Ballai József

Minden harmadik magyarországi vállalkozás evás lehet - derül ki az adóhivatal szakértői becsléséből. Összesen legföljebb 300 ezer - egyéni és társas - vállalkozás térhet át az egyszerűsített vállalkozási adóra; a gyakorlatban ez a szám föltehetően kisebb lesz.

Bács-Kiskun megyében tavasszal kiütéssel győzött a Fidesz-MDF: mind a tíz egyéni kerületből az ő jelöltjeik jutottak a parlamentbe. Október 20-án az ellenzék pozíciói megtartására készül, míg az MSZP revánsra.

Miközben az ország az M3-as és az M7-es autópálya továbbépítésére mégiscsak kiírandó közbeszerzési pályázattól hangos, kevesebb szó esik a jelenleg Budapesttől Kiskunfélegyházáig tartó M5-ösről. Pedig vannak érdekes kérdések ez utóbbi sztráda körül is, amely a választási kampányban került elő. Megmarad-e Magyarországon a koncessziós rendszer, vagy másképpen: betagozódik-e az egységes - állami, matricás - díjfizetési struktúrába az Európa legdrágább autópályájának tartott M5? Folytatódik-e Szeged, illetve az országhatár (Röszke) felé a sztráda (erről úgyszólván napokon belül kellene dönteni), s ha igen, vajon az építésre opcióval rendelkező Alföld Koncessziós Autópálya Rt. kap-e erre lehetőséget?

Az új kormánynak teljesítenie kell az MSZP és az SZDSZ kampányban tett ígéreteit. Többek között el kell törölnie a minimálbér személyi jövedelemadóját, meg kell szüntetnie a fix összegű egészségügyi hozzájárulást. A Narancs kalkulációi szerint a fenti intézkedések eredményeként egy kétkeresős átlagcsalád csak az idén 64 440 forinttal kaphatna többet, és még egy a minimálbér szintjén élő pár is egy teljes havi nettó bérrel, 40 440 forint plusszal számolhatna éves szinten.

Orbán Viktor miniszterelnök 2002. március 20-án személyesen is bekapcsolódott a választási kampányba. A kormányfő Kecskeméten kezdte hadjáratát, ahol a református kollégium több tíz millió forintos állami támogatással megépült új szárnyát avatta föl. (Egy új szárnynak persze minden avató új: korábban ugyanezt az épületrészt már Matolcsy György is átadta.) A nagygyűlés helyszíne az a főtér volt, amelyet tavaly újítottak föl; a beruházás fővédnöke a miniszterelnök felesége volt, aki ez okból tavaly kétszer is járt a városban.

Hogyan tájékozódhatnak a választók az indulókról, s - ha van - a programjukról? Mi számít a végleges döntés kialakításánál? A helyszín ezúttal Bács-Kiskun megye 4. számú egyéni országgyűlési választókerülete.

Kifejezhetők-e forintban a pártok ígéretei? Kiszámolható-e, havi hány forint pluszt jelentene a választónak a Fidesz vagy az MSZP győzelme? Egy-egy jól hangzó ígéret egyaránt érint-e mindenkit, avagy az illető párt csupán a számára fontos célcsoportnak üzen? Hétköznapi gondolkodással - értsd: egy franciakockás lapon, pár hozzáférhető statisztikát alapul véve és egy zsebszámológépet pötyögtetve - kideríthető-e bármi is? A Narancs erre tesz most kísérletet. Azt persze - szigorúan empirikus alapon - előrebocsátjuk: semmi sem segít egy politikusnak (politikai pártnak) jobban elfelejteni a kampány során tett ígéreteit, mint a megválasztása (győzelme).

Egy kampány hatékonysága egyfelől az adott párt programján múlik, másfelől azon, aki ezeket az ígéreteket előadja (a személyiség pótolhatatlan szerepe), harmadrészt azon, ahogyan ezek bekerülnek a köztudatba (politikai marketing). A legnagyszerűbb program is megbukhat, ha hiteltelen jelölttől halljuk, illetve jó marketinggel tulajdonképpen bármit - akár megvalósíthatatlan programot is - el lehet adni a vevőnek. Ennyit az elméletről, most pedig irány egy konkrét - szabaddemokrata - kampánynyitó megyei nagygyűlés.

A közvélemény-kutatási adatokból mindenekelőtt azt olvashatjuk ki, hogy a két nagy erő között kimutatott (de többnyire semmiképp sem szignifikáns) különbség csupán attól függ, hogy azt mely cég méri. Ez a gyakorlatban annyit tesz (eltekintve a politikai jóslatoktól), hogy bármelyik nagy párt győzhet. Pontosabban: a megközelítőleg azonos listás támogatottság miatt a küzdelem az egyéni körzetekben dől el. Nem véletlen, hogy a pártok a korábbi választásokhoz képest erőteljesebben ambicionálják a (legalább helyben) híres emberek indítását. Kérdés, hogy a hírnév, az eddigi pártfüggetlen előélet meghozza-e a remélt többletszavazatot.

A választási kampány helyből hazugsággal indul: a kampányra törvényileg biztosított egymillió forintot mindenki túllépi, de senki nem vallja be.

Amíg nem volt annyi cég és egyéni vállalkozó, számlatrükkökre sem volt szükség. Valami persze akkor is volt: például a városházi titkárnők rávették az ismerős butik eladóját, hogy gyűjtsön nekik "számlát", amire azt írták, hogy "munkaköpeny". Tizenöt-húszezer forintok, tekintélyesnek akkor sem mondható összegek sorsa dőlt el ilyenkor. Mindenki tudta, hogy Micike nem munkaköpenyben jár, ám a "ruhapénz" kategóriában ez és csak ez volt elszámolható: vagyis a számla sem tartalmazhatott mást.

1997-ben 17 000 forint volt a magyarországi havi bruttó minimálbér, 2002-ben pedig 50 000 forint lesz. Mielőtt elszédülnénk a 294 százalékos emelkedés láttán, merüljünk el a részletekben.