Minimál- és átlagbér 1997-2002: A magyar csoda

szerző
Ballai József
publikálva
2001/51. (12. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

1997-ben 17 000 forint volt a magyarországi havi bruttó minimálbér, 2002-ben pedig 50 000 forint lesz. Mielőtt elszédülnénk a 294 százalékos emelkedés láttán, merüljünk el a részletekben.

1997-ben 17 000 forint volt a magyarországi havi bruttó minimálbér, 2002-ben pedig 50 000 forint lesz. Mielőtt elszédülnénk a 294 százalékos emelkedés láttán, merüljünk el a részletekben.

A 2002-re elfogadott havi bruttó 50 ezer forintos minimálbér 37 750 forintos nettó fizetést jelent. Egy társas vállalkozásnak egy alkalmazott ezután - feltéve, hogy a dolgozó után a cég vonja le és fizeti be az adókat, járulékokat, közterheket - 71 250 forintba kerül. (A kalkuláció olyan alkalmazotti státusban lévő munkavállalóra vonatkozik, akinek nincsen más jövedelme, nem vesz igénybe gyermekkedvezményt, ám adójóváírásban, illetve nyugdíjjárulék-kedvezményben részesül.)

1997-ben a havi nettó minimálbér 15 045 forint volt, 2002-ben pedig 37 750 forint lesz. A nettó kifizetés növekedése - szemben a bruttó bér 294 százalékos megugrásával - 250,1 százalékos.

De mennyibe "kerül"

maga a minimálbér? Adjuk össze a munkáltatót és a munkavállalót terhelő összes költséget. 1997-ben a 17 000 forintos minimálbér "ára" valójában 24 599 forint, 2002-ben pedig az 50 000 forintos minimálbér 71 250 forintos összköltséggel jár. Az emelkedés 5 év alatt 289,5 százalékos. (A minimálbér szintje először 2001-ben haladta meg a havi 100 dollárt.)

Vizsgáljuk meg részletesebben is a jövő évi minimálbérrel összefüggő be- és kifizetendő tételeket.

Az 50 ezer forintból a munkáltató személyi jövedelemadóra 6000 forintot, munkavállalói tb-járulékra 5500, munkavállalói járulékra pedig 750 forintot von le és utal át az államkasszába, a nettó kifizetés így lesz 37 750 forint. Ezen felül a munkáltatót terheli a 14 500 forint tb-járulék, az 1500 forintos munkaadói járulék, a 4500 forint egészségügyi és a 750 forint szakképzési hozzájárulás; összesen tehát 21 250 forint. Az 50 ezer forintos minimálbér tehát - a munkáltató szempontjából - 71 250 forint kifizetését jelenti dolgozónként. Amennyiben a nettó kifizetést vetjük össze az összes költséggel, a hatékonyság 53 százalék.

Az idei, bruttó 40 ezer forintos alaphoz képest 2002-ben az 50 ezer forintos minimálbér 25 százalékos növekedés. A munkáltató szempontjából az összköltség emelkedése (58 400-ról 71 250 forintra) 22 százalékos. A munkavállaló az idei 30 800 forintról 37 750-re ugró nettó fizetésével 22,5 százalékkal keres többet. A munkáltatói tb-járulék 31-ről 29 százalékra csökken. Miközben az átlagos költségnövekedés 22 százalékos, egy bizonyos befizetés 42,8 százalékkal nő: a minimálbérre vetített személyi jövedelemadó ugyanis 2001-ben 4200, 2002-ben pedig 6000 forint lesz.

Az elmúlt öt évet szemlélve, 1997-től 2002-ig a minimálbér havi bruttó összege 17 000-ről 50 000 forintra, azaz 294 százalékkal nőtt. 1997-ben a munkáltatónak 24 599 forintjába, 2002-ben 71 250 Ft-ba kerül a minimálbér (289,6 százalékos emelkedés), míg a munkavállaló az 1997-es 15 045 helyett 37 750 forintot kap kézhez (vagyis 250,9 százalékkal többet). Ez azt is jelenti, hogy a kötelező jellegű minimálbér-emelések igazi nyertese az állam, hiszen az állami bevételek nagyobb mértékben nőnek, mint a kézhez kapott nettó fizetések.

Még érdekesebb mindezt a hatékonyság oldaláról nézni: 1997-ben az összköltségre vetített nettó kifizetés még 61 százalék volt, 2002-ben pedig 53 százalék, amihez hozzátartozik: a minimálbért 1997-ben és 1998-ban nem terhelte szja, és az egészségügyi hozzájárulást is csak 1999-ben vezették be. Jövőre ez a két tétel önmagában 10 500 (6000 + 4500) forintos havi kiadás a munkaadónak; ugyanakkor az is tény, hogy 1997 és 2002 között 39-ről 29 százalékra csökkent a munkáltatói tb-járulék.

A minimálbér-emelés

elvileg

800 ezer embert érint

- ám a gyakorlatban nem lehet tudni pontosan, hogy vajon mindenki kap-e ennyit. A 800 ezer ember többsége ugyanis olyan egy-két személyes mikro- (tehát: kényszer-) vállalkozásoknál dolgozik, amely kívül esik a hivatalos statisztikai adatgyűjtésen (amely az 5 főnél többet foglalkoztatókra terjed ki). Gyakori megoldás a kötelező minimálbér elkerülésére, hogy a munkáltató napi 8 vagy heti 40 óránál kevesebb időre köt szerződést.

Hogy a minimálbért kötelező megfizetni, komoly bajba sodorja az egészségügyi intézményeket fenntartó önkormányzatokat, hiszen ez számukra törvény szabta muszájfeladat, amelyet mindenképpen finanszírozniuk kell - azzal pedig már nemigen törődik az állam, hogy az önkormányzatok honnan teremtik elő a rávalót. A forrás biztosítására az egyik lehetséges módszer az iparűzési adó fölemelése - magyarán, a terhek másokra hárítása. A kör bezárul: megint azok kerülnek a legmélyebb gödörbe, akik csak magukra számíthatnak: a kis családi béték, a garázsboltot üzemeltető egyéni vállalkozók, akiknek senki semmikor sehogyan nem garantál egyetlen fillér fix bevételt sem. A statisztikákból - miután a közölt adatok erre a körre nem terjednek ki - nem derül ki, hányan vannak ilyen vállalkozók. De ha több százezerre saccoljuk e réteget, nem tévedünk nagyot.

Hogy e körnek van-e egyáltalán bármekkora bevétele, a jelek szerint a legkevésbé sem érdekli a hatóságokat. Voltaképpen elképesztő, mennyire figyelmen kívül hagyta az állam azt az érvet, hogy esetleg egy kis bété bevétele eleve nincs annyi, amennyi fedezné a minimálbér havi kifizetését. Vezető adóügyi tisztviselők - hat számjegyű, a polgárok befizetett adóforintjaiból származó bérekkel a zsebükben - szívesen mondogatják: nem is igazi vállalkozás az, amelyiknek gond lehet a minimálbér kifizetése. Ezt nyilván úgy értik: az ilyen vállalkozások tűnjenek el a süllyesztőben. Ez azonban lehetetlen. Magyarország a kényszervállalkozók országa: a béték, egyéni cégek nem feltétlenül valamely milliós bevétellel kecsegtető ötlet megvalósítására jöttek létre, hanem mert valaki restell segélyből élni (ami amúgy sem sokra elég), ezért inkább csinál valamit. Nem biztos, hogy ért hozzá, nem biztos, hogy van üzleti érzéke, nem biztos, hogy képes kikalkulálni - pláne: realizálni - a megfelelő profitot. Mi van, ha még sincs meg a bevétele? E kérdésre vállvonogatás a válasz: az nem számít. Ebben a körben éppen ezért az a legáltalánosabb megoldás, hogy a kisvállalkozó pusztán a kötelező terheket fizeti be, ám a nettó fizetését nem veszi föl. A törvények szerint ez azonban nem is kötelező; elegendő, ha a munkaadó és a munkavállaló az államkasszával szembeni fizetési kötelezettségének tesz eleget.

A minimálbér emelkedésének tehát az állam a legnagyobb nyertese.

Kérdés, hogy az emberek vajon mennyivel járnak jobban, ha nettó fizetésüket tejre, kenyérre, húsra, kristálycukorra, tojásra, földgázra vagy villanyáramra számoljuk át. A vizsgált öt évben ugyanúgy csaknem háromszorosára nőtt-e a minimálbér összegéért megvásárolható termékek és szolgáltatások mennyisége? Föltehetően senkinek sincs kétsége afelől, hogy az infláció fölemésztette az emelések tekintélyes hányadát. 2001-ig csak a szinten tartás valósult meg.

Az átlagkeresetek

1997-től 2001-ig havi bruttó 52 270 forintról 96 600 forintra ugrottak, ami 84,8 százalékos növekedés. A nettó kifizetés 38 573 helyett jelenleg 61 929 forint/hó, ami 60,5 százalékos plusz. 1997-ben a munkáltatónak összesen 82 870 forintjába került megfizetni alkalmazottja 52 270 forintos bruttó fizetését (amiből is 38 573 forint került nettó módon az illető kezébe). 2001-ben 135 093 forintot tesznek ki az összköltségek, és az átlagdolgozó ebből kap meg tisztán 61 929 forintot.

Ha persze arra vagyunk kíváncsiak, vajon mire futja az átlagbérből, akkor meglepődünk. 1997-hez képest 2001-ben - az összehasonlításba bevont termékek árát súlyozatlanul átlagolva - 4,1 százalékkal ér többet az átlagbér, miközben a sokat emlegetett GDP nem átlagosan, hanem évente növekedett 4,58 százalékkal. Tejből és sertéskarajból nemhogy többet, hanem kevesebbet kapnánk a mostani összegért, mint öt éve, az átlagot csak a tojás plusz 25 százaléka löki meg.

A magyarországi árakat mindenki a saját zsebén érzi, így ezzel kapcsolatban ki-ki készítse el saját kalkulációját, hogy vajon mire elég - ha elég - akár a minimál-, akár az átlagbér (és ide be lehet írni majdnem mindent a tej, a benzin, a kenyér, a hús árától egészen a lakásépítési költségekig). Ha pedig kész a számításokkal, rádöbben: ebből kijönni, az az igazi magyar csoda.

Asszonyi Krisztina

Ballai József

Év199719981999200020012002
I.Minimálbér
1.Munkavállalói terhek és kifizetések
minimálbér170001950022500255004000050000
szja--1800204042006000
munkavállalói tb-járulék170019502475280544005500
munkavállalói járulék255293338383600750
nettó kifizetés150451725817888202733080037750
2.Munkáltatói terhek
munkáltatói tb-járulék66307605742584151240014500
munkaadói járulék71480067576512001500
egészségügyi hozzájárulás - - 3600390042004500
szakképzési hozzájárulás255293338383600750
összesen7599869712038134631840021250
A minimálbér összes költsége245992819734538389635840071250
Hatékonyság (nettó kifizetés/összes költség)61%61%52%52%53%53%
3.Munkáltatói költségek változása százalékban
emelkedés mértéke az előző évhez képest115%122%113%150%122%
emelkedés az 1997. bázisévhez képest115%140%158%237%290%
II.Átlagkereset
1.Munkavállalói terhek és kifizetések
átlagkereset5727067764771878756696600-
szja1211114206152791937022596-
munkavállalói tb-járulék572767768491963210626-
munkavállalói járulék8591016115813131449-
nettó kifizetés38573 45765522605725061929-
2.Munkáltatói terhek
munkáltatói tb-járulék2233526428254722889729946-
munkaadói járulék24052778231626272898-
egészségügyi hozzájárulás- - 360039004200-
szakképzési hozzájárulás8591016115813131449-
összesen25600302233254536737 38493-
Az átlagkereset összes költsége8287097987109732124303135093-
Hatékonyság (nettó kifizetés/összes költség)47%47%48%46%46%-
Forrás: hatályos törvények, KSH, Narancs-számítás.
A nettó minimálbérek alapélelmiszerek és energiahordozók árában kifejezve
19971998199920002001
Minimálbér15 04517 25817 88820 27330 800
Tej (2,8%, l)188190182176220
Kenyér (kg)145155158156190
Sertéskaraj (kg)20,822,22824,826,3
Cukor (kg)130,8139132,5139,8168,3
Tojás (db)9521 0991 2681 0551 517
Gáz (m3)565546557623789
Villany (kWh)1 0239698729211 310
A nettó átlagbérek alapélelmiszerek és energiahordozók árában kifejezve
19971998199920002001
Átlagbér38 57345 76552 26057 25061 929
Tej (2,8%, l)482503533497442
Kenyér (kg)370412462440382
Sertéskaraj (kg)53,45981,97052,9
Cukor (kg)335,4369387394.8338
Tojás (db)2 4402 9103 7012 9813 050
Gáz (m3)1 4501 4481 6281 7611 587
Villany (kWh)2 6242 5712 5492 6022 635
Forrás: hatályos törvények, KSH, Narancs-számítás.
szerző
Ballai József
publikálva
2001/51. (12. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra