Ignácz Károly szerkesztette, rajta kívül még számos kiváló történész szerző (mint például Bódy Zsombor, Feitl István, Fónagy Zoltán vagy Saly Noémi) jegyzi az írásokat, amelyek segítségével tökéletesen követhető, mikor milyen folyamatok, tendenciák érvényesültek a fővárosban. A várospolitika, a társadalom, a gazdaság, a művelődés vagy éppen az építészet története is bőségesen képviselteti magát a kötetben – frappánsan, tömören, de annál tartalmasabban megfogalmazott szócikkek formájában. Ráadásul a könyv szövete – köszönhetően a kérdés-válasz bejegyzések elrendezésének és a lépten-nyomon előkerülő, ugrálásra csábító hivatkozásoknak – keresztül-kasul átjárható.
A szerzők válaszolnak azon kérdéseinkre, amelyeket gyakorta felteszünk, de olyanokra is, amelyek tényleg csak ritkán jutnának eszünkbe, pedig kulcsfontosságúak. Például arra, hogy mikor honnan bűzlött a főváros, azaz hol szaglottak a város örökké éhes bendőjének megtöltésére rendeltetett sertéstelepek. S ha már az evésnél tartunk: a gyorsétkezdék városában nem érdektelen tudni, hogy mi a különbség – történeti és etimológiai értelemben – a bodega, a büfé és a bisztró között. A bűn tanyái, a város építészeti jellegzetességei, a kultúra számos tere éppúgy terítékre kerülnek, mint mondjuk a sport szentélyei: aki eddig nem tudta, itt könnyedén utánanézhet annak is, mettől meddig adott helyet a Népstadion kettős rangadóknak.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
