Magyar Narancs: Az egy éjszakára rejtélyes okból eltűnt MDF-es politikus, Balla György képviseletét is ellátja. Miért van szükség önre ebben az ügyben? (Az MDF elnökjelölő országos választmányi ülése előtt Ballát a saját, illetve néhány politikustársa állítása szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal - NBH - munkatársa tartotta sakkban egy éjszakán keresztül - a szerk.)
Futó Barnabás: A sértettnek is lehet jogi segítője. És felkért erre.
MN: Sokan polemizálnak azóta is, miért tartottak fogva egy országosan kevéssé ismert, a pártjában sem túlságosan jelentős szerepet vivő embert, és hogy egyáltalán így történt-e?
FB: Balla György több mint nyolcórás kihallgatása során névvel, címmel közölte, ki ,,rabolta el". Ennek alapján a nyomozók meg is mutatták a fényképét, ő azonosította, és megerősítette: az az ember a tettes. Ügyfelem másodpercről másodpercre elmesélte a két nap történetét, s megnevezte azokat, akik igazolni tudják állítását. Valójában egyébként nem emberrablás volt, hanem jogellenes fogva tartás, személyes szabadság megsértése. Annak is minősített esete, hogy az elkövető hivatalos minőséget színlelve tart valakit jogellenesen fogva.
MN: A korábbi híreknek megfelelően egy önmagát nemzetbiztonsági tisztnek kiadó, arra utaló öltözékben és jelvénnyel megjelenő ember fegyvert fogott Balla Györgyre?
FB: Igen.
MN: De ismerte.
FB: Nem tudhatta, tényleg az NBH-nál dolgozik-e. Egyébként nem mondta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivataltól jött, viszont a feltűnő kitűzője arra utalt. És amikor erre rákérdezett az egyik tanú, azt felelte: "Jól látod."
MN: Odamegy valaki Ballához, aki ismeri, és le is buktathatja? Logikus ez?
FB: Lehet, hogy arra gondolt az elkövető, hogy a megbízója azért küldött ismerőst, mert könnyen a bizalmába férkőzik, hiszen bejáratos oda.
MN: Hova?
FB: Balla Györgyék családi éttermébe, olyan helyre, ahol nincsenek vendégek.
MN: Aztán mi történt?
FB: Egy idegen lakásba mentek Balla Györggyel.
MN: Annyit lehet tudni, ha igaz, hogy fogoly és fogva tartó hajnalig beszélgetett. Miről?
FB: Tart a nyomozás, nem részletezhetem.
MN: Voltak ott mások is?
FB: Ezt sem mondhatom el.
MN: Titok amúgy is van az ön környezetében most bőven, hiszen a megfigyelési vagy azzal összefüggő ügyek körüli jogi teendők ellátására többen is megbízást adtak önnek. Nézzük talán időrendi sorrendben.
FB: Szeptember 10-én délelőtt feljelentés ment a Nemzetbiztonsági Szolgálattól a Nemzeti Nyomozó Irodához, és délután már házkutatást tartottak a rendőrök az UD Zrt.-nél. Jogellenes lefoglalás is történt. Az OTP ott üzemeltetett szervereit is elvitték. A cég vezetője, Horváth József lakásáról a gyerek laptopját is. A kifogásolható intézkedések miatt panaszt terjesztettem be.
MN: Csányi Sándor felhívta az országos rendőrfőkapitányt. Ön is így járt el?
FB: Dehogy. Úgy tudom egyébként, hivatalosan is élt panasszal.
MN: Önnek is akadt még dolga alighanem.
FB: Tóth János nevében feljelentést tettem, mert Dávid Ibolya ismertette a Csányi Sándorral folytatott telefonbeszélgetést.
MN: Demeter Ervin vagy Kövér László lehallgatott telefonja ügyében, amit a Fidesz kitett az internetre, ráadásul teljes névvel hallhatóan, miért nem történt meg ugyanez?
FB: Mert ők megkérdezték az érintetteket, az UD Zrt. vezetőit, akik írásbeli hozzájárulásukat adták ehhez.
MN: Az más. Egyéb fejlemény?
FB: Megkeresett Almássy Kornél is. Ugyancsak magánvádas feljelentést tett, szintén az elnök aszszony ellen. (Almássy Dávid Ibolya kihívója lett volna az elnökválasztáson, de a lehallgatott beszélgetés nyilvánosságra hozatala után visszalépett az elnökjelöltségtől - a szerk.)
MN: Minek okán?
FB: Dávid Ibolya a hozzá eljuttatott CD-re hivatkozva kvázi bűncselekmény elkövetésével vádolja nyilatkozataiban. Legalább négy helyet jelöltünk meg az MDF honlapjáról, ahol nagy nyilvánosság előtt, aljas indokkal, jelentős érdeksérelmet okozva, tehát a rágalmazás háromszoros minősített esetével teszi ezt. Mivel valószínűleg nem oldják fel az elnök asszony mentelmi jogát, nem lesz ebből bírósági tárgyalás.
MN: Ez esetben mi értelme az egésznek?
FB: Almássy Kornél a saját becsülete érdekében jár el.
MN: Debreczeni József ellen is rágalmazási per készülődik.
FB: A Népszabadság egyik hét végi számában tényként állapítja meg az UD Zrt. vezetőiről, hogy bűncselekményeket követtek el.
MN: Egy-egy politikai esemény lehetséges hátterének felvázolásakor születhetnek jogilag netán kifogásolható, de igaznak sejthető megállapítások. Ugyanígy érthető, ha Dávid Ibolya is levon bizonyos következtetéseket. Vajon nincs-e benne a politikusok játszmáiban, hogy bizonyos szituációkkal, vélekedésekkel számolni kell, és az üggyel összefüggő vizsgálat, nyomozás vagy per végeztével a közélet színterein bizonyíthatja ki-ki az igazát?
FB: Egy széles körben ismert alkotmánybírósági határozat kimondja, hogy az átlagosnál többet kell elviselniük a közszereplőknek. Az UD Zrt. vezetői azonban nem azok. Ami Almássy Kornél esetét illeti: az Alkotmánybíróság azt is megemlíti, hogy a közszereplők becsülete ugyanúgy érték, mint másoké, és van egy határ, amit nem szabad velük szemben sem túllépni. Ilyen lehet az, ha bűncselekménnyel vádolja valaki őket. Többet kell tűrniük, de nem mindent.
MN: A rágalmazási perekben nem mindig derül ki a teljes igazság: ha az alperes nem tudja bizonyítani közlendőjének valós voltát, akkor akár igaz az állítása, akár nem, a jog szerint eleve elmarasztalják, és nem vizsgálódnak tovább.
FB: A Nap-keltében Dávid Ibolya azzal védekezett, hogy nem követhetett el bűncselekményt a CD tartalmának nyilvánosságra hozatalával; mivel a Legfelsőbb Bíróságnak egyik állásfoglalása szerint ha valaki azért hallgat le valakit vagy használ föl egy illegálisan rögzített szöveget, mert bizonyítékul szolgálhat egy bűncselekmény leleplezéséhez, az felülírja a személyiségi jogi érdeket. Viszont a Fővárosi Főügyészség első körben megállapította, hogy a CD-n elhangzottak alapján bűncselekmény előkészületének a gyanúja sem állapítható meg, ezért nem indít eljárást. (Dávid Ibolya panasszal élt a határozattal szemben - a szerk.) Ez esetben pedig az elnök asszony nem használhatta volna igaza bizonyítására, hiszen jogellenesen vették fel, illetve tették hozzáférhetővé a beszélgetést.
MN: Ha az NBH rögzíttette, és engedéllyel, akkor nem volt jogosulatlan a lehallgatás.
FB: Ennél többről van szó. A lehallgatással kapcsolatos titkos iratkezelésnél az a szabály, hogy ha nincs bűncselekmény, kötelező letörölni a beszélgetést. Na most, itt nem volt bűncselekmény, ahogyan azt a Fővárosi Főügyészség megállapította. Így a Tóth János és Csányi Sándor közti párbeszéd felvételét meg kellett volna semmisíteni, nem pedig odaadni valakinek esetlegesen, ha szabályosan rögzítették is.
MN: Nem ismerhették az ügyészség későbbi határozatát. Talán éppen azért nem törölték a beszélgetést, mert másképp ítélték meg a helyzetet.
FB: Ha engedéllyel készül is titkos hangfelvétel, azt a részét, amely magánjellegű közlést tartalmaz - például ha valaki arról beszél, hogyan csalta meg a feleségét - mindenképp azonnal törölni kell. Tehát csak az maradhat meg, ami bűncselekménnyel összefüggésbe hozható.
MN: Azon a bizonyos CD-n azt kérdezi a hívó fél, mit csináljon. Vagy tanácsot kér, vagy instrukciót. Nem mindegy.
FB: Tóth és Csányi telefonbeszélgetése kapcsán Dávid Ibolya bejelentést tett, hogy derítsék ki, van-e köze bűncselekményhez annak, ami a CD-n van. Ezt elutasították. Mi pedig annak tisztázása érdekében tettünk feljelentést, hogy valaki jogosulatlanul rögzítette-e, illetve használta-e fel a beszélgetést. Ebben elrendelték a nyomozást.
MN: Ám az csak feltehetően egy elenyésző része a titkos felvételeknek, ráadásul nyilvánosságra került azon kívül is jó néhány. Nem tudhatjuk, mit rejt a többi. Ön jogi képviselőként megtudhatja?
FB: Ha valamelyik ügyfelemet meggyanúsítják, hogy jogellenes kémtevékenységet, magánmegfigyelést folytatott, mert erről és erről a szerverről illegálisan adatokat szedett le, s én látom el a védelmét, úgy a bizonyítékokat elém fogják tárni, és az ezek közé sorolt beszélgetéseket meghallgathatom.
MN: Elképzelhető, hogy a be nem mutatott felvételeken mentő körülmények is rejlenek, netán felmentésre okot adó bizonyítékok?
FB: Csak az áll rendelkezésemre, amit elém tárnak.
MN: Nyilván ki kell alakítani ilyen esetekben is valamilyen védekezési stratégiát, csakhogy a dolog természetéből fakadóan nem rendelkezik elegendő információval. Titkos iratokba külön kérésre ön vagy egy felkért, azokhoz hozzáférni jogosult ember betekinthet?
FB: A büntetőeljárás során akkor köteles ilyen adatot felmutatni a nyomozó hatóság, ha nem sérti a nyomozás érdekeit, illetve az iratismertetéskor. Ám a helyzet az, hogy senki nincs meggyanúsítva. Tehát az ügyfeleim nem alanyai az eljárásnak.
MN: Hanem?
FB: Előbb meg kell vizsgálni a gyanúsnak vélt adatokat, gépeket, körülményeket, tényeket, és csak aztán lehet megállapítani, bűnös módon járt-e el az UD Zrt. vagy sem.
MN: A Nemzeti Nyomozó Iroda az NBH-tól érkezett feljelentés alapján elkezdett bolyongani az országban, és pont az UD Zrt. irodáit találta meg?
FB: A házkutatási jegyzőkönyvön valóban az áll: Horváth József és társai elleni eljárás. De ténylegesen, jogilag csak az NBH által tett feljelentésben szerepelnek az ügy feltételezett szereplői, akiknek a neve megjelent az újságokban. Így van iktatva.
MN: Ennek oka lehet, nem?
FB: Nem. Én is sokszor tiltakoztam ez ellen különböző esetekben. Csak az ügyszám szerepelhetne az iraton, amíg nincs konkrét gyanúsított. Önt is, engem is följelenthet valaki, attól még nem válunk gyanúsítottakká. Legfeljebb annyit lehetne mondani, hogy feljelentettek bennünket, és elindult az eljárás.
MN: Horváth József ez ellen nem lépett fel?
FB: Ebben nincs tennivalója. Ez egy rossz gyakorlat, hogy ráírják az iratokra a neveket, amikor még csak adatgyűjtés folyik.
MN: Eszerint most mi a szerepe önnek az UD Zrt. dolgában?
FB: A cég és a vezetőinek képviselője vagyok. Ha valamilyen eljárási cselekményt folytatnak velük szemben, vagy a sajtóban megjelenik valami, arra reagálok, illetve ha kell, jogi lépéseket teszek.
MN: Kémszerver-telepítési ügyben viszont senkit nem képviselhet, mert senki nem vette magára, és senkit nem gyanúsítottak meg.
FB: Sőt, ugye, az ügyfeleim azt mondják, ők ilyet nem csináltak. Minden olyan megnyilvánulást, amellyel arra céloz valaki, hogy ügyfeleim szabálytalanságot, törvénytelenséget követtek el, vissza kell utasítanom. Erre szól a megbízásom.
MN: Pusztán azért, mert ők ezt mondták?
FB: Így van.
MN: Ha a sajtóban megjelenik egy hihető állítás az ellenkezőjéről, konzultál ügyfeleivel vagy kapásból cáfol?
FB: Cáfolok. Az etikai és szakmai szabályokhoz kötve vagyok minden ügyben. Még akkor is, ha netán szubjektíve mást gondolok. Majd az esetleges per során kiderül, elkövettek-e bűncselekményt vagy sem.
(A megfigyelési ügy a Narancsban: Mágnásos lemez, Mindenki figyel, 2008. szeptember 18., Árnyékcég, "Azt hiszem, kisfiú ő ahhoz", szeptember 25., "Ejnye, ez nem volt szép magától", "Hátha aranylemez lesz", október 2.)
