Egyszerre nagylélegzetű és tanulságos vállalkozás megírni Magyarország történetét, fókuszban a világgal való összekapcsoltságunkkal, márpedig a Magyarország globális története című könyvsorozat szerkesztői (Laczó Ferenc, Vadas András, Varga Bálint) és igencsak népes szerzőgárdája pontosan erre vállalkoztak. Míg az első kötet nagyjából a kiegyezéstől napjainkig, a mostani a Kárpátok karéjának felgyűrődésétől 1868-ig tekinti át az ország, illetve geológiailag a Pannon-medence történetét.
Persze ne gondoljunk a szigorú kronologikus sorrend által bilincsbe vert száraz fejezetekre, megannyi izgalmas, az olvasó számára a szórakozva tanulás lehetőségét kínáló sztorin át jutunk el a modern Magyarország megszületéséig. A kötet tudós szerzői között éppúgy találunk történészt, mint régészt, geológust, irodalomtudóst, nyelvészt, az építészet históriájával vagy éppen a vallástudománnyal foglalkozó kutatót. Többnyire nem is az fogja az olvasót kínozni, hogy mi minden maradt ki innen (ami a mégoly tekintélyes terjedelmet tekintve is elkerülhetetlen), hanem az, hogy mennyi minden került bele. A kötet transznacionális szemléletének köszönhetően nemcsak azt ismerhetjük meg, hogy mi mindent köszönhetünk a nagyvilágnak (a kávétól a paprikán át az akácig, és megannyi nemes és kevésbé nemes eszméig), de azt is, hogy mennyi mindennel gazdagították az embertársainkat a nem mindig jó szántukból messzi tájakra elkóborló honfitársaink.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
