"A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat a tervezett makrogazdasági tendenciák teljesülése mellett végrehajthatónak látszik" - véleményezte október elején a költségvetési törvényjavaslatot a képviselők elé terjesztett jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Ám a hivatal elemzőinek optimizmusa ki is merül ebben a mondatban: a következő évek makrogazdasági pályájáról készített dolgozatukban már olyan kockázatokra hívják fel a kormány és a parlament figyelmét, melyek könnyedén megsemmisíthetik az eddigi eredményeket (részletesen lásd Időzített bombák című keretes írásunkat).
Állami tőkésítés
"A kormány elkötelezett a megkezdett reformok végrehajtása mellett, ezzel megalapozza a modern közszférát, és alkalmassá teszi Magyarországot az eurózónához való csatlakozásra" - mondta az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt október 24-én Veres János pénzügyminiszter. Jelezte egyúttal, hogy továbbra is a konzervatív tervezés híve, a tárca 2008-ban is az Európai Unió által elfogadott konvergenciaprogram szerint ütemezi a kiadásokat és a bevételeket. A megszorításoknak és a 2007-es büdzsé szigorúságának köszönhetően jövőre már nagyobb lesz a mozgástér: eltörlik a minisztériumok maradványtartási kötelezettségét (ez idén még 300 milliárd forintot tesz ki), és hosszú évek után az elsődleges (vagyis az állam kamatbevételeivel és kamatkiadásaival nem számoló) egyenleg is többletet mutat: 2008-ban a PM már 100 milliós pluszt vár.
Tény, hogy az elmúlt másfél év alatt a kormányzat komoly eredményeket ért el a deficitcsökkentés terén. A tavalyi megszorító csomag nélkül 2006-ban 10,1 százalékos lett volna az eredményszemléletű hiány (végül 9,2-del zártuk az évet), idén viszont már sikerült 6,4 alá vinni a deficitet (a pénzügyi kormányzat becsléseiről lásd Célozgatnak című keretes írásunkat). Az elemzők szerint ez csak részben köthető a reformokhoz, az adók emeléséhez. Az igazi könnyebbséget az hozta, hogy 2006-ban és 2007-ben több egyszeri tételtől mentesült a büdzsé (autópálya-építések, Gripen-bérlet, a vasút kistafírozása stb.). Ennek fényében meglepő, hogy 2008-ban ismét emelkednek az állam működésére szánt összegek: míg idén a rendszer 2064 milliárdba került, jövőre 142 milliárddal többet költhet magára a bürokrácia.
Így a közszolgák teljesítményösztönzésére 15 milliárdot fordítanak, az állami vagyonkezelés fejezeti tartalékára pedig 25 milliárdot különítettek el. Az is furcsa, hogy a vagyonkezelő intézmények - a takarékosság jegyében történt - összevonása után az új mamutcég 5 milliárddal több pénzt kap. Idén a többletbevételekből az állam már ráköltött a MÁV-ra 60 milliárdot, jövőre a Volán-társaságok jutnának 12 milliárdnyi tőkeemeléshez. A korábbi tervekhez képest a büdzséjavaslat az állami infrastruktúrával összefüggő koncessziós díjak összegét 20 milliárddal megnövelte, de ugyanennyivel csökkentette a kormányzati épületek értékesítéséből várható bevétel nagyságát is. Az ÁSZ szerint a kormányzati negyed építésére vonatkozó előirányzat teljesíthetősége kétséges: a projekt időben kitolódhat, és az is nehezen hihető, hogy a belvárosi paloták eladásából 30 milliárd folyna be az államkasszába.
Bár néhány fejezetnél jobban fogott a tervezők tolla, a PM jelentős biztosítékokat épített be a költségvetési törvényjavaslatba: 174 milliárdos cél-, 61 milliárdos általános és 89 milliárdos egyensúlyi tartalékot (mely a költségvetési fegyelem betartásában érdekeltté teszi a tárcákat) képeztek. Jövőre az APEH, a vámosok és a munkaügyi felügyelők 20 milliárddal többet fordíthatnak a gazdaság "fehérítésére", igaz, a bevételi oldalon ebből semmi nem jelenik meg. Idén a hatóságok erélyes fellépése 50 milliárdos többletet produkált, míg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közlése szerint csak a taj-alapú jogosultság ellenőrzése 36 milliárdot hozott - ráadásul jövőre a jogosultsággal nem rendelkezőknek fizetniük kell az orvosi ellátásért. Az elemzők szerint mindent összevetve 200-250 milliárd - most még nem látható - plusz van a rendszerben, elköltéséről a kormányzat majd év közben dönt.
Van rá költség?
A büdzsé tavalyi vitájához hasonlóan a fideszes képviselők most is számtalan módosító indítványnyal rukkoltak elő: a főösszeg és a deficitcélok tiszteletben tartása mellett közel 250 milliárd forintot mozgatnának meg. A tavaly önkormányzati nagyhatalommá vált párt keze maga felé hajlik: közel 150 milliárddal többet költenének a településekre, elsősorban az oktatásra és a szociális szférára. Az ellenzék további 30 milliárdot csoportosítana át a gazdaság (főleg a turizmus) élénkítésére, illetve lakásépítésre, panelfelújításra. Arra hivatkozva, hogy az elmúlt másfél évben 60 milliárdot vontak ki az egészségügyből, 23 milliárdot pakolna át a gyógyszer- és 50 milliárdot a gyógyító-megelőző kasszába. "Tavaly csak néhány apró javaslatunkat szívlelték meg a kormánypártok, most sem bízunk abban, hogy megszavazzák a módosítókat" - nyilatkozott lapunknak Varga Mihály (Fidesz), a költségvetési bizottság elnöke.
Ám nemcsak a Fidesz szabná át a büdzsé egyes tételeit, néhány hete az SZDSZ is előállt a maga négypontos csomagjával. A személyi jövedelemadó (szja) 1,7 milliós felső határát 1,9 millióra emelnék, 3 százalékra növelnék az szja most kétszer egy százalékos felajánlható részét, közel 8 milliárddal többet juttatnának a nagycsaládosoknak és a fogyatékos gyermeket nevelő szülőknek, illetve 11 milliárdot csoportosítanának át az egyensúlyi tartalékba. Kóka János pártelnök szerint a javaslatuk csak 74 milliárdba kerül, aminek bőven megvan a fedezete a költségvetésben. Az SZDSZ többek között a minisztériumi fejezetek működési előirányzatait "csipkedné meg" (5 milliárd), jelentős összegeket vonna el a minisztériumi közbeszerzéseket centralizáló Központi Szolgáltatási Főigazgatóságtól (KSZF) (6 milliárd), továbbá megcsapolná az állami cégek tőkeemelésére szánt keretet (12 milliárd) és a vagyonkezelési tartalékot (20 milliárd). A liberálisok szerint az adócsökkentésnek köszönhetően 12 milliárddal kevesebbet kellene költeni béremelésre, az szja-sáv módosításának pedig ötmilliárdos áfabevétel-növelő hatása lenne.
Veres János a napokban többször kijelentette: ragaszkodik a beterjesztett törvényjavaslathoz, hiszen valamennyi, a liberálisok által említett kiadási tétel kormánydöntésen alapul - az SZDSZ tehát áldását adta már rájuk. A pénzügyér azt fájlalja, hogy a koalíciós partnerek a nyilvánosság előtt bírálják a tervezetet, pedig javaslataikkal a belső tárgyalások idején is előállhattak volna. A gazdasági miniszter - aki az ügy érdekében hajlandó 2 milliárddal csökkenteni a saját tárcája költségvetését is - ezzel szemben azt állítja, hogy csak a parlamenti benyújtás után volt lehetőségük alaposan tanulmányozni a tervezetet. Lapunknak Kóka úgy érvelt, hogy ha már van egy kisebb mozgástér a költségvetésben, helytelen lenne, ha az állam magára költené; inkább az adók vagy a deficit csökkentésére kellene fordítani. A hét végi koalíciós egyeztetésen az SZDSZ szja-javaslata végül elvérzett. Pedig a Fidesz módosítói között is volt olyan felvetés, amely közel áll az SZDSZ adócsökkentő javaslatához (az ellenzék 1,8 millióra tolná az szja-sávot). Nem volt tehát elképzelhetetlen, hogy a liberálisok együtt szavaznak az ellenzékkel - ez tavaly is előfordult a nyugellátási jogszabályok módosításakor (lásd: Papíron már megy, Magyar Narancs, 2006. december 14.). A liberálisok elnöke a Narancsnak azt mondta: csak akkor lehet szó a sávhatár emeléséről, ha erre megteremtik a fedezetet, átcsoportosítanak tételeket a büdzsében, ám az MSZP ellenállása miatt erre most nincs lehetőség, az ügyre januárban visszatérnek. (A háromszor egy százalékos javaslatot az Országgyűlés már korábban, az adótörvények vitájakor leszavazta.)
Rizikófaktorok
"Minden egyes tételnek megvan a maga helye a költségvetésben" - mondta lapunknak Pichler Ferenc, a PM szóvivője. A tárca sajtósa szerint a KSZF kerete azért tűnik nagynak, mert most együtt látható mindaz, ami eddig szétszórt volt a büdzsében, a vagyonkezelőre pedig azért költenek többet jövőre, mert biztosítani kell az átszervezések, leépítések fedezetét. Pichler hangsúlyozta, hogy a személyi kifizetések céltartalékából 83 milliárd már le van kötve: ebből utalják a 13. havi bér második felét (2008-ban másfél havi 13. bért fizetnek), a maradékot pedig a közszféra fizetéseinek szinten tartására szánják. "Jövőre folytatni kell a hiánycsökkentést, továbbá elindítjuk az adórendszer reformját, most nem korlátozhatjuk a mozgásterünket" - nyilatkozott Szabó Lajos, a parlament költségvetési bizottságának szocialista alelnöke.
Az elmúlt hetekben többen is előálltak olyan ötletekkel, hogy mire lehetne fordítani a jövő évi, 200 milliárdosra saccolt bevételi többletet. Matolcsy György - az Orbán-kabinet gazdasági minisztere - felvetette, hogy mesterséges gazdaságélénkítésre, egy újabb Széchenyi-tervre volna szükség. Varga Mihály szerint a pluszpénzeket az adósság és/vagy az adók csökkentésére költhetné a kormány. A szabaddemokraták viszont azt javasolják, rögzítsék három évre előre az adócentralizáció szintjét, és a pluszbevételek elköltéséről már most állapodjanak meg, ne a lobbik döntsenek a későbbi pénzosztásról. "Normális tervezési tartalékról van szó, úgy tűnik, nincs több pénz a rendszerben. Amíg a politikusok nem jönnek elő egy értelmes koncepcióval, az esetleg adódó többletbevételeket nem szabad elkölteni" - mondta Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt igazgatója, az OTP Alapkezelő elnöke. A szakember szerint az szja-sáv megváltoztatása nem több "kozmetikázásnál", ugyanis a 18 százalékos sáv felső határának emelése önmagában nem javítja a versenyképességet, ehhez a teljes adórendszert kell átalakítani. Bizonyos terheket érdemes lenne csökkenteni, ám a kieső bevételeket a fogyasztási adók növelésével lehet csak ellensúlyozni, mert az adók mérséklése csekély mértékben növelné a foglalkoztatást. A szakember úgy véli, a szociális kiadások lefaragásával lehet vonzóbbá tenni a munkát, csak így emelhető a rendkívül alacsony (57,5 százalékos) foglalkoztatási ráta.
Az elemzők általában dicsérik a kabinet eddigi erőfeszítéseit, de azt is hangsúlyozzák, hogy a neheze még hátravan, hiszen 2009-re 3,2 százalékra kell levinni a hiányt. Márpedig az évekig mellébeszélő kormány hitele most hajszálon függ, és lazítás esetén a hiányt évekig finanszírozó nemzetközi befektetők kivonulhatnak a hazai piacról. A Concorde brókercég elemzője tavasszal még 3,9 százalékra becsülte a 2008-as deficitet, ám néhány hónap elteltével - attól tartva, hogy a kormány a bevételi többletet a költekezés fokozására használja - 4,1-re emelte a prognózisát. A Fitch Ratings szerint tartani lehet attól, hogy a közelgő európai parlamenti választások miatt a hiány bennragad a 4 százalékos szinten, 2010-ben pedig megint emelkedik. A piac még mindig kockázatos terepnek tartja Magyarországot, amit a monetáris tanács is érzékel: október 29-én a nemzetközi befektetőknek kedvezve változatlanul hagyták a magasnak számító 7,5 százalékos alapkamatot.
Időzített bombák
Az ÁSZ a 2008-2010-es makrogazdasági pályáról készült tanulmányában úgy látja, hogy ha a reál-államadósságot szinten akarja tartani a kabinet, akkor 2010-ben 700 milliárddal kellene csökkenteni a kiadásokat vagy növelni a bevételeket. Csakhogy - állapítják meg a számvevők - "kimerülőben vannak azok a mobilizálható erőforrások, amelyek új növekedési pályára állították a hazai gazdaságot, (...) ugyanakkor a növekedés új ösztönzői még nem ismertek". A privatizáció lezárult, a tőkebeáramlás lefékeződött és kétirányúvá vált, Románia és Bulgária elszívó hatása egyre nagyobb. A cégek és a lakosság teherbíró képessége elérte a maximumot, a kifehérítésből ugyan jöhet még pár tízmilliárd, de ez is hamar lecseng. A kiadásokat nem lehet ismét fűnyíróelven csökkenteni, hiszen ez a közszolgáltatások teljes leépüléséhez vezethet, ami hosszú távon az ország versenyképességét veszélyezteti - átgondolt reformokra van tehát szükség.
Mindenképpen hozzá kell nyúlni a nyugellátási rendszerhez, hiszen rövidesen nyugdíjba vonulnak a Ratkó-gyerekek, illetve a rendszerváltás kárvallottai, akiknek hosszú évek óta nincs munkájuk, vagy minimálbérre vannak bejelentve. Sokat mondó adat, hogy 2006-ban a befizetett járulékok alig fedezték a nyugdíjak háromnegyedét. A nyugellátáson kívül az ÁSZ szerint még tucatnyi időzített bomba ketyeg a rendszerben. Az önkormányzatok évek óta alulfinanszírozottak, a települések csaknem fele forráshiánnyal küszködik, miközben az elavult rendszer miatt pazarlóan bánnak a normatívákkal. Becslések szerint 2008-ban 705 milliárd forintra duzzad az önkormányzatok adósságállománya. Félő, hogy nem lesz pénzük az uniós támogatások lehívására, pedig a II. Nemzeti Fejlesztési Terv 1600 milliárdot szán rájuk.
A számvevők szerint az egészségügyben eddig inkább kiadáscsökkentés zajlott. Figyelmeztető jel, hogy a kórházak adósságállománya egyre nő (közel 52 milliárd), amit az egészségügyi kassza szufficitje csak ideig-óráig fedez. A lakossági megtakarításokkal is komoly gondok vannak: bár a betétállomány az MNB monetáris mérlegstatisztikája szerint még meghaladja a hiteleket, a két állomány közötti különbözet az elmúlt évben 52 százalékkal csökkent.
Az ÁSZ szerint a versenyszférában további béremelkedés várható, ami viszont a közszférában gerjeszt feszültségeket, arra kényszerítve az államot, hogy emelje a fizetéseket. Ez megugraszthatja az inflációt, tovább növelheti a deficitet, ami a forint leértékelődéséhez és újabb áremelkedéshez vezethet. Bár a kormány a II. NFT GDP-növelő hatásában bízik - a PM 2010-re 4 százalékos növekedést prognosztizál -, az uniós projektek önrészt követelnek és utófinanszírozásúak, azaz bizonytalan, hogy mikorra érik be a hatásuk. Ugyanakkor félő, hogy a brüsszeli pénzek hosszabb távon fenntarthatatlan kapacitásokat hoznak létre, amelyek torzítják a piacot, csökkenthetik a versenyképességet.
Célozgatnak
Hosszú évek hazardírozó gazdaságpolitikája után a PM idén végre megbízható prognózisokkal állt elő, és több makromutató esetében a független elemzőknél is óvatosabban számolt. Míg 2006-ban 40 százalékkal haladta meg az államháztartás hiánya a tervezettet, 2007 végére már 0,4 százalékkal lesz kisebb a deficit, mint amivel a PM tavaly, a konvergencia-program kidolgozásakor számolt. A jövő évi hiányt - 0,2 százalékkal korrigálva az uniónak 2006 decemberében tett ígéretet - már 4,1-re becsülik a tárca szakemberei. Az elemzők és a hitelminősítők többsége még ennél is optimistább, 3,8-3,9 százalékra kalkulálja a jövő évi deficit GDP-arányos mértékét (a Nemzeti Bank májusi jelentésében 4 százalékot jelölt meg). De jobban alakul a vártnál az exportnövekedés és a folyó fizetési mérleg hiánya is. Az inflációt viszont alaposan alábecsülte a minisztérium: 2007-re 6,2 százalékos növekedést várt, szemben az MNB 7,6 százalékos előrejelzésével. Jövőre a kormányzat 4,5 százalékos pénzromlással kalkulál, amely már összhangban van az MNB várakozásával, de elüt az elemzők számításaitól - ők ennél nagyobb inflációt prognosztizálnak. Mindez jól jöhet a béralkunál, és lehetővé teszi a bevételek alultervezését - ez a trükk már idén is 25 milliárdos pluszt hozott a konyhára. Viszont a szakemberek szerint túlzottan is bizakodó a kormányzat a GDP ügyében: míg a konvergenciaprogramban 2008-ra 2,6 százalékos növekedést jelölt meg, most 2,8-ről értekezik, de módosította a háztartások fogyasztására vonatkozó prognózisát is: tavaly még stagnálással kalkulált, a költségvetési tervezetben viszont már 0,4 százalékos növekedéssel számol. Az elemzők kockázatosnak tartják ezt az optimizmust, szerintük figyelmeztető jel, hogy az idei második negyedévben a bruttó hazai termék mindössze 1,2 százalékkal nőtt - ráadásul egy-két ágazatban két számjegyű a visszaesés, a beruházási kedv pedig a mélypontra zuhant.
