„Érces hangja felszárnyalt” - Fideszes nyomulás az éterben

  • M. László Ferenc
  • 2017. május 11.

Belpol

Javában folyik a rádiós piac fideszes elfoglalása. Miközben egy törvényi kiskaput kihasználva Andy Vajna már a fél országot behálózta, Habony Árpád másik barátja letarolta a reklámpiacot. A Simicska Lajos hátrahagyta aknákat viszont még nem sikerült hatástalanítani.

Ma már több-kevesebb bizonyossággal tudjuk: Orbán Viktor még 2014-ben, a választási győzelem után (netán előtt?) ütemtervet állított össze a magyarországi média tulajdonosi szerkezetének radikális átalakítására, s ennek része volt a rádiós piac bekebelezése is. Ehhez képest a G-nap, azaz 2015. február 6-a után – és mert Simicska Lajos a többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó „leadni” a nevén lévő médiumokat – a Fidesz még azokat az orgánumokat is elveszítette, amelyeket 2010 előtt szerzett meg vagy épített fel a jobboldal. A megváltozott helyzethez igazodva a Fideszben újraírták a terveket. Forrásaink szerint először is pótolni akarták azokat a médiumokat, amelyeket Simicska „magával vitt”, s persze kicsavarni Simicska kezéből a madárlátta holmit: többek közt az országos frekvencián sugárzó, piacvezető Class FM-et. A rádiós piacon a mérleg a kormánypárt szempontjából egyelőre felemás.

Mindennek jegyében a Habony Árpád befolyása alatt álló Századvég – a Napi Gazdaság c. napilap megvétele után – érdeklődni kezdett a Gazdasági Rádió iránt (lásd: Helycsinálás, Magyar Narancs 2014. október 30.), ám az üzlet nem jött össze. Végül a gazdasági adó elveszítette 11 évig használt hullámhosszát, mert a kizárólag fideszes delegáltakból álló Médiatanács egy rádiót addig nem is üzemeltető cég, a Hang-Adás Kft. pályázatát jobbnak ítélte. Erről a társaságról már korábban kiderült, hogy a kormánypárt trójai falova: pár évvel korábban elnyerték a siófoki frekvenciát, de azon végül a helyi Fideszhez köthető adó kezdett sugározni. Ugyanez a forgatókönyv játszódott le 2015–2016-ban is: a Hang-Adás elnyerte a Gazdasági Rádió által használt 105,9 MHz-et, majd az indulást megelőzően névváltoztatási kérelmet nyújtott be: így született meg a fővárosban és az agglomerációban fogható Karc FM. A főszerkesztő az a Gajdics Ottó lett, aki korábban a Lánchíd Rádiót vezette, majd 2015 februárjában elsőként fordított hátat Simicskának; de műsoridőt kapott többek között Bayer Zsolt és az orosz elnökért rajongó Lovas István is. A frekvenciára eredetileg pályázó céget 2016 augusztusában felvásárolta a Magyar Idők kiadója.

A mikrofonnál Háry János

A mikrofonnál Háry János

Fotó: Balaton József / MTI

A Karc FM a mindmáig Simicska-érdekeltség Lánchíd Rádiót hivatott ellensúlyozni. Egyelőre nem teljesít túl jól, a felmérések szerint az ugyancsak fővárosi vételkörzetű – és Simicska kezén maradt – Lánchídnak tavaly év végén sokkal több hallgatója volt, mint a lista végén kullogó Karcnak. Arra viszont alkalmas, hogy műsorvezetők, szerkesztők átcsábításával gyengítse Simicska beszélgetős műsorokat sugárzó rádióját.

Csapás Simicskára: a Class FM lezúzása

A 2009 novemberében indult, az utolsó időszakában már 2,5-2,7 millió hallgatóval rendelkező piacvezető Class FM-et viszont nem tudta megtartani Simicska. A Class FM 2009-ben hét évre nyert országos frekvenciát, s bár már ekkor Simicskát lehetett mögötte sejteni, az egykori pártpénztárnok végül csak 2013 júliusában lett hivatalosan is a rádiót üzemeltető cég, az Advenio Zrt. legnagyobb részvényese. (A 2009-es pályázatról lásd Bűnben fogant című keretes emlékeztetőnket.) Az adóhoz 2010 és 2014 között dőltek az állami hirdetések, a rivális Neo FM 2012-es csődje után pedig a Class FM maradt az egyetlen országos kereskedelmi rádió. Ennek köszönhetően óriási profitot termelt, az utolsó elérhető beszámolója szerint 2015-ben 1,55 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből a tulajdonosai.

A rádió engedélye 2016. november 19-én járt le, ám a médiatörvény szerint járt volna neki az ötéves hosszabbítás – feltéve, ha az adó múltja makulátlan. Azaz időben át kellett utalni a frekvenciadíjat, jó előre be kellett adni a hosszabbítási kérelmet, s a műsorvezetőinek figyelnie kellett arra, hogy ne sértsék meg durván és ismétlődően a médiatörvényt, például a kiskorúak jogait. A rádió jogászai kínosan figyeltek a szabályok betartására: szépen fizették a díjakat, kérelmüket már 2015. július 30-án eljuttatták a médiahatósághoz. A súlyos és ismétlődő jogsértések tekintetében pedig „szerencsések” voltak: a Médiatanács az Orbán–Simicska-háború kirobbanását megelőzően hímes tojásként bánt a Class FM-mel. Hat év alatt mindössze ötször marasztalta el az adót kisebb súlyú ügyekben – főként a reklámszabályok megszegése miatt, s egyszer sem állapított meg ismételt jogsértést.

A Fideszben azonban úgy okoskodtak, hogy ha a hátralevő időben nagyítóval figyelik a rádió működését, a médiahatóság biztosan talál okot vizsgálatok indítására – ezzel ugyanis meg lehetett volna akadályozni a szerződéshosszabbítást. A hatóság tette is a dolgát: 2016 első hét hónapjában ugyanannyi elmarasztaló határozatot hozott a rádió ellen, mint az előző hat évben összesen. A Médiatanács szerint az adó az utolsó időszakban összesen öt alkalommal sértette meg súlyosan, három alkalommal pedig ismételten a médiaszabályozást.

Ám végül mégsem erre hivatkozva vették el a Class FM hullámhosszát. A Médiatanács tavaly augusztus elsején úgy döntött, átértékeli frekvenciagazdálkodását, mert „az eddigieknél több magyar vidéki hallgató elérése” érdekében új pályázat kiírására lesz szükség. A rádió jogászai szerint oka van annak, hogy mégsem a jogsértésekre hivatkoztak. A törvény ugyanis leszögezi: az elmarasztaló döntés a jogerőre emelkedésétől számít. A Médiatanács szerint ez mind az 5 esetben megtörtént, hiszen az érintett „kézhez vette” a határozatot. A Class FM jogászai szerint viszont csak akkor jogerős a döntés, ha azt a bírósági felülvizsgálat is helyben hagyja, márpedig a hatóság határozatai augusztusig nem futottak át az igazságszolgáltatáson. Tehát ha csak ezekre a határozatokra támaszkodik a hatóság, a Class FM sikerrel támadhatta volna meg a frekvenciáról szóló döntést.

Ráadásul Simicska az utolsó percben meglepőt húzott a rádió ügyében: május 17-én – tehát a Médiatanács döntése előtt – eladta a Class FM-et egy rejtélyes amerikai befektetőnek. Az adó többségi tulajdonosa Michael McNutt coloradói lakcímű befektető lett, akiről legfeljebb azt lehetett tudni, hogy egy bécsi lobbicégnél dolgozott, amerikai társaságok érdekeit képviselve Kelet-Európában. A médiapiacon hónapokig azt találgatták, ki is áll voltaképpen McNutt mögött, s miért láttak az illetők fantáziát a végnapjait élő Class FM-ben. McNutt mindenesetre nem is fektetett túl sok energiát bele: ritkán tűnt fel Magyarországon, állandóan utazott, hol egy török reptérről, hol Romániából jelentkezett be telefonon. Ő maga májusban, a rádió megvételekor azt állította, hogy a legnagyobb amerikai rádiós társaság, a Sláger Rádiót 2009-ig működtető Emmis Communications támogatását élvezi. Ám hiába reménykedtek a rádió munkatársai, az amerikai cég nem tért vissza a magyar piacra. A Fideszben viszont Simicska strómanjaként könyvelték el McNuttot, így fel sem merült, hogy meghosszabbítsák a Class FM szerződését. Hiába kért a Class FM tavaly ősszel, nem kapott ideiglenes frekvenciát, így a rádió vezetése úgy döntött, a neten folytatják. Hallgatóságuk azóta, vagyis 2016. november 19. óta lényegében eltűnt, McNuttot pedig tavaly októberben egy 300 ezer forintos adótartozás miatt eltiltották a cégvezetéstől, így kikerült az Advenio igazgatóságából is.

Egy dologban viszont bejött Simicska számítása. Miután a Sláger Rádió 2009-ben elveszítette a frekvenciáját, szintén az amerikai üzletembert bízták meg azzal, hogy képviselje a bíróságon a médiavállalatot a magyar állammal szemben. Bár végül veszítettek – a Danubius és a Sláger nem kapta vissza a frekvenciáját –, McNutt kitartóan, évekig harcolt. Most is ezt teszi: bár a médiahatóság elkészítette a frekvenciapályázatot, az Advenio pereskedik a hosszabbítási kérelmük elutasítása miatt, így évekig elhúzódhat a tendereztetés. Tehát hiába reménykedtek a Fideszben, ebben a ciklusban már nem szerezhetik meg a Class FM hullámhosszát.

A harmadik front: Vajna és a Rádió1

A médiapiacot 2014–15-ben újratervezgető Orbán forrásaink szerint nem akarta még egyszer elkövetni azt a hibát, hogy egyetlen személyre bízza a jobboldali sajtó fenntartását. Ódzkodott attól, hogy a Tv2 és a legnagyobb, országos kereskedelmi rádió egy kézbe kerüljön: ezért információink szerint Habony és üzlettársa, Győri Tibor feladata lett volna az új adó felépítése. Andy Vajna kormánybiztos 2016 januárjában a Népszabadságnak adott interjújában ki is jelentette, „egyelőre” nem érdekli a Class FM frekvenciája, s csak egy kisebb, főleg fiatalokat megcélzó rádiót ambicionált. És lőn: a Vajna által 2016 februárjában elnyert és djFM-re keresztelt 96,4-es frekvencia vételkörzete jóval kisebb, mint a fővárosból sugárzó, 100 kilométeres körzetben fogható – és nem mellesleg: Simicska-érdekeltség – Music FM-é, de az eredeti cél az volt, hogy a kormánybiztos szerezzen rádiós tapasztalatot is. Ez nagy súllyal eshet ugyanis latba egy újabb pályázatnál, és a Music FM engedélye két év múlva lejár.

Ugyanakkor a Fideszben már tavaly nyáron felismerték, hogy a Class FM frekvenciájának megszerzése nem fog olyan könnyen menni, mint gondolták, ezért alternatív, átmeneti megoldást kerestek. Egyrészt megkezdődött a zenei adóként működő Petőfi rádió átpozicionálása. Átalakították a műsorstruktúrát, feladták a rádió küldetését, amely szerint a Petőfi legfőbb célja a hazai minőségi könnyűzene támogatása. Olyan műsorvezetőket igazoltak, akik korábban a kereskedelmi médiában dolgoztak. Hiába tiltakozott nyílt levélben több tucat neves zenész, a Petőfit könyörtelenül áthangolták. Fideszes forrásaink szerint ennek egyetlen oka volt: fel akarták fogni a Class FM bezárása miatt az adójukat elveszítő hallgatókat, hogy aztán ez a milliós tömeg a közmédiától kapja a megszűrt, kozmetikázott híreket.

Másrészt engedélyezték, hogy Vajna terjeszkedhessen. A rádió az indulásakor nevet váltott, djFM-ről Rádió1-re. (A Rádió1 azóta átcsábította a Class leghallgatottabb műsorának, a Morning Show-nak a sztárjait. Nem volt nehéz ezt elérni, ugyanis Sebestyén Balázs hallani sem akart arról, hogy bizonytalan jövőjű netes adónak dolgozzon.) E néven korábban működött egy olyan rádió, amely a minél nagyobb elérés érdekében helyi adókat kapcsolt hálózatba. Ezt a médiatörvény megengedi, mindössze azt köti ki, hogy a helyi szolgáltató naponta négy órát töltsön meg saját tartalommal, a többi lehet központilag sugárzott műsor. A hálózat korábbi tagjai 2010 után a Médiatanács döntései nyomán egyre-másra veszítették el a frekvenciaengedélyüket, így az előző Rádió1 megszűnt. A hatóság tavaly októberben viszont engedélyezte, hogy Vajna körzeti adója hat másik helyi rádióval hálózatba kapcsolódhasson, és ezzel már az ország negyedét lefedi. Ekkor vált világossá, miért ezt a nevet választotta a kormánybiztos: vissza szeretné állítani a korábbi Rádió1 hálózatát.

A hálózatba kapcsolódás révén a budapesti hullámhosszon felül Vajna már rendelkezik egy-egy győri, miskolci, szekszárdi, bajai, dunaföldvári, hevesi, balatoni, paksi és nyíregyházi frekvenciával. A 444.hu a múlt héten számolt be arról, hogy a semmiből feltűnt, rádiós tapasztalattal nem rendelkező cégek pályáznak helyi frekvenciákra, miközben a Médiatanács formai okokra hivatkozva kizárja az újrázni akaró rádiók pályázatait. Békéscsabán, Egerben, Esztergomban, Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlón, Nagykanizsán, Velencén már folyik a vetélkedés a helyi hullámhosszokért. Több településen bejelentkezett az LB Rádió nevű cég, amelynek két ügyvéd a tulajdonosa. Litter Zsuzsannáról és Bíró Balázsról a 444.hu azt írta, jó kapcsolatot ápolnak Belénessy Csabával, a MTI 2010-es kormányváltás után kinevezett, majd 2012-ben nyugdíjba vonult vezetőjével. Feltűnt a továbbá budapesti székhelyű FW Kft. is, amely üzletviteli tanácsadással foglalkozik, de beszállna a rádiós bizniszbe is. Mindkét cégről azt beszélik piaci forrásaink, hogy a jövőben hálózatba kapcsolódnak a Rádió1-gyel. De folyik a tender előkészítése többek között Tokajban, Telkibányán, Szolnokon, Pécsen, Dunaújvárosban, Székesfehérváron, Szegeden pedig éppen egy új, eddig nem használt frekvenciát akar kimérni a médiahatóság. Információink szerint ezek csaknem mindegyike kereskedelmi hullámhossz lesz. Ha ezek mind összebútoroznak a Rádió1-gyel, akkor egy a frekvenciagazdálkodáshoz értő szakember szerint Vajna elérheti az 50-55 százalékos lefedettséget. Összehasonlításképpen: a Class FM úgynevezett garantált lefedettsége 68 százalékos volt. A piacon úgy tartják, azért pörgette fel a médiahatóság a pályáztatást, mert nem tudni, milyen eredményt ér el a Fidesz a 2018-as választáson. A Médiatanács tagjainak mandátuma 2019-ben lejár, és ha a Fidesznek nem lesz kétharmados parlamenti többsége, kénytelen lesz más pártok delegáltjait is beengedni a testületbe.

A Narancs információi szerint Vajnáék korábban megkörnyékezték az egyik leghallgatottabb kereskedelmi rádió, a Sláger FM tulajdonosát is (ez az adó nem azonos a 2009-ben megszűnt Sláger Rádióval, csak a nevük hasonló). Ez nem csak a rádiós terjeszkedésüket szolgálta volna. Az adó tulajdonosa, a romániai származású Radu Morar három tévécsatornával is rendelkezik, a Tv2 pedig ezeket szerette volna megszerezni, hogy a helyükön elindíthassa új kábeladóit – ugyanis egy teljesen új adó bevezetése a kábelszolgáltatóknál bonyolult és drága. Az üzlet nem jött össze, viszont a Sláger FM végül beadta a derekát. Még ha nem cserélt is tulajdonost, leszerződött a közmédia és számos más helyi rádió reklámidejét értékesítő kereskedőházzal. A Radio Sales House Kft. mögött az az Atmedia nevű cég áll, amely az elmúlt években bezsebelte a tévés reklámpiac több mint felét, majd tavaly év végén viharos gyorsasággal cserélt tulajdonost (lásd: Gazdaságon kívüli kényszer, Magyar Narancs 2017. január 12.). A társaságot Tombor András, Habony Árpád jó barátja, Orbán Viktor korábbi tanácsadója vette meg. A Magyar Nemzet pedig a minap arról számolt be, hogy hiába engedett Morar a nyomásnak, Habony továbbra sem tett le arról, hogy megszerezze a Sláger FM-et.

Bűnben fogant

Bár az utolsó hónapokban a Class FM vezetősége azt sugallta, hogy frekvenciájuk elvesztésével tovább gyengül a hazai sajtószabadság, a rádió maga is bűnben fogant, 2009-ben botrányos körülmények közepette szerezte meg a Danubius hullámhosszát. Az akkor kormányon lévő MSZP és az ellenzéki Fidesz szakpolitikusai ugyanis háttéralkut kötöttek, hogy egy törvénymódosítással meghosszabbítják a külföldi tulajdonban lévő Sláger és a Danubius frekvenciaengedélyét. Ezt a jogszabályt azonban a köztársasági elnök, Sólyom László 2008 végén megfúrta, mert ragaszkodott a pályáztatáshoz. Az akkori médiahatóság, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szocialista és fideszes delegáltjai erre olyan pályázatot írtak ki, amely teljesen irracionális feltételeket szabott. Lehetővé tették, hogy azok a pályázók kapják a legtöbb pontszámot, akik vállalták, hogy az árbevételük felét befizetik az államnak frekvenciadíjként – vagyis a veszteséges működést is megkockáztatták a győzelem érdekében. A piaci alapon működő Danubius és a Sláger ilyen felajánlást nem tehetett, így helyüket a Fideszhez köthető Class FM és a baloldali kötődésű Neo FM vette át. Az ORTT elnöke, Majtényi László tiltakozásképpen lemondott a posztjáról.

Az új díjfizetési rendszer mindössze fél évig működött, mert az új médiahatóság, a Médiatanács nekiállt átdolgozni a szerződéseket. Végül a két rádió jelentős könnyítést kapott: a Neo FM ennek ellenére sem bírta a piaci versenyt, egyre kevesebb állami hirdetéshez jutott, 2012-re csődbe ment. Információink szerint a rádió mögött álló korábbi szocialista pártpénztárnok, Puch László többször üzent a Fidesz vezetőinek, hogy tartsák be a 2009-es megállapodást, de azt a választ kapta, hogy „az egyezség nem kétharmadra szólt”.

Beetetés

Nemcsak a frekvenciák cserélnek gazdát, a Fidesz szeretné ellenőrzése alá vonni, államosítani a hallgatottságmérést is. Ezt eredetileg a piac felügyelte: korábban a nagyobb rádiókat tömörítő Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete (Rame) írt ki pályázatot a feladat elvégzésére. A pályázatot 2012-ben a TNS Hoffmann és a Mediameter konzorciuma nyerte, a mérés költségeit – évi 60-70 millió forintot – a rádiók dobták össze. Az előbbi multinacionális cég, az utóbbi 2014-ig a Nézőpont Intézet tulajdonában volt. Az Orbán–Simicska-háború előestéjén a Mediametert megvette egy magánszemély, Hantosi Bálint, aki korábban a volt fideszes pártpénztárnok plakátcégénél, a Mahir Cityposternél dolgozott.

A konzorcium megbízása tavaly márciusban lejárt, a Raméban felmerült, hogy pályáztatás nélkül hosszabbítsanak szerződést, de ezt az állami adók (Petőfi, Kossuth, Bartók, Dankó) megtorpedózták. Tavaly nyáron viszont a rádiós piacot meglepve a médiahatóság bejelentette: kész finanszírozni a mérést, pályázatot fog kiírni. Egy a fideszes médiaépítkezésre rálátó forrás szerint akárki lesz is a nyertes, nem lesz botrány, mert a rádiós cégek örömmel veszik, hogy nem nekik kell állniuk a mérés költségeit. Ugyanakkor a Narancs információi szerint ez egy nagyszabású terv első eleme: a médiahatóság idővel szeretné állami pénzből felépíteni a tévés nézettséget mérő Nielsen konkurenciáját.

Figyelmébe ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!