Bányai György

Az újabb keletű megfigyelési ügyben a legfoglalkoztatottabb ügyvéd, akit a gyanúba hozott szereplők kerestek meg jogaik képviseletével. Bányai György

1991. január 1-jétől 1992 nyaráig tárca nélküli miniszterként felügyelte a polgári titkosszolgálatokat. Miniszteri pozíciójáról önként mondott le, elege lett. Gálszécsy András az egyetlen ezen a poszton, aki nem kötődött valamelyik párthoz.

A két hete kirobbant adatgyűjtési-megfigyelési botrány elsodorta a szombati elnökválasztásra készülő MDF egyik jelöltjét, Almássy Kornélt és egy tucatnyi támogatóját (lásd erről cikkünket - Mindenki figyel - az előző lapszámban). Noha az eset napokig uralta a híreket, arról nem sokat tudtunk, miként is zajlottak az események az MDF-en belül. A párt országos választmányának leköszönő elnöke erről beszélt lapunknak.

A hónap végén tartandó tisztújításon várhatóan Dávid Ibolya jelenlegi elnök és Almássy Kornél alelnök küzd meg az elnökségért. A pártbéli viszonyok meglehetősen kuszák, jelenleg például az izgat sok fórumost, hogy a HÖOK-os vonal vagy a Tisztelet Társasága jelenti-e a nagyobb bajt a pártra? Bányai György

Frontvonalban címmel tanulmány készült az iskolai agresszióról a Fővárosi Önkormányzat kérésére, amely hamarosan nyomtatásban is megjelenik. Nyolcvanegy középiskolát kerestek meg, hetvenhat vett részt végül a felmérésben. Intézményvezetők és tanulók online kérdőívet töltöttek ki, interjúk, illetve fókuszcsoportos beszélgetések során számoltak be tapasztalataikról. A kutatás irányítójával, Mayer Józseffel beszélgettünk.

Az Európai Unió illetékes tanácsa előtt fekszik egy úgynevezett kerethatározat-tervezet, amely előírná, hogy a tagállamok büntetőjogilag szankcionálják - méghozzá szabadságvesztéssel - a gyűlöletbeszédet. Az elfogadásra váró joganyagról az igazságügyi tárca szakállamtitkára beszélt lapunknak.

Vajon mindent megtesznek-e a honi pénzintézetek ügyfeleik biztonságáért? E kérdés a móri tragédia és a közelmúltbeli Széna téri túszejtés után még hangsúlyosabb.

A nyilvánosságban nagy visszhangot keltett az országgyűlési képviselők fix összegű költségtérítése, az érintettekből pedig leginkább értetlenkedést váltott ki a hirtelen támadt érdeklődés. A juttatások rendszerét 1990-ben rendezték törvényileg.

A felszínen az ő főpolgármester-helyettessége az oka a fővárosi koalíciós huzakodásnak - az MSZP őt akarja, Demszky Gábor viszont semmiképpen sem. (Lásd: Beszédes szeszélyek, Magyar Narancs, 2006. december 7.) Holott egyre inkább úgy fest, személye csak annyiban fontos, hogy a szocialisták vele bosszantják egymást, no meg persze a főpolgármestert.

Jakab Istvánt, a Magosz vezetőjét traktorosok gördítették a közismertségbe 2005 tavaszán, amikor az akkori Gyurcsány-kormány ellen tüntettek. A Felvonulási, illetve a Kossuth Lajos tér között csapatmozgást végző mezőgazdasági vontatókat addigra már jó sokan a Fidesz segéderőgépeiként tartották számon.

Ezer traktort ígért a Magosz a Parlament elé. A nagy felgördülés viszont pillanatnyilag akadályokba ütközik. Például kiderült: a Kossuth tér egyelőre nem közterület.

A kórházi orvosok mostani érdekérvényesítő nekibuzdulásának (korábban is volt néhány) egyik gyújtópontja a színlelt szerződések felszámolása nyomán bekövetkezett vagy kilátásban levő keresetcsökkenés.