Elérhetetlenné vált a magyarországi roma kulturális örökség

  • narancs.hu
  • 2016. november 23.

Belpol

A magyarországi művészettörténész és kulturális szféra szakembereinek nyílt levele a minisztériumhoz.

Nyílt Levél

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere,

Langerné Victor Katalin, társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár (Szociális ügyekért és Társadalmi felzárkózásért Felelős Államtitkárság)

részére

Másolat: Szakértői tanács, Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központ

2016. október 24-én a Roma Parlament Egyesületet rendőri intézkedés mellett kilakoltatta a nyolcadik kerületi önkormányzat Tavaszmező utcai székházából. A magyarországi művészettörténész, kortárs művészeti, kurátori és kulturális szféra szakemberei az alábbi nyílt levéllel fordulnak a minisztériumhoz:

A Roma Parlament több mint 250 alkotást számláló kortárs művészeti gyűjteménye és dokumentumarchívuma, mely a magyarországi kultúrtörténet szerves része, a kilakoltatás során az épületben rekedt. Az is lehetséges, hogy a lezárt épületet a Roma Parlament Egyesület értesítése nélkül kiürítették, és a műalkotásokat ismeretlen helyre szállították. A gyűjtemény sorsáról, jövőjéről, biztonságáról nem tudunk semmit!

A Magyarországi Roma Parlament 1991-ben indult azzal a céllal, hogy jogvédő irodát működtessen, növelje a roma kisebbség érdekérvényesítő képességét, és koordinálja a roma civil önszerveződést. Európai szinten elismert emberi jogi, kulturális és művészeti tevékenysége. A Roma Parlament anyaga volt az egyetlen, valóban megtekinthető, roma állandó kiállítás Budapesten. A Balázs János Galériájában és színháztermében számos hazai művész, kulturális szakember és közéleti szereplő megfordult.

Mivel a magyarországi roma gyűjtemények mind raktárban hevernek, a Roma Parlament kiállításának és a dokumentumtárának lezárásával a magyarországi roma kulturális örökség egyetlen hozzáférhető része is elérhetetlenné vált.

A gyűjtemény a Roma Parlament Egyesület tulajdona, akkor is, ha épp nincs kiállítótere. A gyűjtemény és irattár kisajátításának nincs jogi alapja;

Mindannyiunk felelőssége, hogy a roma kulturális örökséget jelentő gyűjtemény és irattár hiánytalanul és sérülésmentesen egyben maradjon;

Alapvető szakmai követelmény, hogy a gyűjtemény dokumentálása, katalogizálása professzionálisan megtörténjen, mielőtt bárki az elszállításán, raktározásán gondolkodik.

Az elmúlt két évben a Roma Parlament az egyetlen olyan tér volt Budapesten, amely rendszeresen fogadott csoportos látogatásokat, iskolákat, külföldieket, romákat, hogy a roma kulturális mozgalom múltját és a Roma Parlament gyűjteményét professzionális tárlatvezetés keretében ismertesse meg a látogatókkal.

A Roma Parlament gyűjtemény és irattár bemutatása és az ehhez kapcsolódó múzeumpedagógiai tevékenység folytatásáról és folyamatosságáról azonnal gondoskodnunk kell!

Tisztelettel,

Junghaus Tímea, művészettörténész

Budapest, 2016. november 19.

A Nyílt levélhez csatlakozó művészeti és kulturális szakemberek:

Bán Zsófia

magyar író, irodalomtörténész, kritikus

Beck András

filozófus, esztéta, egyetemi adjunktus, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Beke László

Munkácsy Mihály-díjas művészettörténész, egyetemi tanár

Bernáth Gábor

médiakutató

Bicskei Éva

művészettörténész, kurátor

Bircsák Eszter

művészettörténész, kurátor

Dávid Anna

szerkesztő

Eörsi Anna

művészettörténész, az ELTE Művészettörténeti Intézetének docense

Erős Ferenc

szociálpszichológus

Erőss Nikolett

művészettörténész, kurátor

Ferge Zsuzsa

Széchenyi-díjas szociológus

György Péter

esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója

Hegyi Dóra

művészettörténész, a tranzit.hu vezetője

Herczog Noémi

A Színház folyóirat szerkesztője, az Élet és Irodalom kolumnistája

Kállay Géza

irodalomtörténész, nyelvfilozófus, Az ELTE Angol–Amerikai Intézetének volt igazgatója

Kékesi Zoltán

író, kultúrakutató, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elméleti Tanszékének oktatója

Keresztúri Tibor

József Attila-díjas (2006) író, szerkesztő, irodalomtörténész

Keszeg Anna

irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója

KissPál Szabolcs

képzőművész, egyetemi docens, Magyar Képzőművészeti Egyetem

Klaniczay Júlia

igazgató, Artpool Művészetkutató Központ

Kóczé Angéla

szociológus

Kovács Éva Judit

szociológus, az MTA TK SZI módszertani és kutatástörténeti osztályának vezetője

Kovács Zoltán

az Élet és Irodalom főszerkesztője

Kőrössi P. József

költő, író

Kőszeg Ferenc

szerkesztő, tanár

Lővei Pál

művészettörténész, az MTA doktora

Majtényi László

jogtudós, egyetemi tanár, az MTA doktora

Marosi Ernő

Széchenyi-díjas művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja

Muskovics Gyula

művészeti író, kurátor

Müllner András

irodalomtörténész, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének docense

Nagy B. Anikó

művészettörténész, a Fővárosi Képtár kurátora

Nagy Gergely

író, újságíró

Örkény Antal

szociológus, az ELTE Társadalmi Kapcsolatok Intézetének igazgatója

Páldi Lívia

művészettörténész, kurátor

Parti Nagy Lajos

Kossuth-díjas magyar költő, drámaíró, író

Passuth Krisztina

Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE Művészettörténeti Intézetének docense

Pataki Gábor

művészettörténész, az MTA BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa

Peterák Miklós

művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének vezetője

Radnóti Sándor

Széchenyi-díjas magyar esztéta, kritikus, filozófus, irodalomtörténész, egyetemi tanár

Rényi András

művészettörténész, esztéta, az ELTE Művészettörténeti Intézetének vezetője

Sándor Iván

József Attila-díjas (1985), Márai Sándor-díjas (2000), Kossuth-díjas (2005) magyar író, kritikus

Sasvári Edit

művészettörténész, a Kassák Múzeum vezetője

Schiffer András

ügyvéd, politikus

Schilling Árpád

Jászai Mari-díjas rendező, a Krétakör alapítója

Schönberger Ádám

aktivista, az Auróra vezetője

Somlyó Bálint

esztéta, filozófus, az ELTE Esztétika Tanszékének docense

Somogyi Hajnalka

kurátor, az OFF Biennale Budapest vezetője

Süvecz Emese

művészettörténész, kurátor

Széchenyi Ágnes

irodalomtörténész, kurátor

Székely Katalin

művészettörténész, kurátor

Szőke Annamária

művészettörténész, az ELTE Művészettörténeti Intézetének docense

Szuhay Péter

etnográfus

Szüts Miklós

festőművész

Tatai Erzsébet

művészettörténész, az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Adattárának vezetője

Tímár Katalin

művészettörténész, főmuzeológus, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum

Tordai S. Attila

kurátor, kolozsvári tranzit.ro

Toronyi Zsuzsanna

a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója

Valkó Margit

művészettörténész, a Kisterem Galéria vezetője

Varga Tünde

irodalomtörténész, egyetemi docens, Magyar Képzőművészeti Egyetem

Várnagy Tibor

képzőművész, a Liget Galéria vezetője

Véri Dániel

művészettörténész

Vincze Kata Zsófia

egyetemi tanár, ELTE Folklore Tanszék

Závada Pál

József Attila-díjas (1998) és Kossuth-díjas (2005) magyar író

 

Csatakozni lehet:

info [at] romacult [dot] org

További információ.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.