Ma már több-kevesebb bizonyossággal tudjuk: Orbán Viktor még 2014-ben, a választási győzelem után (netán előtt?) ütemtervet állított össze a magyarországi média tulajdonosi szerkezetének radikális átalakítására, s ennek része volt a rádiós piac bekebelezése is. Ehhez képest a G-nap, azaz 2015. február 6-a után – és mert Simicska Lajos a többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó „leadni” a nevén lévő médiumokat – a Fidesz még azokat az orgánumokat is elveszítette, amelyeket 2010 előtt szerzett meg vagy épített fel a jobboldal. A megváltozott helyzethez igazodva a Fideszben újraírták a terveket. Forrásaink szerint először is pótolni akarták azokat a médiumokat, amelyeket Simicska „magával vitt”, s persze kicsavarni Simicska kezéből a madárlátta holmit: többek közt az országos frekvencián sugárzó, piacvezető Class FM-et. A rádiós piacon a mérleg a kormánypárt szempontjából egyelőre felemás.
Mindennek jegyében a Habony Árpád befolyása alatt álló Századvég – a Napi Gazdaság c. napilap megvétele után – érdeklődni kezdett a Gazdasági Rádió iránt (lásd: Helycsinálás, Magyar Narancs 2014. október 30.), ám az üzlet nem jött össze. Végül a gazdasági adó elveszítette 11 évig használt hullámhosszát, mert a kizárólag fideszes delegáltakból álló Médiatanács egy rádiót addig nem is üzemeltető cég, a Hang-Adás Kft. pályázatát jobbnak ítélte. Erről a társaságról már korábban kiderült, hogy a kormánypárt trójai falova: pár évvel korábban elnyerték a siófoki frekvenciát, de azon végül a helyi Fideszhez köthető adó kezdett sugározni. Ugyanez a forgatókönyv játszódott le 2015–2016-ban is: a Hang-Adás elnyerte a Gazdasági Rádió által használt 105,9 MHz-et, majd az indulást megelőzően névváltoztatási kérelmet nyújtott be: így született meg a fővárosban és az agglomerációban fogható Karc FM. A főszerkesztő az a Gajdics Ottó lett, aki korábban a Lánchíd Rádiót vezette, majd 2015 februárjában elsőként fordított hátat Simicskának; de műsoridőt kapott többek között Bayer Zsolt és az orosz elnökért rajongó Lovas István is. A frekvenciára eredetileg pályázó céget 2016 augusztusában felvásárolta a Magyar Idők kiadója.
| ||
A Karc FM a mindmáig Simicska-érdekeltség Lánchíd Rádiót hivatott ellensúlyozni. Egyelőre nem teljesít túl jól, a felmérések szerint az ugyancsak fővárosi vételkörzetű – és Simicska kezén maradt – Lánchídnak tavaly év végén sokkal több hallgatója volt, mint a lista végén kullogó Karcnak. Arra viszont alkalmas, hogy műsorvezetők, szerkesztők átcsábításával gyengítse Simicska beszélgetős műsorokat sugárzó rádióját.
Csapás Simicskára: a Class FM lezúzása
A 2009 novemberében indult, az utolsó időszakában már 2,5-2,7 millió hallgatóval rendelkező piacvezető Class FM-et viszont nem tudta megtartani Simicska. A Class FM 2009-ben hét évre nyert országos frekvenciát, s bár már ekkor Simicskát lehetett mögötte sejteni, az egykori pártpénztárnok végül csak 2013 júliusában lett hivatalosan is a rádiót üzemeltető cég, az Advenio Zrt. legnagyobb részvényese. (A 2009-es pályázatról lásd Bűnben fogant című keretes emlékeztetőnket.) Az adóhoz 2010 és 2014 között dőltek az állami hirdetések, a rivális Neo FM 2012-es csődje után pedig a Class FM maradt az egyetlen országos kereskedelmi rádió. Ennek köszönhetően óriási profitot termelt, az utolsó elérhető beszámolója szerint 2015-ben 1,55 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből a tulajdonosai.
A rádió engedélye 2016. november 19-én járt le, ám a médiatörvény szerint járt volna neki az ötéves hosszabbítás – feltéve, ha az adó múltja makulátlan. Azaz időben át kellett utalni a frekvenciadíjat, jó előre be kellett adni a hosszabbítási kérelmet, s a műsorvezetőinek figyelnie kellett arra, hogy ne sértsék meg durván és ismétlődően a médiatörvényt, például a kiskorúak jogait. A rádió jogászai kínosan figyeltek a szabályok betartására: szépen fizették a díjakat, kérelmüket már 2015. július 30-án eljuttatták a médiahatósághoz. A súlyos és ismétlődő jogsértések tekintetében pedig „szerencsések” voltak: a Médiatanács az Orbán–Simicska-háború kirobbanását megelőzően hímes tojásként bánt a Class FM-mel. Hat év alatt mindössze ötször marasztalta el az adót kisebb súlyú ügyekben – főként a reklámszabályok megszegése miatt, s egyszer sem állapított meg ismételt jogsértést.
A Fideszben azonban úgy okoskodtak, hogy ha a hátralevő időben nagyítóval figyelik a rádió működését, a médiahatóság biztosan talál okot vizsgálatok indítására – ezzel ugyanis meg lehetett volna akadályozni a szerződéshosszabbítást. A hatóság tette is a dolgát: 2016 első hét hónapjában ugyanannyi elmarasztaló határozatot hozott a rádió ellen, mint az előző hat évben összesen. A Médiatanács szerint az adó az utolsó időszakban összesen öt alkalommal sértette meg súlyosan, három alkalommal pedig ismételten a médiaszabályozást.
Ám végül mégsem erre hivatkozva vették el a Class FM hullámhosszát. A Médiatanács tavaly augusztus elsején úgy döntött, átértékeli frekvenciagazdálkodását, mert „az eddigieknél több magyar vidéki hallgató elérése” érdekében új pályázat kiírására lesz szükség. A rádió jogászai szerint oka van annak, hogy mégsem a jogsértésekre hivatkoztak. A törvény ugyanis leszögezi: az elmarasztaló döntés a jogerőre emelkedésétől számít. A Médiatanács szerint ez mind az 5 esetben megtörtént, hiszen az érintett „kézhez vette” a határozatot. A Class FM jogászai szerint viszont csak akkor jogerős a döntés, ha azt a bírósági felülvizsgálat is helyben hagyja, márpedig a hatóság határozatai augusztusig nem futottak át az igazságszolgáltatáson. Tehát ha csak ezekre a határozatokra támaszkodik a hatóság, a Class FM sikerrel támadhatta volna meg a frekvenciáról szóló döntést.
Ráadásul Simicska az utolsó percben meglepőt húzott a rádió ügyében: május 17-én – tehát a Médiatanács döntése előtt – eladta a Class FM-et egy rejtélyes amerikai befektetőnek. Az adó többségi tulajdonosa Michael McNutt coloradói lakcímű befektető lett, akiről legfeljebb azt lehetett tudni, hogy egy bécsi lobbicégnél dolgozott, amerikai társaságok érdekeit képviselve Kelet-Európában. A médiapiacon hónapokig azt találgatták, ki is áll voltaképpen McNutt mögött, s miért láttak az illetők fantáziát a végnapjait élő Class FM-ben. McNutt mindenesetre nem is fektetett túl sok energiát bele: ritkán tűnt fel Magyarországon, állandóan utazott, hol egy török reptérről, hol Romániából jelentkezett be telefonon. Ő maga májusban, a rádió megvételekor azt állította, hogy a legnagyobb amerikai rádiós társaság, a Sláger Rádiót 2009-ig működtető Emmis Communications támogatását élvezi. Ám hiába reménykedtek a rádió munkatársai, az amerikai cég nem tért vissza a magyar piacra. A Fideszben viszont Simicska strómanjaként könyvelték el McNuttot, így fel sem merült, hogy meghosszabbítsák a Class FM szerződését. Hiába kért a Class FM tavaly ősszel, nem kapott ideiglenes frekvenciát, így a rádió vezetése úgy döntött, a neten folytatják. Hallgatóságuk azóta, vagyis 2016. november 19. óta lényegében eltűnt, McNuttot pedig tavaly októberben egy 300 ezer forintos adótartozás miatt eltiltották a cégvezetéstől, így kikerült az Advenio igazgatóságából is.
Egy dologban viszont bejött Simicska számítása. Miután a Sláger Rádió 2009-ben elveszítette a frekvenciáját, szintén az amerikai üzletembert bízták meg azzal, hogy képviselje a bíróságon a médiavállalatot a magyar állammal szemben. Bár végül veszítettek – a Danubius és a Sláger nem kapta vissza a frekvenciáját –, McNutt kitartóan, évekig harcolt. Most is ezt teszi: bár a médiahatóság elkészítette a frekvenciapályázatot, az Advenio pereskedik a hosszabbítási kérelmük elutasítása miatt, így évekig elhúzódhat a tendereztetés. Tehát hiába reménykedtek a Fideszben, ebben a ciklusban már nem szerezhetik meg a Class FM hullámhosszát.
A harmadik front: Vajna és a Rádió1
A médiapiacot 2014–15-ben újratervezgető Orbán forrásaink szerint nem akarta még egyszer elkövetni azt a hibát, hogy egyetlen személyre bízza a jobboldali sajtó fenntartását. Ódzkodott attól, hogy a Tv2 és a legnagyobb, országos kereskedelmi rádió egy kézbe kerüljön: ezért információink szerint Habony és üzlettársa, Győri Tibor feladata lett volna az új adó felépítése. Andy Vajna kormánybiztos 2016 januárjában a Népszabadságnak adott interjújában ki is jelentette, „egyelőre” nem érdekli a Class FM frekvenciája, s csak egy kisebb, főleg fiatalokat megcélzó rádiót ambicionált. És lőn: a Vajna által 2016 februárjában elnyert és djFM-re keresztelt 96,4-es frekvencia vételkörzete jóval kisebb, mint a fővárosból sugárzó, 100 kilométeres körzetben fogható – és nem mellesleg: Simicska-érdekeltség – Music FM-é, de az eredeti cél az volt, hogy a kormánybiztos szerezzen rádiós tapasztalatot is. Ez nagy súllyal eshet ugyanis latba egy újabb pályázatnál, és a Music FM engedélye két év múlva lejár.
Ugyanakkor a Fideszben már tavaly nyáron felismerték, hogy a Class FM frekvenciájának megszerzése nem fog olyan könnyen menni, mint gondolták, ezért alternatív, átmeneti megoldást kerestek. Egyrészt megkezdődött a zenei adóként működő Petőfi rádió átpozicionálása. Átalakították a műsorstruktúrát, feladták a rádió küldetését, amely szerint a Petőfi legfőbb célja a hazai minőségi könnyűzene támogatása. Olyan műsorvezetőket igazoltak, akik korábban a kereskedelmi médiában dolgoztak. Hiába tiltakozott nyílt levélben több tucat neves zenész, a Petőfit könyörtelenül áthangolták. Fideszes forrásaink szerint ennek egyetlen oka volt: fel akarták fogni a Class FM bezárása miatt az adójukat elveszítő hallgatókat, hogy aztán ez a milliós tömeg a közmédiától kapja a megszűrt, kozmetikázott híreket.
Másrészt engedélyezték, hogy Vajna terjeszkedhessen. A rádió az indulásakor nevet váltott, djFM-ről Rádió1-re. (A Rádió1 azóta átcsábította a Class leghallgatottabb műsorának, a Morning Show-nak a sztárjait. Nem volt nehéz ezt elérni, ugyanis Sebestyén Balázs hallani sem akart arról, hogy bizonytalan jövőjű netes adónak dolgozzon.) E néven korábban működött egy olyan rádió, amely a minél nagyobb elérés érdekében helyi adókat kapcsolt hálózatba. Ezt a médiatörvény megengedi, mindössze azt köti ki, hogy a helyi szolgáltató naponta négy órát töltsön meg saját tartalommal, a többi lehet központilag sugárzott műsor. A hálózat korábbi tagjai 2010 után a Médiatanács döntései nyomán egyre-másra veszítették el a frekvenciaengedélyüket, így az előző Rádió1 megszűnt. A hatóság tavaly októberben viszont engedélyezte, hogy Vajna körzeti adója hat másik helyi rádióval hálózatba kapcsolódhasson, és ezzel már az ország negyedét lefedi. Ekkor vált világossá, miért ezt a nevet választotta a kormánybiztos: vissza szeretné állítani a korábbi Rádió1 hálózatát.
A hálózatba kapcsolódás révén a budapesti hullámhosszon felül Vajna már rendelkezik egy-egy győri, miskolci, szekszárdi, bajai, dunaföldvári, hevesi, balatoni, paksi és nyíregyházi frekvenciával. A 444.hu a múlt héten számolt be arról, hogy a semmiből feltűnt, rádiós tapasztalattal nem rendelkező cégek pályáznak helyi frekvenciákra, miközben a Médiatanács formai okokra hivatkozva kizárja az újrázni akaró rádiók pályázatait. Békéscsabán, Egerben, Esztergomban, Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlón, Nagykanizsán, Velencén már folyik a vetélkedés a helyi hullámhosszokért. Több településen bejelentkezett az LB Rádió nevű cég, amelynek két ügyvéd a tulajdonosa. Litter Zsuzsannáról és Bíró Balázsról a 444.hu azt írta, jó kapcsolatot ápolnak Belénessy Csabával, a MTI 2010-es kormányváltás után kinevezett, majd 2012-ben nyugdíjba vonult vezetőjével. Feltűnt a továbbá budapesti székhelyű FW Kft. is, amely üzletviteli tanácsadással foglalkozik, de beszállna a rádiós bizniszbe is. Mindkét cégről azt beszélik piaci forrásaink, hogy a jövőben hálózatba kapcsolódnak a Rádió1-gyel. De folyik a tender előkészítése többek között Tokajban, Telkibányán, Szolnokon, Pécsen, Dunaújvárosban, Székesfehérváron, Szegeden pedig éppen egy új, eddig nem használt frekvenciát akar kimérni a médiahatóság. Információink szerint ezek csaknem mindegyike kereskedelmi hullámhossz lesz. Ha ezek mind összebútoroznak a Rádió1-gyel, akkor egy a frekvenciagazdálkodáshoz értő szakember szerint Vajna elérheti az 50-55 százalékos lefedettséget. Összehasonlításképpen: a Class FM úgynevezett garantált lefedettsége 68 százalékos volt. A piacon úgy tartják, azért pörgette fel a médiahatóság a pályáztatást, mert nem tudni, milyen eredményt ér el a Fidesz a 2018-as választáson. A Médiatanács tagjainak mandátuma 2019-ben lejár, és ha a Fidesznek nem lesz kétharmados parlamenti többsége, kénytelen lesz más pártok delegáltjait is beengedni a testületbe.
A Narancs információi szerint Vajnáék korábban megkörnyékezték az egyik leghallgatottabb kereskedelmi rádió, a Sláger FM tulajdonosát is (ez az adó nem azonos a 2009-ben megszűnt Sláger Rádióval, csak a nevük hasonló). Ez nem csak a rádiós terjeszkedésüket szolgálta volna. Az adó tulajdonosa, a romániai származású Radu Morar három tévécsatornával is rendelkezik, a Tv2 pedig ezeket szerette volna megszerezni, hogy a helyükön elindíthassa új kábeladóit – ugyanis egy teljesen új adó bevezetése a kábelszolgáltatóknál bonyolult és drága. Az üzlet nem jött össze, viszont a Sláger FM végül beadta a derekát. Még ha nem cserélt is tulajdonost, leszerződött a közmédia és számos más helyi rádió reklámidejét értékesítő kereskedőházzal. A Radio Sales House Kft. mögött az az Atmedia nevű cég áll, amely az elmúlt években bezsebelte a tévés reklámpiac több mint felét, majd tavaly év végén viharos gyorsasággal cserélt tulajdonost (lásd: Gazdaságon kívüli kényszer, Magyar Narancs 2017. január 12.). A társaságot Tombor András, Habony Árpád jó barátja, Orbán Viktor korábbi tanácsadója vette meg. A Magyar Nemzet pedig a minap arról számolt be, hogy hiába engedett Morar a nyomásnak, Habony továbbra sem tett le arról, hogy megszerezze a Sláger FM-et.
| Bűnben fogant Bár az utolsó hónapokban a Class FM vezetősége azt sugallta, hogy frekvenciájuk elvesztésével tovább gyengül a hazai sajtószabadság, a rádió maga is bűnben fogant, 2009-ben botrányos körülmények közepette szerezte meg a Danubius hullámhosszát. Az akkor kormányon lévő MSZP és az ellenzéki Fidesz szakpolitikusai ugyanis háttéralkut kötöttek, hogy egy törvénymódosítással meghosszabbítják a külföldi tulajdonban lévő Sláger és a Danubius frekvenciaengedélyét. Ezt a jogszabályt azonban a köztársasági elnök, Sólyom László 2008 végén megfúrta, mert ragaszkodott a pályáztatáshoz. Az akkori médiahatóság, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szocialista és fideszes delegáltjai erre olyan pályázatot írtak ki, amely teljesen irracionális feltételeket szabott. Lehetővé tették, hogy azok a pályázók kapják a legtöbb pontszámot, akik vállalták, hogy az árbevételük felét befizetik az államnak frekvenciadíjként – vagyis a veszteséges működést is megkockáztatták a győzelem érdekében. A piaci alapon működő Danubius és a Sláger ilyen felajánlást nem tehetett, így helyüket a Fideszhez köthető Class FM és a baloldali kötődésű Neo FM vette át. Az ORTT elnöke, Majtényi László tiltakozásképpen lemondott a posztjáról. Az új díjfizetési rendszer mindössze fél évig működött, mert az új médiahatóság, a Médiatanács nekiállt átdolgozni a szerződéseket. Végül a két rádió jelentős könnyítést kapott: a Neo FM ennek ellenére sem bírta a piaci versenyt, egyre kevesebb állami hirdetéshez jutott, 2012-re csődbe ment. Információink szerint a rádió mögött álló korábbi szocialista pártpénztárnok, Puch László többször üzent a Fidesz vezetőinek, hogy tartsák be a 2009-es megállapodást, de azt a választ kapta, hogy „az egyezség nem kétharmadra szólt”. |
| Beetetés Nemcsak a frekvenciák cserélnek gazdát, a Fidesz szeretné ellenőrzése alá vonni, államosítani a hallgatottságmérést is. Ezt eredetileg a piac felügyelte: korábban a nagyobb rádiókat tömörítő Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete (Rame) írt ki pályázatot a feladat elvégzésére. A pályázatot 2012-ben a TNS Hoffmann és a Mediameter konzorciuma nyerte, a mérés költségeit – évi 60-70 millió forintot – a rádiók dobták össze. Az előbbi multinacionális cég, az utóbbi 2014-ig a Nézőpont Intézet tulajdonában volt. Az Orbán–Simicska-háború előestéjén a Mediametert megvette egy magánszemély, Hantosi Bálint, aki korábban a volt fideszes pártpénztárnok plakátcégénél, a Mahir Cityposternél dolgozott. A konzorcium megbízása tavaly márciusban lejárt, a Raméban felmerült, hogy pályáztatás nélkül hosszabbítsanak szerződést, de ezt az állami adók (Petőfi, Kossuth, Bartók, Dankó) megtorpedózták. Tavaly nyáron viszont a rádiós piacot meglepve a médiahatóság bejelentette: kész finanszírozni a mérést, pályázatot fog kiírni. Egy a fideszes médiaépítkezésre rálátó forrás szerint akárki lesz is a nyertes, nem lesz botrány, mert a rádiós cégek örömmel veszik, hogy nem nekik kell állniuk a mérés költségeit. Ugyanakkor a Narancs információi szerint ez egy nagyszabású terv első eleme: a médiahatóság idővel szeretné állami pénzből felépíteni a tévés nézettséget mérő Nielsen konkurenciáját. |
_focuspoint_70x70.jpg?key=4d67e6dcd1a733c29d6af14074933112)
