Bács-Kiskun megyében tavasszal kiütéssel győzött a Fidesz-MDF: mind a tíz egyéni kerületből az ő jelöltjeik jutottak a parlamentbe. Október 20-án az ellenzék pozíciói megtartására készül, míg az MSZP revánsra.A110 ezer lakosú megyeszékhelyen, Kecskeméten eddig hatan jelentették be, hogy indulni kívánnak a polgármesterségért. Szécsi Gábor (Fidesz-MDF) jelenlegi polgármester, akit a hírek szerint a helyi polgári körök (állítólag van vagy nyolcvan belőlük) is támogatnak. A szocialisták és az SZDSZ is közös jelöltet indít, Brúszel Lászlót; a két párt városi szervezetei ilyen fontos kérdésben még sohasem jutottak dűlőre egymással. A MIÉP Hetényi Istvánt indítja. Az 1998-ban a város sikeres közép- és nagyvállalkozói, üzletemberei és cégtulajdonosai által életre hívott Szövetség az Európai Kecskemétért (SZEK) szintén önállóan száll harcba Szabó Attila révén. Lehet két független jelölt is, attól függően, sikerül-e összeszedni a megfelelő számú ajánlócédulát: Kardos Miklósnak erre kevés, Merász Józsefnek viszont jó esélye van. Utóbbi 1990-1994 között volt Kecskemét polgármestere. (´ volt egyébként a város rendszerváltás utáni második elöljárója; az első, Bányai Endre alig egy hétig volt funkciójában, mivel a taxisblokád viharos napjai után lemondott.)
Hétfő délutánig hárman szerezték meg a jelöltté váláshoz szükséges kopogtatócédula-mennyiséget: Szécsi, Brúszel, Hetényi (ebben a sorrendben).
Szécsi Gábor,
aki a politikai közéletbe négy évvel ezelőtt toppant be, energikus, fiatal és mára jól ismert személyiség. Azt azonban városszerte tudni vélik: viszonya a Fidesz helyi, illetve országos korifeusaival nem mindig (volt) felhőtlen. Ennek oka a nyelvfilozófus-polgármester néhány, "pártszemmel" nézve valóban meghökkentő húzása: megjelent például Kovács László és Medgyessy Péter rendezvényén, együtt reggelizett Demszky Gáborral, a városi magisztrátusba bevonta a szabaddemokrata színekben versenyző Zwack Pétert. Szécsi amúgy bármilyen témában képes legalább 15 perces épkézláb beszédet tartani (ha kell, klasszikusoktól vett idézetekkel); tipikus példája a politikába került gondolkodó értelmiséginek, aki alkalmatlan a pártkatonaságra.
Kívülről úgy tűnt: a pártban csak hosszú vacillálás után dőlt el, hogy Szécsi folytathatja. Úgy tudni, végül az az irányzat győzött, amely azt vallja: a meglévő pozíciókat bármi áron meg kell tartani, ezért "még Szécsi is jobb, mint egy szoci". Sokat sejtet - de legalábbis eleget -, hogy Orbán Viktor 1998 és 2002 között többször járt ugyan Kecskeméten (frakcióülésen, református istentiszteleten, nagygyűlésen), de a városházán, Szécsi közvetlen birodalmában egyszer sem.
Az MSZP
még nem tudott átütő sikert elérni Kecskeméten: szocialista polgármestere eddig nem volt a városnak, mint ahogyan országgyűlési választásokon sem termett babér az MSZP-nek. Mi több: 1998-ban az addigi tízről ötre csökkent a párt városházi önkormányzati frakciójának létszáma is. A magyarázat, meglehet, egyszerű: Kecskeméten a többség nem szereti a szocialistákat. Az önkormányzati választásokon azonban fontosabb a személyiség a párthovatartozásnál. Brúszel mint hajdani reformkörös (1994-98 között listás MSZP-képviselő a parlamentben) ellenfelei által is tisztelt, a szakértő típusba sorolt (közgazdász és jogász) politikus. Igaz, egyes marketingesek szerint épp szakértői mivolta miatt "nehezen eladható".
Hosszú hetekig úgy tűnt, hogy a tényleges jelöltállítás az MSZP-ben korántsem lefutott még. Történt ugyanis, hogy szeptember legelején barátságos teniszbajnokságot rendeztek, s ezen Vári Gyula volt vadászrepülő-pilóta (akit a tavaszi választásokra személyesen az MSZP-elnök fedezett fel, és kapcsolatuk azóta is minimum szoros) bábáskodása mellett Kovács László nem mással, mint Merász Józseffel trafikált feltűnően hosszan. Akik szeretnek kombinálni, nem tartották elképzelhetetlennek, hogy Szécsivel szemben egykori elődje vegye föl - MSZP- és persze SZDSZ-támogatással - a küzdelmet, s egy csomó ember akad, aki szerint Merásznak erre nagyobb esélye lenne, mint Brúszelnek. Tény azonban, hogy Brúszel pillanatok alatt összeszedte a jelöltséghez szükséges jelölőszelvény-mennyiséget, és minden fórumon hangsúlyozza: ő az MSZP jelöltje, semmi oka visszalépni. Ezt támasztja alá, hogy a következő napoktól kezdve megfordul Kecskeméten szinte az egész kormány; szombaton például Medgyessy Péter kampányol Brúszel mellett (a rendezvényen, akármennyibe fogadhatnánk, megjelenik Szécsi Gábor is), és várják a kabinet számos más tagját is.
(Merász - egyesek szerint Brúszel ellentéteként - jól kommunikál. A volt polgármester 1994-ben elfogadta - az amúgy az ő idejében a városba telepedett - Hilti meghívását, és átszerződött a multicéghez, külföldi kiképzése után annak lett a magyarországi marketingigazgatója. Ezután a Synergonhoz került, igen rövid időre; jelenleg saját tanácsadó cégét vezeti. Állítólag abból is lehet következtetést levonni, hogy Orbánék utolsó két évében a Magyar Fejlesztési Bank Rt. felügyelőbizottságának tagja volt - ezt a tényt amúgy ő maga is hangsúlyozza bemutatkozó szórólapján. Egy szocialista aktivista Merászt röviden úgy jellemezte: ő az, aki talán jobboldalról is képes szavazatokat szerezni.)
Egy speciális nézőpontból Kecskemét mindkét nagy párt szemében szálka lehet. Ha marad a fideszes vonal, akkor a Lendvai utcában nyilván örülnek majd, de ettől Szécsi aligha változik meg, bárhogyan is szeretnének belőle pártkatonát faragni. Talán nem véletlen, hogy a Fidesz-listán befutó helyen szerepel Horváth Zsolt országgyűlési képviselő. Másfelől: mivel Bács-Kiskunban tízből tíz helyen a Fidesz győzött az országgyűlési választásokon, nem biztos, hogy a Köztársaság téren túl sokat foglalkoznak az alföldi megyeszékhellyel. (Az mindenesetre tény: a parlamenti választások estéjén Pestről még csak "le" se telefonáltak Kecskemétre, s ha valami, hát ez fájt legjobban a helyieknek.)
A város amúgy pont olyan helyzetben van, mint az ország. Szécsi Gábor szerint "folytatni kell a megkezdett munkát" - a szocik szerint csak azt ne, mert máris eladósodott a város. Az igaz, hogy mára három hipermarket is működik (a negyedik is hamarosan épül), de egy igazi ("Audi kaliberű") multit nem sikerült letelepíteni, aminek talán oka lehet az M5-ös autópálya magas útdíja is.
A képviselő-testületben nem az MSZP volt a mérleg nyelve; egyes keményvonalas fideszesek máig méltatlankodva emlegetik: volt olyan költségvetése a városnak, amelyet egyhangúan (értsd: a szocik igenjeivel is) fogadott el a közgyűlés, ami szerintük nonszensz.
A pártok által készíttetett - a közvéleménnyel nem ismertetett - felmérések azt mutatják: ami Kecskeméten történt (és van), azzal a megkérdezettek elégedettek. És hogy október 20-án mi várható? Bármi; csak az a biztos, hogy a város mindenképpen a térképen marad.
Ballai József
Kampányjóslat
A kampányban a Fidesz nyilván a "folytatást" hangsúlyozza - szociálisbérlakás-építés, stadionfelújítás -, míg az MSZP föltehetően azt, hogy a szocialista kormánynál hatékonyabban képviselné a város érdekeit egy szocialista polgármester. A többiek alighanem kiragadnak egy-egy érzékenyebb kérdést, Hetényi István (MIÉP) például a kábeltévé-rendszer "elkótyavetyélését". (A nyolcvanas évek közepén a kecskemétiek úgyszólván maguk építették ki a kábeltévérendszert, ki-ki ásta hozzá a csatornát stb. Az üzemeltetésben előbb szerepet kapott az ingatlankezelő cég, majd a részleg önálló - városi tulajdonú - kft.-vé alakult, és önálló életre kelt: az előfizetőktől beszedett díjakon vett ügyvezetői Volvót, és folyton az inflációnál jóval magasabb arányban emelt árat - testületi jóváhagyással. A céget utóbb milliárdos áron eladták.)
A városnak jelenleg kevesebb mint 60 százaléka csatornázott, egy csomó útnak nincs aszfaltburkolata - de hát ezek más településen is tipikus gondok.
