Tarsoly Csaba Ghaith Pharaonnal tárgyalt a Quaestor bedőlése előtt

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2016. november 23.

Belpol

Igen, azzal a Pharaonnal. Pikáns részlet a holnap megjelenő nagyinterjúnkból.

A holnap megjelenő Magyar Narancs exkluzív interjút közöl Tarsoly Csabával, a Quaestor-ügy elsőrendű vádlottjával. Tarsoly letartóztatása óta először szólalt meg nyilvánosan, és kendőzetlenül beszélt a Quaestor bedőlésének körülményeiről.

Tarsolyt többek közt a Quaestor befektetéseiről is kérdeztük. Így került szóba a Csepel-sziget északi csúcsára megálmodott új városrész, a Duna City.

Budapestnek ezzel a részével sokan akartak már kezdeni valamit az elmúlt évtizedekben – így volt ezzel Quaestor-csoport is, mikor hozzájuk került a terület tulajdonjogának 50 százaléka. A Soroksári-Duna-ág mentén mintegy 33 hektáron 500 000 m² alapterületű ingatlanfejlesztés volt tervben. „Ezzel kapcsolatban jött egy kérés, hogy nincs Budapesten normális konferencia-központ. Ezért mi a Duna Citybe terveztünk egy 10 ezer fős központot szállodával, a Finta Építész Stúdió segítségével. Ez a beruházás a bíróság által kirendelt szakértő szerint is egy 300 milliárd forintos projekt lett volna” – mondta nekünk Tarsoly. A Quaestor nagy reményeket fűzött a projekthez, amely óriási bevétellel kecsegtetett.

Pharaon

Pharaon

Fotó: Attock Refinery

Tarsoly reményei nem is voltak alaptalanok: kormányzati segítséget is kapott a megvalósításhoz. Állítása szerint egyenesen Szijjártó Péter Külgazdasági és Külügyminisztériuma hajtott fel egy befektetőt a Quaestornak, hogy végre beindulhasson a projekt. „2015 elején a Külügyminisztérium hozott is egy Ghaith Pharaon nevű szaúd-arábiai befektetőt tárgyalni. A Buddha Bárban volt egy nagy ebéd, ahol bemutattak neki és a titkárának, aztán én is meghívtam őket ebédelni. Utána megjelentek az irodámban a befektetők, és elmondták, hogy beszállnának a Duna City fejlesztésébe. Én kicsit keveselltem a felajánlott összeget, amire azt mondta a szaúdi befektető, hogy ha adok neki öt százalékot, akkor megszervezi a finanszírozást.”

Igen, pontosan arról a Ghaith Pharaonról van szó, aki – ahogy azt a Magyar Narancs feltárta – megvásárolta az Orbán Viktor miniszterelnök szomszédságában lévő telket, mellé még két kastélyt (Hőgyészen és Seregélyesen), valamint a Postabank-székházat – ez utóbbit egyenesen egy Tiborcz Istvánhoz köthető cégtől. Az a Ghaith Paharon, akinek első számú intézője a Narancs fotóinak tanúsága alapján Tiborcz Istvánnal tárgyalt, és akinek a hajója, ahogy a Narancs kiderítette, Mészáros Lőrinc jachtja közelében parkolt le egészen véletlenül idén nyáron az Adrián.

Ez a Pharaon ugyanaz a Pharaon, akit többek között pénzmosás és terrorizmus támogatásának gyanúja miatt évtizedek óta köröz az FBI. Ezt a Pharaont mutatta be a Külügyminisztérium Tarsoly Csabának, méghozzá a Quaestor bedőlése előtti hetekben.

Tarsoly Csabával készült interjúnkat a november 24-én, csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Neked ajánljuk

Nosztalgia nélkül

A kiállítás központi témája a vidéki Magyarország ikonikus épülete, a sátortetős és négyzetes alaprajzú, elsősorban a tömeges lakásigény kielégítésére szolgáló háztípus.

Bocs, idézet

Hogy előbb-utóbb filmen is megörökítik az alkalmazottaival, színésznőivel évtizedeken át következmények nélkül erőszakoskodó Harvey Weinstein bukását, az kezdettől nyilvánvaló volt.

Túlélték magukat

Kemény feladat egy még mindig népszerű, sikeres zenekar történetének négy évtizedéről írni, mert szinte lehetetlen elkerülni a sztori sztereotip állomásait: hogyan jutnak el a füstös pinceklubokból a teli arénákba a rock and roll életforma szokásos buktatóin keresztül, a fehér porból rakott dombokat megmászva.

Trójai ló a szív

A népszerű, már-már kultikus, felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat, a BoJack Horseman alkotójának első novelláskötete egy tipo­grá­fiailag is kitűnő humoreszkkel kezdődik.

Mindenkibe szerelmes

Dave Grohl, a Foo Fighters hiperaktív frontembere a pandémia elején bepánikolt, hogy mit kezdjen a lekötetlen energiáival, és úgy határozott, könyvet ír az életéről. Története kétségkívül izgalmas: még tinédzserként lett a Scream nevű hardcore-punk zenekar tagja, majd belépett a Nirvanába.

Fiatalon Európában, öregen Afrikában

Jézus lekászálódik a feszületről, leül a kanapéra, szemben Diégane-nal. Ő egy szerer animista, aki hisz a jelenésekben, így nem ijedt, csak meglepett. Az Embernek Fia leveszi a szemére csúszott véres töviskoronát, és a szív szavával beszélve csillapítja a szenegáli srác gyilkos indulatait.

A fekete hús történetei

Havasréti József új regényéről a kiadója valamiért eltitkolta, hogy az egy trilógia záró része. (A két előzmény, a 2014-ben kiadott Űrérzékeny lelkek, és annak folytatása, a 2017-es Nem csak egy kaland.) Furcsa, Havasréti ugyanis folyton az előző könyvek szerep­lői­ről, az azokban leírt történésekről beszél; a főhőse, Rendes, rendre ilyesmin elmélkedik (régmúlt a mostban, most a régmúltban).

Hálásan köszöni

A szerző hatvanadik születésnapjára, a legutóbbi novellagyűjteménye után hét évvel megjelent kötet címe csalóka: nem a könyv hangulatára, csupán a többszörös kicsinyítő tükörként is felfogható negyedik novella (Peruvian Airlines) egyik mellékszereplőjére utal.

A lágerek szabadsága

Ez a könyv alighanem az idei év legnagyobb irodalmi meglepetése és szenzációja. A Kitelepítés Visky András első regénye, de több alkalommal is azt nyilatkozta a számos verseskötetet és drámát jegyző szerző, hogy minden eddigi munkája idevezetett.

Rosszkor, rossz helyen

Nem mondhatjuk, hogy szegényes vagy hiányos lenne a Tabán történetét feldolgozó irodalom, mégis van valami zavarba ejtő, amikor szóba kerül az egykori budai városrész. Főként Krúdy Gyula hangulatos leírásai adnak kapaszkodót, valamint a leginkább képregényeiről ismert Zórád Ernő festményei, amelyek (az alkotói szándék ellenére is) egy romantikus rezervátumot tárnak elénk. Olyan helyet, ahol a jó fröccs és a harmonikaszó legyőzi az egzisztenciális, a higiénés, és az egyéb, életminőséget jelentősen befolyásoló problémákat.