Egy magánszemély állatvédelmi céllal jelentett be gyűlést az állatkert közelében pénteken este hét órára. Nem ez lenne az első eset, hogy szervezetek az állatkert ellen tüntetnek.
„Az Állatkertek Éjszakájára »ülnek rá«, ami egy országos kezdeményezés. Tavaly 10-20 fős részvétellel sikerült megtartani a tüntetésüket” – mondta Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója, az intézmény megbízott vezetője, aki szerint Nyugat-Európában egyre elterjedtebbek az ún. anti zoo mozgalmak. Ezek fő üzenete az, hogy az állatkertek a valóságban börtönök.
Tavaly meg is jelent egy videó a Hungarian Animal Rights Corps (HARC) YouTube-csatornáján, melyben Sóst „fő börtönőrként” ábrázolták. Az anyagot az állatkert jogi úton megtámadta, de a bíróság szerint belefért a megjelenítés a véleménynyilvánítás szabadságába, noha a videóban való személyes megjelenítéshez semmilyen előzetes engedélyt nem kértek.
Sós úgy látja, hogy az aktivisták nem a tényeken alapuló diskurzusban hisznek, hanem hangulatkeltést folytatnak. Az állatkertek olyan tevékenységeit figyelmen kívül hagyják, amelyek egyébként az állatok megsegítését célozzák, például a mentőközpontuk működtetése. „Az aktivisták arctalanul tevékenykednek. Nem látjuk őket az állatmentéseknél, vagy a tenyészprogramok körül szakmai segítséget nyújtva.” A HARC egyébként már a héten aktivizálódott: az állatkert környékén minden villanyoszlopra kiragasztottak egy-egy hirdetést, amelyeken egy QR-kód látható, valamint az az üzenet olvasható, hogy „ingyen jegy az Állatkertek Éjszakájára”. A kód beolvasása után a telefonon az „állatkert = börtön” videó látható.
Nincs párbeszéd
Sós hangsúlyozza, hogy a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kiadott egy állásfoglalást, miszerint az állat- és botanikus kertek fontos helyszínei a biodiverzitás megőrzésének. A fajmegőrzésnek különböző módszerei vannak, és vannak esetek, amikor már csak az állatkertekben működő tenyészprogramok nyújtanak megoldást. A budapesti állatkert több ilyenben is részt vesz más intézményekkel együttműködve, sokszor küldenek vagy fogadnak állatokat egymás között. Abúzust elszenvedett állatokat is gondoznak, vagy segítenek az elhelyezésükben, az illetékes hatóságokkal (zöldhatóság, rendőrség, nemzeti parkok stb.) együttműködve.
Az aktivisták szerint az állatkerti fajmegőrzés a valóságban a szórakoztatóipari tevékenység része. Sós nem érti ezt a vélekedést, és azt kérdi, hogy milyen anyagi haszna van egy állatkertnek abból, ha ilyen programban vesz részt? Úgy látja, az ilyen nézeteket valló csoportok nincsenek tisztában a természetvédelemmel. Egyébként ő nem zárkózna el a párbeszédtől például e témában, de a tapasztalat az, hogy az állatkertek és az aktivisták között ilyen dialógus nem tud létrejönni. Az intézmény közben több természet- és állatvédelmi egyesülettel is szorosan együttműködik.
A közelmúltban Franciaországban állatvédők megvettek egy állatkertet, hogy a benne lévő állatokat visszaengedjék a szabadba. Sós szerint ez majdhogynem állatkínzás lett volna, mert ezek az egyedek nem voltak készek a visszatérésre; ehhez rengeteg feltételnek kell teljesülni, például sokat számít az érintett terület eltartóképessége. A kezdeményezés kudarcba is fulladt, ma már ismét állatkertként működik az intézmény. „Sokan azt gondolják, hogy az állatok »rózsaszín« világban élnek, és a vadonban minden tökéletes. Javaslom, nézzenek meg egy random David Attenborough dokumentumfilmet, amiből kiderül, hogy a fajok élőhelye folyamatosan visszaszorul, pusztítják az esőerdőket, az általános életfeltételek eltűnnek.”
Ismert olyan vélekedés is, miszerint az állatkerti állatok szaporodását meg kellene gátolni, és amikor az utolsó példány is kimúlik, az intézményeket be kellene zárni. Sós erre azt mondja, egyes fajok szaporodása az állatjólét általános eleme, komoly nehézséget okoznának , ha ezt megakadályoznánk. „A biológiai ismérvekkel sincsenek tisztában” a demonstrálók, állítja.
Az igazgató szerint teljesen normális, hogy adott témában az emberek máshogy gondolkodnak. Azt nem fogadja el, hogy az állatkertet állatokat kihasználó intézményként állítják be, miközben azok fontos szerepet töltenek be a természetvédelemben, szemléletformálásban – azzal együtt, hogy természetesen egyes állatkertekben vannak problémák, melyekről beszélni kell. Örülne annak, ha állatkertek nélkül lehetne működtetni a természetvédelmet – ez lenne az ideális állapot, de jelenleg ez nincs így.
HARC Debrecenben
A HARC tavaly augusztusban több helyszínen tartott demonstrációt az állatkertek ellen, Budapesten kívül Debrecenben is. Megkerestük a szervezetet, hogy az idei megmozdulásukról kérdezzük. „Ilyenkor vannak legtöbben az állatkertben, ezért ez a legstresszesebb időszak az állatoknak. A hangzavar hatalmas nyomást jelent” – mondta Györfi Natália szervező, amikor a megmozdulás időpontjáról kérdezzük. Tűzijátékot is említ, ami szintén zavaró lehet az állatok számára (a rendezvény programjában nem találtuk ennek nyomát). „Nem ehhez lennének szokva a vadonban” – tette hozzá. Szerinte ennek a következménye lehet az ún. zoochózis, ami azt jelenti, hogy az állatok az intézményben feszültté válnak, fel-alá járkálnak, repetitív lesz a mozgásuk. „Az egy dolog, hogy megszokják az embereket, de ettől még nem lesz nekik jó.”
A HARC országos kampányt folytat, Debrecenben ötméteres molinót állítanak fel, továbbá egy állatmaszkos, börtönőr ruhába öltözött aktivista láncon tart majd a földön egy másik aktivistát, azaz egy embert (vagyis felcserélődnek a szerepek), mondta Györfi.
A vegán aktivistákkal szemben felmerülő egyik legismertebb kritika, hogy nagyon erősek a performanszaik, melyeket sokszor gyerekek is látnak, s félelmet kelthetnek bennük. „Ha valami sokkoló, akkor az nem ez. Tavaly volt Zamárdiban egy »véres-tálcás« performansz, én ott voltam a helyszínen, egy gyerek sem jött oda sírva. A rendőrök is úgy látták, hogy ezzel semmi gond nincsen. Ez meg még annyira sem lesz durva. Most, hogy ül egy ember a földön, van rajta egy bilincs és egy lánc. Nekem ne mondja azt senki, hogy ettől sokkolódik egy gyerek” – mondja Györfi. Pár napja a halászat ellen demonstráltak Siófokon, amikor hálóba gabalyodott halnak tettették magukat, egyiküknek horog volt a szájában. „Odajött egy anyuka a gyerekével, megkérdezte, mi ez. Szépen elbeszélgettünk, a gyerek is megértette, miről van szó”. Györfi úgy számolt, hogy nyolc-tízen lesznek a pénteki gyűlésen, nem hirdették meg az eseményt.
Úgy véli, fals az állatkertek védekezése a fajtamegmentéssel, mert zárt, mesterséges környezetben ezt a feladatot nem lehet megvalósítani – az aktivisták az érveiket egy cikkben szedték össze, melyet egy volt állatkerti dolgozó közreműködésével írtak meg. Szerinte mivel az állatkertek állami támogatásból és a bevételekből élnek, a látogatói létszám pedig úgy növelhető, ha az emberek által kedvelt állatok vannak az intézményekben, nem pedig olyanok, amelyek valóban segítségre szorulnak fajfenntartás szempontjából.
A HARC nyitott a pérbeszédre, mondja Györfi. Tavaly Debrecenben kijött az állatkert egyik magasabb pozícióban lévő munkatársa, aki felajánlotta, ad nekik egy interjút. Ez eddig még nem valósul meg, de tervben van. Szombaton a Bem moziban vetítenek egy dokumentumfilmet egy állatkerti zsiráf nyilvános leöléséről, felboncolásáról, melyet egy kerekasztal-beszélgetés követ a fővárosi állatkert szóvivőjének közreműködésével – reméli, hogy majd kérdezhetnek tőle.
A pénteki tüntetést követően kaptunk pár képet a HARC-tól, végül így nézett ki a demonstráció. Mint írták, voltak családos emberek, akik egyetértettek az üzenettel, de úgy gondolták, a gyermekeknek látniuk kell élőben egzotikus állatokat. Az aktivisták erre azt válaszolták, a rácsok mögé zárt vadállatok látogatása nem az állatok tiszteletére tanítja a gyerekeket: sokkal jobb módja az állatok megismerésére a menhelyek látogatása. Lehetőségük volt az állatkert igazgatójával is párbeszédet folytatni, aki igyekezett az állatkerti fajmentő programok jelentőségét kiemelni és az aktivisták álláspontját túl radikálisnak találta, azonban a jövőben nyitott egy hosszabb vitára velük.
Györfi arról tájékoztatott, hogy a HARC-nak nagyjából 20-30 tagja van; még két vegán szervezet van az országban, hasonló létszámmal. A tüntetést a fővárosi állatkert elé a Vegán Aktivisták Magyarországon Egyesület (VAM) szervezi. „Célunk, akárcsak minden más rendezvényünkön, felhívni az emberek figyelmét arra, hogy itt az ideje újragondolni az állatokhoz való viszonyunkat. Nincsen olyan formája az állathasználatnak, ami ma, jelen körülményeink között szükséges lenne, erről szeretnénk beszélgetést kezdeményezni az emberekkel. A fajfenntartásnak más módjai is vannak, az állatkerteknél az emberek szórakoztatása a fő cél” – írta megkeresésünkre a szervezet.
Végül pénteken a fővárosi állatkert előtt 5-10 aktivista jelent meg, táblákat mutattak fel az üzeneteikkel. A vegán életmódot népszerűsítették azzal az üzenettel, hogy az átállás valójában nem nehéz. Békésen demonstráltak, aki szóba állt velük, azokkal beszélgettek.
