könyv - TRENKA CSABA GÁBOR: EGYENLÍTÕI MAGYAR AFRIKA

  • - kg -
  • 2010. április 1.

Zene

A Harmadik Birodalom nem először nyeri meg a második világháborút. Az alternatív történelmekkel játszó szerzők előszeretettel hozzák ki Hitlert győztesként, s játszanak el egy olyan világrenddel, melyben a fasiszták boldogan élnek, ha meg nem haltak, a kisember pedig, legyen apró, hithű fogaskerék, kisstílű nyerészkedő vagy sötétben bujkáló ellenzéki, két karlendítés között keveredik konfliktusba a rendszerrel.
A Harmadik Birodalom nem elõször nyeri meg a második világháborút. Az alternatív történelmekkel játszó szerzõk elõszeretettel hozzák ki Hitlert gyõztesként, s játszanak el egy olyan világrenddel, melyben a fasiszták boldogan élnek, ha meg nem haltak, a kisember pedig, legyen apró, hithû fogaskerék, kisstílû nyerészkedõ vagy sötétben bujkáló ellenzéki, két karlendítés között keveredik konfliktusba a rendszerrel. Trenka Csaba Gábor pult fölött már rég nem kapható, elõször 1991-ben megjelent regényében (melyet a szerzõ az újrakiadás alkalmából átdolgozott) Hitler nyugdíjas éveinek és az utána következõ fasiszta évtizedek magyar gyarmati vonatkozásaival ismerteti meg a mûfaj (1. sci-fi, 2. alternatív történelmi regény) kedvelõit.

Úgy bizony, világháborús szolgálatainkért cserébe gyarmatbirodalom lettünk, óceánparti kilátással, és egy olyan regényhõssel, aki hatvanban, az Egyenlítõi Magyar Afrika központjában, Hungarovillben látja meg a napvilágot. A magyar és az afrikai virtus fasiszták által szentesített keveredésébõl mi, fasiszta regénymagyarok jövünk ki jobban, ezen a térfélen kellemes tempóban érik egymást az alternatív történelembonyolításból fakadó "poénok" (Szálasiék államosítanak, az Ifjú Fasiszták indulója a Mint a mókus átirata, a vörös veszedelemtõl való rögeszmés félelem fekete-fehér-zöldre festetné a nemzeti trikolórt.) Ezzel szemben Afrika szivárványos költõiségével tüntet, mézszínû délutánok, gyémántzöld esõk, opálos derengések és nedves zafírfények nehezítik a saját nevelési regényét körmölõ jólelkû szerencsevadász tisztánlátását, ami már csak azért sem könnyû, mert Trenka regénye hol egy utópisztikus "kedves naplómra", hol egy ezer ötletbõl vérzõ nagy ívû fantáziára, hol pedig két, csakis az alternatív valóságokban kapható nagyregényre, az Iskola az afrikai határonra és az Utas és sivatagi holdvilágra hasonlít. Egy bekezdésen belül akár erre is, arra is.

Agave, 2010, 247 oldal, 2780 Ft

***

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.