M. László Ferenc

Volt, amiben nem értett egyet Simicska Lajossal – például másképp vélekedett a Jobbik felkarolásáról –, viszont a HírTv átadásáról azt tartja, a volt fideszes pénztárnoknak nem volt más lehetősége.

Javában folyik a rádiós piac fideszes elfoglalása. Miközben egy törvényi kiskaput kihasználva Andy Vajna már a fél országot behálózta, Habony Árpád másik barátja letarolta a reklámpiacot. A Simicska Lajos hátrahagyta aknákat viszont még nem sikerült hatástalanítani.

Bár az MSZP minden erejével azon van, hogy bagatellizálja Demeter Márta kilépését, a háttérben a szocialisták prominensei elismerik: a képviselő meglepeté­s­szerű távozása ismét felszínre hozta, milyen súlyos válságban van az ellenzéki párt.

A több tucat tévécsatorna reklámidejét értékesítő kereskedőház, az Atmedia megszerzésével elkezdték bekerítő hadműveletüket a Fidesz médiavállalkozói az RTL ellen.

Durva grafikonnal sokkolta a közvéleményt az egyik legnézettebb amerikai hírportál három nappal az elnökválasztás után. A Buzzfeed alapító szerkesztője és szakújságírója, Craig Silverman kimutatta, hogy a kampány hajrájában a Facebookon terjedő kamu hírek sokkal nagyobb érdeklődést keltettek, mint az ellenőrzött forrásokból származó, komoly utánajárással készült oknyomozó cikkek.

Hosszan tartó, súlyos betegség után 55 éves korában elhunyt Kiss Péter, az MSZP alapítója, egykor a párt egyik erős embere. Alapos portréját 2007-ben rajzoltuk meg.

Hét kérdésből három kiállta az alkotmányosság próbáját, a Fidesz-KDNP aktivistái ezekben kezdhetik is gyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat. A vizitdíj és a tandíj ügyében volt a legnagyobb vita, végül az alkotmánybírák tartalmi és formai kifogásokra hivatkozva visszautalták a két kérdést az Országos Választási Bizottsághoz.

A hazai parlamentáris demokrácia játékszabályainak újraértelmezéséhez vezethet a Fidesz október 23-án bejelentett népszavazási kezdeményezése, amely a kormány reformtörekvéseinek néhány pontját lőné ki. A hét kérdés közül bizonyára több is az Alkotmánybíróságon landol, melynek döntésében meghatározó lehet a bírák világnézeti beállítottsága.

Az MSZP leköszönő alelnökét, a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány miniszterét arra kértük, értékelje a kormányon töltött nyolc évet. Hol hibáztak, mit kellett volna másképp csinálni, és mindebből mi következik a jövőt illetően.

Rendszeresen véleményezte a politikai folyamatokat, bírálta az egymást követő kormányokat, befolyásolta a külpolitikát. Egymaga több törvényt vétózott meg, mint két elődje tizenöt év alatt. Sólyom László újraértelmezte és kitágította a köztársasági elnöki szerepkört. A baloldal politikusai elfogultnak, a jobboldal vezetői kezelhetetlennek tartják: képviselőik aligha szavazzák meg újra államfőnek.

Bár a Fidesz a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát szerezte meg, hajlandó bizonyos engedményeket tenni az ellenzéknek. Az MSZP és az LMP viszont többet szeretne: az ötpárti tárgyalásokon a házszabály módosítását, a négyötödös klauzula bevezetését, az ellenzéki jogosítványok bővítését szorgalmazták - eredménytelenül. Az ellenzék erejét a megosztottság is gyengíti.

A parlament május 14-i alakuló ülését követően a Bajnai-kabinet ügyvezető kormánnyá alakul. Az átadás-átvétel folyamatáról, az ország előtt álló teendőkről, saját jövőjéről kérdeztük a leköszönő kormányfőt.