Visszhang: könyv

Meteor csillagászati évkönyv 2024

  • - barotányi -
  • 2024. január 31.

Visszhang

Az idő szakadatlan múlását jelzi, hogy már hetek óta bújhatjuk az idei évre szóló csillagászati évkönyvet, amely nélkülözhetetlen olvasmány az égboltot szépsége miatt fürkészők számára.

Akár távcsővel, akár szabad szemmel bámulunk a csillagos égre, jó tudni, hogy az év mely hónapjában hol és mikor találjuk meg a szemünknek oly kedves bolygókat: az évkönyv tanúsága szerint a Jupitert még este, a Vénuszt meg hajnalban érdemes keresni az égen, de tavasz derekára mindkettő belevész majd a Nap fényébe. Hogy azután nyáron immár fordított szereposztásban bukkanjanak fel, s idővel mind jobban dominálják az eget – az év vége felé haladva a mind fényesebb, feltűnő vörösen ragyogó Marssal kiegészülve.

De a csillagászati évkönyv nem csupán a rövid tudománytörténeti bejegyzésekkel teljes kalendáriumi szekció, esetleg a Nap és a Hold pályaadatai miatt forgatható haszonnal. Ott vannak még a remek tanulmányok is, közülük kettő tárgya a reneszánsz közép-európai csillagászat. Csaba György Gábor új fordításában kapjuk meg Nicolaus Copernicus a maga korában (16. század eleje) szinte „szamizdatban” terjedő Rövid feljegyzés az égi mozgások elméletéről című munkáját. Zsoldos Endre tanulmányából pedig kiderül, hogy az 1572-ben, a Cassiopeia csillagképben feltűnt fényes új csillag (azaz szupernóva) kapcsán az egyik legérdekesebb, máig vitatott elemzés a jórészt elfeledett (illetve csak asztrológusként emlegetett) cseh csillagásztól, Cyprianus Leovitiustól származik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.