- kg -

Van az a vicc, hogy Pistike panaszosan rágja anyukája fülét, hogy anya, én nem akarok Amerikába menni, anya, én nem akarok Amerikába menni, mire a mama megunja, és ráripakodik; kuss, kisfiam, ússz tovább. Ugyanez a vicc játszódik le az európai színjátszás két közismert figurája, a házaspárt alakító Rufus Sewell és Emmanuelle Béart között: a férj nem akar a burmai dzsungelbe menni, mondá is az asszonykának, hogy szerinte úgysem fogják megtalálni cunamiban elveszett kisfiukat, de a hajó csak megy, viszi a párt a dzsungel legmélyére.

Lynn Barber brit újságírónő kedvenc időtöltése a madárlesés. Ha erről ír, ami könnyen megeshetett volna, hisz' eredetileg erre kérte fel egy angol magazin, nyilván abból is valami személyes és érdekfeszítő kerekedik, legfeljebb nem Nick Hornby, hanem David Attenborough készít belőle filmet.

Kultúrák, ha találkoznak. Hát a néni honnét való? Én bizony a messzi Guernsey szigetéről, kicsiny farmom van ott, egyszerűen, de szépen élünk, én és a vetemények, Londonba sem önszántamból jöttem, hanem mert a kislányom nem veszi fel az átkozott telefonját azóta, hogy az a szörnyű merénylet annyi életet követelt.

A Harmadik Birodalom nem először nyeri meg a második világháborút. Az alternatív történelmekkel játszó szerzők előszeretettel hozzák ki Hitlert győztesként, s játszanak el egy olyan világrenddel, melyben a fasiszták boldogan élnek, ha meg nem haltak, a kisember pedig, legyen apró, hithű fogaskerék, kisstílű nyerészkedő vagy sötétben bujkáló ellenzéki, két karlendítés között keveredik konfliktusba a rendszerrel.

Kérjük azokat a jó nevű karakterszínészeket, akik az utóbbi időben egyetlen vámpírt sem szúrtak szíven, nem szívtak vért, és a nyílpuskát is nélkülözniük kellett, jelentkezzenek az Ausztráliában készülő új vámpíriáda, a Daybreakers forgatásán! Az Elvist idéző vámpírvadász szerepében Willem Dafoe-t köszönthetjük, aki rögtön a szabályt erősítő kivételünk, ő ugyanis egy kicsit már vámpírkodott a közelmúltban, de tényleg csak egy icipicit, ám A vámpír árnyéka, azaz az ezredforduló óta filmtörténetileg fontos nyakak közelébe nemigen keveredett. Ethan Hawke viszont abszolút szűz a szívásban, és mindeddig Sam Neill sem vette ki részét a vámpírtrendből.

"A kereskedelem kerüli az érzelmes könyvelőt." Ezért a mondatért, és azért a komolyságért, amivel mindez egy szerelmes könyvelő szájából elhangzik, egészen Lisszabonig kell elmenni, vagy a Cirkóig, ahol az idén 102 éves filmrendező, Manoel de Oliveira új filmjét vetítik. Oliveira maga is utazott egy kicsit érte és az érzelmes könyvelőért - jó földije, Eca de Queirós 1874-ben megjelent elbeszélésében, az Egy szőke lány különcségeiben (fordította Lukács Laura) talált rájuk; ott várták őt a megfilmesítésre esélytelen irodalmi hősök nyugalmával.

Mel Gibson utolsó világraszóló alakítása 2006. július 28-án egy malibui autópályán esett meg (helyi idő: 2.36 a.

Hol vagyunk? Egyfelől az animék kedvenc tartózkodási helyén, egy szépen táguló alternatív univerzumban, másfelől mélyen Mamoru Oshii életművében. Előbbi arról ismerszik meg, hogy az aggodalmárok minden fenyegető jövőképe és népszerű öszszeesküvés-elmélete valóra vált; országok helyett rivális nagyvállalatok háborúzgatnak egymással, a pilótafülkékben örök fiatalságra programozott koravén kamaszok kezelik a kormányt, földet érve pedig életük hiábavalóságáról morfondíroznak.

Nehéz az idegen nyelvű szóviccekkel, a minap az Egek urában vérzett el egy szép példány: Clooneynak dobozos üdítőt kínált a stewardess, a "Would you like a can, sir?"-ből azonban a fáradt főhős a "Szeretne-e rákot?" (can, sir mint cancer) felajánlást értette ki. Heti keserédesünk, a felnőttéválásos tinédzserfájásokat női öltözőszaggal ötvöző Hajrá Bliss! is hemzseg az amerikás szóviccektől, de ez nem öncél, hanem az itt bemutatott sportág, a rollerderby velejárója.

A Ryan Bingham-féle alakokból minden repülőtéri különterem őriz néhányat: ők azok a halandóktól finom tejüveg fallal elválasztott idegen lények, akiknek a homlokán ott virít a megkülönböztető jelzés: executive. Etetni és simogatni tilos, megközelíteni csak saját felelősségre.

Nehéz az elvált szülők gyermekének, különösen, ha a kedves papa nemcsak istennek mondja magát (megesik a legjobb családban is), de valóban az. Poszeidón elég kevés szülői értekezleten vett részt, mert Zeusz eltiltotta földi fogantatású fiának még a láthatásától is, így a kis Percy Jackson apa nélkül cseperedett, hogy aztán kamaszfejjel mégiscsak az istenek közé keveredjen egy villámlopási ügyből kifolyólag.

Mélységes mély a kávéházi múltak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek? A boldog békeidők és az utána következő békétlenek majd újboldogok fővárosi kávéházkultúrájával és mulatozási szokásaival foglalkozó kiadványok számát tekintve valóban egy mélységes mély kúttal lehet dolgunk, melyből időről időre újabb adalékok és személyes megközelítésű múltbejárások kerülnek elő - az ilyenkor megszokott illusztrációkkal, ismert és kuriózumértékű fotó- és képanyaggal.