyes politikusok két tisztséget töltenek be, hanem az, hogy két helyről vesznek fel fizetést: ezért fut egy olyan koncepció is, mely szerint 2010 után megtarthatják ugyan mindkét állásukat, de csak az egyik fizetésüket vehetik fel. Lendvai Ildikó frakcióvezető lapunknak azt mondta, hogy a pártvezetés minden javaslatra nyitott, a "demokráciacsomag" kidolgozása folyamatban van, az összeférhetetlenség ügyét mindenképpen rendezni fogják.
A szocialisták sokáig azt sem tartották kizártnak, hogy a főállású képviselőség elnyeri Orbán Viktor tetszését és támogatását, hiszen így a pártvezér megszabadulhat az önkormányzatokba visszahúzódott belső ellenzékétől. Fideszes forrásaink viszont egyöntetűen állítják, hogy Orbánnak esze ágában sincs bekapcsolódni egy ilyen háborúba - ami összefogásra ösztönözné az amúgy megosztott ellenzékét -, ráadásul a tavaly önkormányzati nagyhatalommá vált jobboldal elveszítené az elmúlt években felépített és helyben jelentős népszerűségnek örvendő képviselőit. "A nép nem tartja összeférhetetlennek a polgármesteri és a képviselői tisztséget, erről 1994 óta a polgárok már több választáson kinyilvánították a véleményüket" - hangsúlyozta Répássy, jelezve, hogy inkább a Molnár-féle javaslattal értenek egyet; de tárgyalási alapnak tekintik azt a felvetést is, amely a polgármestereket kivenné az összeférhetetlen tisztségek köréből. A frakcióigazgató viszont leszögezte, hogy a képviselői tiszteletdíj tervezett emelését
nem támogatják,
miként azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy a pártok költségvetési támogatását megháromszorozzák.
Az elmúlt években a Fidesz jóléti és politikusellenes propagandájával (az egyik népszavazási kezdeményezésük az euró bevezetéséig befagyasztaná a képviselői fizetéseket) olyan helyzetbe manőverezte magát, amiből most nem tud kitörni. A háttérbeszélgetéseken a képviselőik elismerik, hogy a jelenlegi tervezet végre rendezhetné a költségtérítések ügyét, továbbá azt is tudják, hogy a kampányfinanszírozási korrupciónak csak az állami dotáció növelése vethet véget, de nem mernek szembemenni a hivatalos állásponttal. "Reálbércsökkenés idején elfogadhatatlan, ha emeljük a juttatásainkat" - mondta Répássy. A kérdésben az SZDSZ próbál közvetíteni, javaslatuk szerint átlagolni kéne a visegrádi négyek (plusz Románia) parlamentereinek fizetését, és ahhoz szabni a magyart - ami a térségben a legalacsonyabb. A Fideszben felmerült, hogy az átlagbérekhez kössék a tiszteletdíjat (ha rosszul megy a lakosságnak, akkor a képviselők fizetése is csökkenne), illetve az erre vonatkozó passzus bevezetését a következő ciklusra tolnák át - amit a szocialista forrásaink reális tárgyalási alapnak ítéltek. Az ellenzék viszont hallani sem akar a képviselők korkedvezményes nyugdíjazásáról, hiszen a kormány éppen most kívánja 65 évre emelni a nyugdíjkorhatárt.
Répássy szerint a pártok hivatalos ifjúsági szervezeteinek költségvetési támogatása önmagában nem szünteti meg a Zuschlag-jelenséget, hiszen a jövőben is biztos lesznek olyan fiktív civil szerveződések, amelyeket csak az állami pénzek megszerzése érdekel. Szerinte ezek támogatását a normativitás-anonimitás irányába kell eltolni - azaz éljenek meg az állampolgári felajánlásokból -, az állam pedig inkább kedvezményekkel segítse őket. A pártfinanszírozás ügyében egyértelmű Orbán útmutatása, aki csökkentené a pártok kiadásait, megtiltaná a médiakampányt, továbbá a teljes kampányidőszakban (nem csak az utolsó 21 napban) szilenciumra ítélné a kormányt. Az utóbbiban a szocialisták hajlanak a megegyezésre, az előbbi komoly vitákat fog még gerjeszteni, bár szocialista körökben azt hallani, ha a hirdetési stopot egy-két hétre zsugorítanák, a kormánypártok még erről is készek tárgyalni.
(Szombaton a szocialisták frissítették a pártfinanszírozásra vonatkozó tervezetüket, kitéve a szövegből azt a passzust, amely megtiltotta volna a pártalapítványok más gazdálkodószervezetekben való részesedését. A változtatás elsődleges célja a Szabad Sajtó Alapítvány Népszabadság-beli részesedésének megtartása. - M. L. F.)
Egyet jobbra, hármat balra
Míg a Fidesz tavalyi hét kérdését elfoglaltságára hivatkozva csaknem egy hónapig jegelte, az október 15-i héten benyújtott népszavazási kezdeményezéseket már lendületes rapiditással tűzte napirendjére az OVB. A jobboldali frakciószövetség nyolc kérdéséből hármat, a szocialisták húsz kezdeményezéséből ötöt hitelesített. Átment a Fidesz azon javaslata, amely nyilvánossá tenné a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők szja-bevallását, a vagyongyarapodásuk évenkénti vizsgálatát, továbbá vette az akadályt az is, amely kötelezővé tenné az állami vezetők illetményének nyilvánosságra hozatalát. Az egyértelműség hiányára hivatkozva dobta vissza a testület a politikai hirdetések tilalmára vonatkozó kezdeményezést, de hasonló okok miatt bukott meg az a kérdés is, amely törvényben tiltaná meg a kormánynak, a költségvetési szerveknek és az önkormányzatoknak, hogy tevékenységüket hirdetések útján népszerűsítsék. A Fidesz a 2002-es szintre vinné vissza az állami vezetők fizetését, illetve befagyasztaná őket az euró bevezetéséig, ám a testület ezeket is visszadobta. Az OVB-tagok többsége úgy vélte, ez a kezdeményezés a jogbiztonságot veszélyeztetné, hiszen az eurónak jelenleg nincs céldátuma, még azt sem tudni, hogy bevezetik-e egyáltalán. Nem kapta meg a többséget a kisebb parlamentre vonatkozó kezdeményezés sem. Ezt néhány hónapja két magánszemély is felvetette, a kérdést az OVB akkor még hitelesítette (lásd: Fél ház előtt, Magyar Narancs, 2007. augusztus 9.), de október 15-én az Alkotmánybíróság - egy korábbi határozatára hivatkozva, mely szerint az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésekről nem lehet referendumot tartani - elmeszelte a kezdeményezést.
Az MSZP kérdései közül versenyben maradt az a felvetés, mely szerint pártok csak magánszemélyektől fogadhatnak adományokat, zöld jelzést kapott a képviselői-polgármesteri összeférhetetlenség, az elszámolási kötelezettségekkel nem terhelt parlamenti költségtérítések eltörlése, az állami vezetők és vezető köztisztviselők rendszeres vagyongyarapodás-vizsgálata. Megbukott viszont az összes olyan kérdés, amely az Országgyűlésnek két hete benyújtott normaszövegekről szavaztatná meg a népet - az OVB szerint nem várható a polgároktól, hogy a több száz oldalt áttanulmányozzák. Az egyértelműség hiánya miatt buktak azok a kezdeményezések, amelyek kimondanák, hogy kik nem részesülhetnek a közpénzekből, de a kampányszámla bevezetésére vonatkozó kérdés is verte a lécet. "Ha valaki népszavazást akar, fogalmazza meg tisztességesen a kérdéseit, mert ezek slendrián módon lettek összeállítva" - mondta a Narancsnak Halmai Gábor, a testület elnökhelyettese. "Nem voltunk meglepve" - hangsúlyozta Lendvai Ildikó. Mint mondta, eleve úgy állították össze a kérdéseket, hogy több is ugyanarra a problémakörre vonatkozzon, vagyis legfontosabb kezdeményezéseik végül is átmentek a szűrőn.
