Szabó Sz. Csaba

A bolond frontember vezette athensi zenekar új lemeze kaotikus, de inkább élvezetes, mintsem fárasztó.

Az érzelmes szobazenétől a motorikus art-punkon át egészen a széles terpeszben riffelésig.

Az M83-at vezető francia Anthony Gonzalez az elmúlt évtized egyik legtehetségesebb és legünnepeltebb giccskirálya.

Noha 2003-ban pár hónapig okkal tűnhetett így, a New York-i Rapture mégsem lett a Következő Nagy Dolog, ám cserébe alaposan megágyazott egy sor eljövendő nagy dolognak. A zenekar 2003-ban megjelent bemutatkozó lemeze, az Echoes, illetve az azon található, fékevesztett kolompolásra, artikulálatlan visításra és táncolható gitárriffekre komponált sláger, a House Of Jealous Lovers jelentősége hamar túlnőtt nem csupán a szubkulturális kereteken, hanem a zenekaron is.

Az egyszerre talányos és rém béna Girls név a rockzenekari keretek közt alkotó énekes-dalszerző Christopher Owenst takarja, aki két évvel ezelőtt mutatkozott be egy rendkívül jól fogadott független gitárpoplemezzel (Album), amely nemcsak a minden forró újdonságra fogékony zeneblogok, hanem a mainstream média érdeklődését is hamar felkeltette. A kissé egyenetlen, ám semmilyen aktuális trendhez nem köthető, komoly dalszerzői bravúrokat is tartalmazó lemez körüli felhajtásban bizonyosan szerepet játszott a frontember szokatlan életútja.