Elérhetetlenné vált a magyarországi roma kulturális örökség

  • narancs.hu
  • 2016. november 23.

Belpol

A magyarországi művészettörténész és kulturális szféra szakembereinek nyílt levele a minisztériumhoz.

Nyílt Levél

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere,

Langerné Victor Katalin, társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár (Szociális ügyekért és Társadalmi felzárkózásért Felelős Államtitkárság)

részére

Másolat: Szakértői tanács, Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központ

2016. október 24-én a Roma Parlament Egyesületet rendőri intézkedés mellett kilakoltatta a nyolcadik kerületi önkormányzat Tavaszmező utcai székházából. A magyarországi művészettörténész, kortárs művészeti, kurátori és kulturális szféra szakemberei az alábbi nyílt levéllel fordulnak a minisztériumhoz:

A Roma Parlament több mint 250 alkotást számláló kortárs művészeti gyűjteménye és dokumentumarchívuma, mely a magyarországi kultúrtörténet szerves része, a kilakoltatás során az épületben rekedt. Az is lehetséges, hogy a lezárt épületet a Roma Parlament Egyesület értesítése nélkül kiürítették, és a műalkotásokat ismeretlen helyre szállították. A gyűjtemény sorsáról, jövőjéről, biztonságáról nem tudunk semmit!

A Magyarországi Roma Parlament 1991-ben indult azzal a céllal, hogy jogvédő irodát működtessen, növelje a roma kisebbség érdekérvényesítő képességét, és koordinálja a roma civil önszerveződést. Európai szinten elismert emberi jogi, kulturális és művészeti tevékenysége. A Roma Parlament anyaga volt az egyetlen, valóban megtekinthető, roma állandó kiállítás Budapesten. A Balázs János Galériájában és színháztermében számos hazai művész, kulturális szakember és közéleti szereplő megfordult.

Mivel a magyarországi roma gyűjtemények mind raktárban hevernek, a Roma Parlament kiállításának és a dokumentumtárának lezárásával a magyarországi roma kulturális örökség egyetlen hozzáférhető része is elérhetetlenné vált.

A gyűjtemény a Roma Parlament Egyesület tulajdona, akkor is, ha épp nincs kiállítótere. A gyűjtemény és irattár kisajátításának nincs jogi alapja;

Mindannyiunk felelőssége, hogy a roma kulturális örökséget jelentő gyűjtemény és irattár hiánytalanul és sérülésmentesen egyben maradjon;

Alapvető szakmai követelmény, hogy a gyűjtemény dokumentálása, katalogizálása professzionálisan megtörténjen, mielőtt bárki az elszállításán, raktározásán gondolkodik.

Az elmúlt két évben a Roma Parlament az egyetlen olyan tér volt Budapesten, amely rendszeresen fogadott csoportos látogatásokat, iskolákat, külföldieket, romákat, hogy a roma kulturális mozgalom múltját és a Roma Parlament gyűjteményét professzionális tárlatvezetés keretében ismertesse meg a látogatókkal.

A Roma Parlament gyűjtemény és irattár bemutatása és az ehhez kapcsolódó múzeumpedagógiai tevékenység folytatásáról és folyamatosságáról azonnal gondoskodnunk kell!

Tisztelettel,

Junghaus Tímea, művészettörténész

Budapest, 2016. november 19.

A Nyílt levélhez csatlakozó művészeti és kulturális szakemberek:

Bán Zsófia

magyar író, irodalomtörténész, kritikus

Beck András

filozófus, esztéta, egyetemi adjunktus, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Beke László

Munkácsy Mihály-díjas művészettörténész, egyetemi tanár

Bernáth Gábor

médiakutató

Bicskei Éva

művészettörténész, kurátor

Bircsák Eszter

művészettörténész, kurátor

Dávid Anna

szerkesztő

Eörsi Anna

művészettörténész, az ELTE Művészettörténeti Intézetének docense

Erős Ferenc

szociálpszichológus

Erőss Nikolett

művészettörténész, kurátor

Ferge Zsuzsa

Széchenyi-díjas szociológus

György Péter

esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója

Hegyi Dóra

művészettörténész, a tranzit.hu vezetője

Herczog Noémi

A Színház folyóirat szerkesztője, az Élet és Irodalom kolumnistája

Kállay Géza

irodalomtörténész, nyelvfilozófus, Az ELTE Angol–Amerikai Intézetének volt igazgatója

Kékesi Zoltán

író, kultúrakutató, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elméleti Tanszékének oktatója

Keresztúri Tibor

József Attila-díjas (2006) író, szerkesztő, irodalomtörténész

Keszeg Anna

irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója

KissPál Szabolcs

képzőművész, egyetemi docens, Magyar Képzőművészeti Egyetem

Klaniczay Júlia

igazgató, Artpool Művészetkutató Központ

Kóczé Angéla

szociológus

Kovács Éva Judit

szociológus, az MTA TK SZI módszertani és kutatástörténeti osztályának vezetője

Kovács Zoltán

az Élet és Irodalom főszerkesztője

Kőrössi P. József

költő, író

Kőszeg Ferenc

szerkesztő, tanár

Lővei Pál

művészettörténész, az MTA doktora

Majtényi László

jogtudós, egyetemi tanár, az MTA doktora

Marosi Ernő

Széchenyi-díjas művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja

Muskovics Gyula

művészeti író, kurátor

Müllner András

irodalomtörténész, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének docense

Nagy B. Anikó

művészettörténész, a Fővárosi Képtár kurátora

Nagy Gergely

író, újságíró

Örkény Antal

szociológus, az ELTE Társadalmi Kapcsolatok Intézetének igazgatója

Páldi Lívia

művészettörténész, kurátor

Parti Nagy Lajos

Kossuth-díjas magyar költő, drámaíró, író

Passuth Krisztina

Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE Művészettörténeti Intézetének docense

Pataki Gábor

művészettörténész, az MTA BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa

Peterák Miklós

művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének vezetője

Radnóti Sándor

Széchenyi-díjas magyar esztéta, kritikus, filozófus, irodalomtörténész, egyetemi tanár

Rényi András

művészettörténész, esztéta, az ELTE Művészettörténeti Intézetének vezetője

Sándor Iván

József Attila-díjas (1985), Márai Sándor-díjas (2000), Kossuth-díjas (2005) magyar író, kritikus

Sasvári Edit

művészettörténész, a Kassák Múzeum vezetője

Schiffer András

ügyvéd, politikus

Schilling Árpád

Jászai Mari-díjas rendező, a Krétakör alapítója

Schönberger Ádám

aktivista, az Auróra vezetője

Somlyó Bálint

esztéta, filozófus, az ELTE Esztétika Tanszékének docense

Somogyi Hajnalka

kurátor, az OFF Biennale Budapest vezetője

Süvecz Emese

művészettörténész, kurátor

Széchenyi Ágnes

irodalomtörténész, kurátor

Székely Katalin

művészettörténész, kurátor

Szőke Annamária

művészettörténész, az ELTE Művészettörténeti Intézetének docense

Szuhay Péter

etnográfus

Szüts Miklós

festőművész

Tatai Erzsébet

művészettörténész, az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Adattárának vezetője

Tímár Katalin

művészettörténész, főmuzeológus, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum

Tordai S. Attila

kurátor, kolozsvári tranzit.ro

Toronyi Zsuzsanna

a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója

Valkó Margit

művészettörténész, a Kisterem Galéria vezetője

Varga Tünde

irodalomtörténész, egyetemi docens, Magyar Képzőművészeti Egyetem

Várnagy Tibor

képzőművész, a Liget Galéria vezetője

Véri Dániel

művészettörténész

Vincze Kata Zsófia

egyetemi tanár, ELTE Folklore Tanszék

Závada Pál

József Attila-díjas (1998) és Kossuth-díjas (2005) magyar író

 

Csatakozni lehet:

info [at] romacult [dot] org

További információ.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.