Az ítélet szerint
az Európai Bizottságnak, mielőtt áldását adta a magyar lépésre, meg kellett volna vizsgálnia, hogy egyáltalán összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályokkal, ha a két új reaktor megépítésére irányuló szerződést közvetlenül valamely orosz vállalkozásnak ítélik oda
(ahogy az a NER-ben szokás). Az új reaktorok megépítésével ugyanis az Orbán-kormány közvetlenül a Nizhny Novgorod Engineering orosz vállalkozást bízta meg, mondjuk összhangban egy orosz-magyar egyezménnyel – ami jól jelzi, hogy a baj mélyebben van. Ugyanebben az egyezményben az orosz állam kötelezettséget vállalt arra, hogy az új reaktorok finanszírozására állami kölcsönt nyújt Magyarországnak. Az Európai Bizottság egy 2017-es határozattal hagyta jóvá a beruházási támogatást, amelyet a magyar állam kívánt nyújtani két új atomreaktorra. Ám az osztrák állam – mivel biztonsági aggályaik voltak az orosz hátterű atomenergia-beruházással kapcsolatban – ezek után az Európai Unió Törvényszéke – a bíróság alsóbb fokú testülete – előtt megtámadta a határozatot, ám a Törvényszék 2022 novemberében elutasította a keresetet. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor ezt nagy győzelemnek nevezte, mondván: „mind az engedélyezés, mind a finanszírozás szempontjából az Európai Bíróság pecsétje rajta van a paksi beruházáson”.
Az osztrákok viszont nem nyugodtak, fellebbeztek, és a bíróság főtanácsnoka februárban azt javasolta, hogy a testület helyezze hatályon kívül a törvényszéki ítéletet, és a bíróság ha nem is mindig, általában akceptálja a főtanácsnoki véleményt.
A csütörtöki ítélet ezek után hatályon kívül helyezte a Törvényszék ítéletét, és egyben megsemmisítette az Európai Bizottság jóváhagyó határozatát. A Bíróság (a Törvényszékkel ellentétben) úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság nem elégedhetett volna meg annak vizsgálatával, hogy a támogatás megfelel-e az uniós szabályozásnak. Azt is meg kellett volna vizsgálnia, hogy a két új atomreaktor megépítéséről szóló szerződés közvetlen odaítélése összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályozással, mert ez szerves része a támogatási intézkedésnek.
A bíróság szerint önmagában az sem elég indok, hogy egy 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárásban már megállapították: a közvetlen odaítélés összhangban volt a közbeszerzési szabályokkal. (Ilyen eljárásokat az Európai Bizottság akkor kezdeményez, ha arra gyanakodik, hogy egy tagállam hatóságai uniós jogot sértenek.) A bíróság arra jutott, hogy egy ilyen utalás nem teszi lehetővé az e következtetéshez vezető konkrét okok megértését.
A kormány képviselői igyekeztek gyorsan reagálni a hirtelen (de nem váratlanul) kialakult helyzetre. Bóka János EU-ügyi miniszter a csütörtöki kormányinfón azt hangsúlyozta, hogy az ítélet nem azt mondta ki, hogy a beruházás nem felel meg a közbeszerzési szabályoknak. (Habár ezt az Európai Bizottság nem vizsgálta, vagy legalábbis az álláspontját nem indokolta.) „Mint ahogy eddig, ezután is mindenben az uniós jognak és a lojális együttműködés követelményének megfelelően jár el” – mármint a magyar kormány, legalábbis Bóka szerint, aki azt is megígérte, hogy minden segítséget meg fognak adni az Európai Bizottságnak ahhoz, hogy új, a bíróság szerint is jogszerű határozatot tudjon hozni. „Mivel a bíróság sem az állami támogatási rendszert, sem az alkalmazott közbeszerzési eljárást nem minősítette jogellenesnek, ezért semmilyen jogi akadálya nincsen, hogy a paksi beruházás az eddigi ütemezésnek megfelelően folytatódjon” – állítja a miniszter.
A paksi beruházás hazai kritikusai persze üdvözölték, egyben egészen máshogy értelmezték az ítéletet. Tordai Bence független parlamenti képviselő a Facebookon úgy értelmezte, hogy az ítélet azt jelenti: az Európai Bizottságnak újra kell nyitnia a paksi dossziét, és már nemcsak a mai ítéletet kell figyelembe vennie, hanem Tordai július végi panaszával (amely szerint Paks II. nem csak az uniós jogot sért, de a 2017-es bizottsági engedélyben megfogalmazott feltételeknek sem tesz eleget) is foglalkoznia kell. A képviselő szerint a mai helyzetben, amikor az unió egyik fő célja, hogy megszabaduljon az orosz energiafüggőségtől, elképzelhetetlen lenne, hogy Paks II.-nek újra engedélyt adjanak. A kormányreakciók ismeretében néhány órával később már azt is hozzáfűzte: „Szijjártó Péter és Bóka János miniszterek az alapvető uniós jogszabályoknak mondanak ellent Paks II. ügyében.” A Greenpeace közleménye természetesen mérföldkőnek nevezte az ítéletet, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza Paks II. állami támogatásának engedélyezését.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
