Yann Le Cun: A mesterséges intelligencia és a mélytanulás forradalma
Napjaink számítógépes tudományában kevés olyan befolyásos és érvényes életművet lehet felmutatni, mint a régóta Amerikában élő és dolgozó francia Yann André Le Cunét.
Napjaink számítógépes tudományában kevés olyan befolyásos és érvényes életművet lehet felmutatni, mint a régóta Amerikában élő és dolgozó francia Yann André Le Cunét.
Alighanem a papaírforma eredmények kategóriájába tartozik, hogy csütörtökön, nagyjából a várakozásoknak megfelelően, az Európai Unió Bírósága megsemmisítette Paks II. állami támogatásának bizottsági jóváhagyását.
A magyar szalámi napjainkban is eleven, üzleti szempontból sem elhanyagolható legendája jelentős részben a nálunk letelepedett olaszok érdeme (a többi a stifoldergyártó dunántúli „sváboké”).
Dózsa nevét költőink is megörökítették, azt pedig, hogy mit gondoljunk a Dózsa-felkelés okairól és körülményeiről, leginkább Eötvös József Magyarország 1514-ben című, 1847-ben (!) kiadott regényéből tudjuk.
A Kérdések és válaszok sorozat új kötete történeti és szociológiai dimenzióból is vizsgálja tárgyát, az élsportot, nem feledkezve meg a téma bűnügyi vonatkozásairól sem.
Kevés nagyszerűbb dolog akad ezen a világon, mint az éjszakai csillagos eget bámulni – pláne, ha az ember tudja is, mit lát odafenn.
Izgalmas témát jár körül a történelmi ismeretterjesztésben utazó magazin legfrissebb száma: a korszakot kutató kiváló történészektől ismerhetjük meg a Horthy-korszak szélsőjobboldalának históriáját.
A Kérdések és válaszok című sorozat újabb darabja a tavaly 150 éve alapított Budapestről szól.
Az idő szakadatlan múlását jelzi, hogy már hetek óta bújhatjuk az idei évre szóló csillagászati évkönyvet, amely nélkülözhetetlen olvasmány az égboltot szépsége miatt fürkészők számára.
Két, a közösségből kiszakadt ember sorsát követi ez a különleges hangulatú film.
Az Iszlám Állam rémtetteinek könyvében az egyik legszörnyűbb fejezet az észak-iraki jazidi közösség ellen végrehajtott „etnikai tisztogatás”.