A közvélemény-kutatási adatokból mindenekelőtt azt olvashatjuk ki, hogy a két nagy erő között kimutatott (de többnyire semmiképp sem szignifikáns) különbség csupán attól függ, hogy azt mely cég méri. Ez a gyakorlatban annyit tesz (eltekintve a politikai jóslatoktól), hogy bármelyik nagy párt győzhet. Pontosabban: a megközelítőleg azonos listás támogatottság miatt a küzdelem az egyéni körzetekben dől el. Nem véletlen, hogy a pártok a korábbi választásokhoz képest erőteljesebben ambicionálják a (legalább helyben) híres emberek indítását. Kérdés, hogy a hírnév, az eddigi pártfüggetlen előélet meghozza-e a remélt többletszavazatot.2002-ig érvényesnek lehetett tekinteni egy aranyszabályt: híres embereket - értsd: nem politikusokat - a pártok kizárólag listán "indítottak", ily módon is igyekezvén minél több szavazót becserkészni (írók, színészek sorát lehetne itt fölvonultatni).
Mára azonban megváltozott a helyzet.
Az MSZP két egyéni választókerületben - Nagykátán, illetve Kecskeméten - olyan hírességeket jelölt, akik nem művészek, nem politikusok, hanem elismert szaktekintélyek és - túlzás nélkül, de persze magyarországi léptékkel mérve - sztárok. Előbbi helyen Doszpot Péter volt rendőrnyomozó, a bács-kiskuni megyeszékhelyen Vári Gyula többszörös világbajnok pilóta próbálkozik. Mindketten pályájuk csúcsán hagyták abba szakmájukat - a politika kedvéért.
Mi most
Kecskemétre fókuszálunk:
az adott társadalmi-gazdasági-politikai-mindenféle közegben mit jelenthet az, hogy Vári Gyula frissen nyugalmazott őrnagy a legnagyobb ellenzéki párt képviselőjelöltjeként indul?
Az a gyakran hallható közkeletű vélekedés, miszerint a város "hagyományosan jobboldali" lenne, semmilyen ténnyel nem igazolható. Ilyen formában nem is igaz; a választási eredmények arról tanúskodnak, hogy a szavazók többé-kevésbé jó érzékkel lőtték be az országos eredményeket. 1990-ben Debreczeni József és Józsa Fábián jutott be a parlamentbe a két egyéni választókerületből (mindketten MDF-színekben), 1994-ben Csikai Zsolt (SZDSZ) és Zwack Péter (függetlenként, ám főként az SZDSZ és rajta kívül a Fidesz, a Vállalkozók Pártja és az Agrárszövetség támogatásával), 1998-ban pedig Nyitray András és Horváth Zsolt (mindketten fideszesek). Az ugyan faktum, hogy a három eddigi választáson szocialista jelölt egyéniben még nem tudott győzni - de ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az MSZP-nek nincs elég szimpatizánsa: jelentheti azt is (például), hogy jelöltjei gyöngék voltak, vagy hogy az ellenfelek erősebbek.
Nézzük, hogy a korábbi győztesek közül megválasztása idején ki számított ismert személyiségnek. Debreczeni József 1990-ben már országgyűlési képviselőként indult (egy időszaki választás eredményeként került be valamivel korábban az utolsó egypárti parlamentbe mint az MDF jelöltje), és egyike volt azon három politikusnak, aki már az első körben megszerezte az abszolút többséget. Debreczeni ugyanakkor a helyi politikában sem akkor, sem előtte nem volt közismert. Föltehetően az döntött mellette, hogy az MDF indította. Józsa Fábián - akiből később a Belügyminisztérium politikai államtitkára lett - a megyei tanácson dolgozott, és néhány verse megjelent egy antológiában. Ahogyan a divatos szólam mondja: jó helyen volt (és jó párt indította), jó időben. 1994-ben Csikai Zsolt és Zwack Péter nem kis részben az MDF-elhajtó közhangulatnak is köszönhette győzelmét. Zwack nemzetközi név, Csikai pedig - ő közgazdász - az építőiparban dolgozott egy nagy cég gazdasági igazgatójaként, ám a politikában jártasak számára nem sokat mondott a neve. 1998: Zwackot legyőzte Horváth Zsolt (Fidesz), Csikai mandátumát átvette Nyitray András (Fidesz). Kettejük közül a középkorú Nyitray az a fajta férfi, akit egy olyan kisvárosban, mint Kecskemét, úgyszólván mindenki ismer. Hozzá képest Horváth Zsolt volt a "fekete ló" (olyan ellenfelekkel szemben pláne, mint Zwack Péter vagy az MSZP-színekben indult, szintén országosan ismert - ámbár 1998-ra politikailag alaposan elhasználódott - Király Zoltán). Akadnak, akik úgy vélik: a kecskemétiek ekkor is "izomból" szavaztak, és bárkit bejuttatnak a parlamentbe, ha a Fidesz indítja. Azért egyetlen adat erejéig térjünk vissza a híres ember tárgyköréhez: miközben az SZDSZ átlagosan 8 százalékot szerzett, Kecskeméten Zwack Péter 18-at; ismertsége tehát többletszavazatokat hozott pártjának.
Abban a körzetben, amelyben a független
Vári Gyulát indítja az MSZP,
természetesen harcba száll mandátuma megtartásáért Horváth Zsolt (Fidesz), meg persze más is, de azzal már most is mindenki tisztában van, hogy végső soron Vári és Horváth párharcáról lesz szó. A közismert pilóta küzd meg a profi politikussá avanzsált orvossal, vagy ha így drámaibb: a közkedvelt személyiség, az "egek ura" a legnagyobb kormánypárt hivatásos képviselőjével.
Némi kitérő: 1998-ban Kecskemét föllélegzett: sokan abban reménykedtek, hogy abból, hogy az országnak meg a városnak ugyanolyan lett a politikai színezete, az M5-ös autópálya menti megyeszékhelynek csak előnye származhat. (Az önkormányzati választásokon Szécsi Gábor személyében szintén a Fidesz jelöltje győzött, sőt a várost irányító képviselő-testületben is többséget szereztek a kormánypártiak.)
Nagy tervekről lehetett akkoriban hallani; hogy tényszerűek maradjunk, annál lényegesen többről, mint ahány végül megvalósult. A helyi fideszes parlamenti képviselők és a fideszes polgármester közti viszony azonban egész 2000 derekáig hűvös, sőt feszült volt - Orbán Viktor a ciklusban többször is (frakcióülésen, egyházi rendezvényen) járt Kecskeméten, ám a városházán sosem, és meg is üzente: addig, amíg "nincs rend", nem is jön. A legutóbbi hónapokban - szinte napra pontosan azóta, hogy Horváth megszűnt Mikola István egészségügyi miniszter politikai államtitkára lenni, és bejelentette: energiáját városvezetési feladatokra koncentrálja - látszik valamilyen összefogásféle képviselő és polgármester között, ám többen gondolják úgy, hogy ez csupán a nyilvánosságnak szól. (Szécsit tavaly városi Fidesz-elnökké és a városházi frakció vezetőjévé választották egy olyan gyűlésen, ahol a Horváth által frissen beléptetett Fidesz-tagok mandátumát nem fogadták el. Fellebbezésükre megismételtették a gyűlést, Horváth lett a párt városi vezetője, és elfogadtattak egy olyan szabályt, hogy a frakció elé kerülő előterjesztéseket először a pártvezetés véleményezi. Magyarán: ellenőrzésük alá vonták Szécsit, aki mára már a frakciónak sem irányítója, és az sem biztos, hogy újraindul Fidesz-színekben a polgármesteri székért.) Olyasfajta nagy dobás, amit egyértelműen mondjuk Horváthnak lehetne tulajdonítani, nem történt, bár tagadhatatlan, hogy kórházi rekonstrukcióra, önkormányzati bérlakásra, panelépületek felújítására innen-onnan szerzett vagy segített szerezni pár száz milliót. (A milliárdokban mérhető szeméttároló ügyét a kisgazdák országos listáján bekerült kecskeméti Boda Ilona, a Környezetvédelmi Minisztérium politikai államtitkára intézte el.) Jellemző persze, hogy ezekről ma senki sem beszél, hiszen Horváth még a Heti hetesbe is bekerült elhíresült szociálisbérlakás-cseréjével. Kecskeméten - ahogyan nyilván az országban is - kétfajta vélemény alakult ki erről: az egyik szerint nagy piszokság volt egy "százezreket kereső" államtitkártól, hogy kibrusztolta a cserét, a másik szerint ilyen ügy mindig volt és mindig lesz, spongyát rá.
Várit is piszkálják persze: idejében szállt ki a MiG-29-esből, kifutó típus, a Gripen-csapatba nem fért volna bele stb. Az őrnagy csak legyint: a MiG jó ideig megmarad, és külön is fölajánlották neki a Gripen-átképzést.
Miközben jele sincs annak, hogy Horváth kampányolna (a Fidesz képviselői - talán nemcsak Kecskeméten - Orbán Viktor hűséges tanítványaiként azt vallják: ők nem kampányolnak, hanem egészen az utolsó pillanatig dolgoznak, hiszen hivatalban lévő politikusok, akiknek konkrét megbízatása, ha úgy tetszik, ellátandó feladata, elvégzendő munkája van), Vári irodát nyitott a belvárosban, saját stábot alakított (jellemző módon egy nyugdíjas katonatiszt vezeti), és abszolút profi módon életrajzot, programot ad át az őt meglátogató újságírónak (flopin és kinyomtatva). A katonai repülőtér civil hasznosítása, iparfejlesztés, lakásépítés, internet, közbiztonság - öt egyszerű pont a program, a közbeszédben használatos szavakkal, ahogyan azt az átlagpolgár is mondaná (már ha), vagy szeretné hallani (már ha, egyáltalán).
Tippünk:
Vári és Doszpot győzni fog
Vári - és persze Doszpot is - nagyon jól tudja, milyen Magyarországon sztárnak lenni. Emberek (rajongók) sokasága semmi másra nem vár, csak a Híres Ember közelségére (plusz, ha van, egy dedikált arcképre, ami az asszonynak lesz). És ezek az emberek hasonlítgatnak: nahát, azt hittem, magasabb (alacsonyabb), szőkébb, barnább. Jé, dohányzik? ´ is (*)-t szív? És a kocsija? (Vári: Skoda Fabia és - reklámszerződés alapján - használatra egy nagy teljesítményű Saab.) Pont úgy beszél, mint én. Ej, de jól látja ezt is (pont, mint én).
Egy sztár olyanokra is hat, akik amúgy nem értenek vele egyet. Nagyon is elképzelhető, hogy Doszpot - akiért állítólag rajonganak a nők - egy csomó olyan feleség szavazatát kapja meg, akiknek a férje bősz fideszes. Vári is fiatal, jóképű (feleség és két gyerek), meg persze körüllengi a pilótáknak tulajdonított titokzatosság.
Bárki megkérdezheti (meg is kérdezik): nem lett volna jobb, ha mindenki marad a kaptafájánál, és Doszpot továbbra is gyilkosokat üldöz, Vári meg a MiG-jével naponta hússzor megcáfolja a fizika törvényszerűségeit?
A Narancs hasonló felvetésére Vári így reagált: "Ha csak a hadsereget nézzük, bizony jobb lett volna. 1990-től egy derék történész vezette a minisztériumot, most pedig egy olyan téeszjogász, aki egyetlen percig sem volt katona, és még büszke is rá. A múltkor egy bemutatón egy magas beosztású HM-es nézett bombának egy póttartályt, mondván, szerencse, hogy nem éles, amire mi inkább nem mondtunk semmit."
Az, hogy a választók mit szólnak hozzájuk, áprilisban kiderül. Az viszont már most fix, hogy az MSZP országos listájának 19. helyén álló Doszpot Péter, illetve a 20. helyre sorolt Vári Gyula az egyéni eredménytől függetlenül is biztos parlamenti tag. (Horváth Zsolt is reménykedhet: a Fidesz megyei listáján a negyedik, s ily módon matematikailag is komoly esélye van arra, hogy újra bejusson az Országgyűlésbe.)
A személyiség sok pluszszavazatot hozhat. Pr-szempontból (és a választáson egyre inkább mindent ebből a nézőpontból kell vizsgálni) Doszpot és Vári vitathatatlan szaktekintélyek, és annak a tudata, hogy az országban ők a legjobbak a saját területükön, pozitíve erősíti az őket indító pártról alkotott képet (hogy tudniillik szakértőket akarnak képviselőknek). Népszerűségük a bizonytalanok, az ingadozók köréből is hozhat szavazatot (e réteg meggyőzése a kulcs a végső választási sikerhez).
A jelenlegi, kiegyensúlyozott erőviszonyok közepette, amikor egy-egy körzetben néhány tucat vokson múlhat a parlamenti mandátum sorsa, a hírességek stratégiai fontosságú csatákat nyerhetnek. A mostani helyzet szerint 2002-ben a győzelem azon múlik, hogy mely párt(ok) szerzi(k) meg az egyéni mandátumok többségét.
Ballai József
