könyv - LYNN BARBER: EGY LÁNYRÓL

  • - kg -
  • 2010. április 22.

Zene

Lynn Barber brit újságírónő kedvenc időtöltése a madárlesés. Ha erről ír, ami könnyen megeshetett volna, hisz' eredetileg erre kérte fel egy angol magazin, nyilván abból is valami személyes és érdekfeszítő kerekedik, legfeljebb nem Nick Hornby, hanem David Attenborough készít belőle filmet.
Lynn Barber brit újságírónõ kedvenc idõtöltése a madárlesés. Ha errõl ír, ami könnyen megeshetett volna, hisz' eredetileg erre kérte fel egy angol magazin, nyilván abból is valami személyes és érdekfeszítõ kerekedik, legfeljebb nem Nick Hornby, hanem David Attenborough készít belõle filmet. De mert az újságírónõ 16 éves kori, hirtelen kikerekedett önmagát és egy nagyvilági széltolóval folytatott viszonyát örökítette meg a cikkben, egészen más madárlesés lett a dologból.

A meglesett példány egy Lynn Barber nevû, angol kispolgári veréb: most (1961, Twickenham) töltötte be a tizenhatot, és épp az imént robogott be az életébe Simon, az ingatlanbizniszben nyomuló fehérgalléros bûnözõ - a szûz diáklány és a lúdtalpas szédelgõ kapcsolatáról mesél a valóságot jelentõs mértékben megszépítõ filmváltozat, a cikkbõl született könyvváltozatban viszont Barber jóval elõbbrõl indul, és jóval tovább kitartja a történetet. Laza 180 oldalban jut el a híres õsöktõl mentes gyerekkortól a könnyû numeraként töltött oxfordi tanulóéveken át az újságírópályáig és házassága történetéig. A film sikere nélkül Barber könyve nyilván a szigetország partjain túl ismeretlen újságíró-életrajzok sorsában osztozott volna, így viszont abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a könnyed mozigyakorlat mellé egy azzal csak udvarias köszönõ viszonyban lévõ, kellemesen fanyar humorú életrajzot is kapunk, melyben mindenkinek egy fokkal roszszabb a lehelete és nagyobb a lúdtalpa, mint a filmvásznon. Barber története nélkülözi a forgalommegállító szenzációkat, viszont szerepel benne jó adag angol (és némi amerikai) kulturális sajátosság, és benne van, mert Barber is benne volt, a Penthouse magazin hitelt érdemlõ és igen szórakoztatóan megírt keletkezéstörténete. Végeredményben pedig benne van a madárles is: egy javakorabeli angol újságírónõ õszinte önmadárrajza.

Fordította: Nitkovszki Stanislaw. Partvonal, 2010, 181 oldal, 2690 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.