Ügyfélbiztosítás a pénzintézetekben: Időzár

Belpol

Vajon mindent megtesznek-e a honi pénzintézetek ügyfeleik biztonságáért? E kérdés a móri tragédia és a közelmúltbeli Széna téri túszejtés után még hangsúlyosabb.

A nagy hazai pénzintézetek alkotta Magyar Bankszövetség Bankbiztonsági Bizottsága (MBBB) a Móron történtek után aktívan támogatta egy általános szabályozás létrejöttét. A grémium a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt javaslatot tett le a kormánynak. Ennek kidolgozásában, véleményezésében részt vett jóformán minden érintett cég, szervezet - a pénzintézeteken kívül például több minisztérium, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz). "Tudomásom szerint a kormány gazdasági bizottsága elé jutott a tervezet, de onnan már nem került tovább, levették a napirendről. Ha hiszi, ha nem, egyetlen reakció sem érkezett a Bankszövetséghez. Ugyanakkor a nagy kereskedelmi bankok döntő többsége megfelel az abban rögzített követelményeknek, sőt egyesek túl is teljesítik" - mondta lapunknak Jakab Péter, az MBBB vezetője, az MKB biztonsági igazgatója.

Jelenleg

több alacsony rendű jogszabály tartalmazza a szférára vonatkozó biztonsági előírásokat, egyebek mellett az időzáras széfek használatát - szakemberek szerint ez egyike a leghatásosabb biztonsági tényezőknek. "Aki be akar menni egy bankba rabolni, tudja, hogy nagyon sokat kell várakoznia, és ha az alkalmazottak akarnák, sem tudnák neki egyből odaadni a pénzt - magyarázta Jakab Péter. Az ügyfélbiztonság megteremtésének vannak azonban ésszerű korlátai. A magától értetődőnek tűnő zsilip és a mágneskapu például mérsékelten ügyfélbarát. "Képzelje el, milyen idegesek lennének az emberek például a ruházatátvizsgáláskor, ami nélkül pedig egy ilyen eszköz nem sokat ér" - mondta Jakab Péter.

Többször fölmerült kritikaként, hogy a bankban szolgálatot teljesítő biztonsági emberek mindent megtesznek-e a védelmünkben rablás esetén. "Ha a mellének szegeznek egy fegyvert, így, odaadja a sajátját?" - böködte ujjaiból formált "pisztollyal" a szívtájékomat Jakab Géza, az OTP biztonsági igazgatója, azt illusztrálva, milyen lehet az, amikor egy bankrabló "elkéri" valakinek a fegyverét. De én nem vagyok biztonsági őr, mondom, ami nem meggyőző érv Jakab Géza számára. Szerinte egy ilyen helyzetben senki nem tehetne mást, mint átnyújtja a sajátját - mint a Széna téri bankfiók biztonsági őre is tette, amikor igazi pisztollyal fenyegették. Jakab Géza nekünk is megismételte korábban hangoztatott véleményét: a Széna téri őr helyesen járt el, mert nem az a feladata, hogy tűzpárbajt vívjon.

De akkor miért van fegyver az őrző-védőnél? Hogy legyen mit elvenni tőle? - okvetetlenkedünk. "A személyi és vagyonvédelem műszaki-technikai-logikai feladat. A cél elsősorban a megelőzés. A pisztoly látványa is ezt szolgálja: nehogy egy bankba bekóválygó alkalmi rabló nagyon erősnek érezze magát. A fegyvert használni is lehet adott helyzetben, volt rá példa nemegyszer." De azért a bank székházában hosszan végighúzódó elegáns üvegfalra, s az amögött serénykedő munkatársakra mutatva hozzáteszi: "Ha valaki ide egy kézigránáttal bekopog, úgy futunk ki, mint a nyulak!"

A megelőzést szolgálja a technikai védelem is. Például a bekamerázás. "Látjuk a dolgozók ujjait is a billentyűkön." Időzáras széfek vannak mindenütt, az egyből hozzáférhető kasszák pedig csupán egy-két százezer forintot tartalmaznak. "A sarki nagyközértben több pénz van" - tette hozzá Jakab Géza. Amióta bankjukban ez a szisztéma működik, jelentősen csökkent a rablások és a rabláskísérletek száma. Idén ugyan kettő is volt, de tavaly egy sem.

Az OTP központjában bármely egységüket bármely időben látni lehet a kamerákon keresztül. Bankrabláskor a csendes riasztógomb segítségével jelezni lehet, s ennek nyomán igen hamar értesíthető a rendőrség. Az lenne az igazi, mondja Jakab Géza, ha ez a rendszer közvetlenül be lenne kötve a rendőrségre, s ott egy monitoron például az is látszana, hol tartózkodik az adott fiókhoz legközelebb levő járőr. (Évekkel ezelőtt, még magas rangú rendőrtisztként kidolgozott egy ilyen megoldást a kollégáival, s nem csupán pénzintézetek számára.) A hírek szerint az év második felében már a rendőrség is fogadóképes lesz erre. Több bank is készen áll ennek bevezetésére: kísérleti jelleggel az MKB rendszerét már összekötötték a rendőrség bevetésirányító központjával, ahol a jelzéskor azonnal látható a fiók minden olyan adata, amely a támadás szakszerű rendőrségi "kezeléséhez" szükséges.

A Széna téren a kommandósakció nyomán megsérült asszony egy nyilatkozatában elmondta, hogy a rendőrök egyike felajánlotta saját magát a túszok helyett. A biztonsági őr ezzel szemben az alkalmazottakkal együtt bemenekült egy másik helyiségbe, egyedül és túszul hagyván az ott maradt ügyfeleket. "Így csinálta jól" - közölte Jakab Géza. Szerinte a rendőr, noha bátor volt, nem cselekedett megfelelően, mivel a rendőrrel, az őrrel szemben a rablónak indulatai vannak, és ez növeli a tragikus végkimenetel esélyét. Úgy értékelte, a Széna téri őr azt is helyesen tette, hogy nem a ,,frontvonalban", hanem a pult mögött helyezkedett el; mint mondta, a "Viszkis" rabló például mindig azzal kezdte, hogy lefegyverezte az ügyféltérben tartózkodó biztonsági embert.

"Négyezer-ötszáz vagyon- és személyvédelmi vállalkozás van a magyar piacon. Rettenetesen sok - állítja Gyenes Levente, az Escort őrző-védő cég ügyvezető igazgatója, a Magyar Biztonsági Nagyvállalkozók Szövetségének elnöke, a Nemzetközi Testőrszövetség európai elnöke. - Nem minőségi, hanem árharc dúl. Így aztán főként nem a felkészültség, hanem az olcsóság számít, gyakran még egy banknak is. Néhány száz forintos órabérért alkalmazott biztonsági emberektől mit lehetne várni?" És sorolja a jó biztonsági ember ismérveit. "Puszta jelenlétével akadályozza meg a támadást, legyen a fellépésének visszatartó ereje. Ha mégis elkezdődik a rablás, mindent meg kell tennie a helyszínen tartózkodók életének, testi épségének, valamint a pénz és a vagyontárgyak védelme érdekében. Ha olyan erejű a támadás, hogy valóban célszerű átadnia a fegyverét, akkor is el kell látnia

a moderátor szerepet

az adott szituációban. Fontos az is, hogy pánikhelyzetben is képes legyen cselekedni, megfigyelni az eseményeket, a támadót, a körülményeket, hogy ezzel is segítse a későbbi felderítő munkát."

Kis forgalmú fiókoknál viszont kifejezetten gazdaságtalan drága technikát vagy akár olcsó őrt is alkalmazni. Egy 2002 óta hatályos, jórészt a Mabisz biztonsági ajánlásaira alapozott kormányrendelet is ír elő bizonyos szabályokat. Bár ez címe szerint nem a klasszikus lakossági banktevékenységekre vonatkozik, a pénzintézetek többnyire ezt veszik figyelembe a biztonsági feltételek megteremtésekor. E kormányrendelet rögzíti ugyan, hogy az ügyfél biztonságáról is kell gondoskodni, ám egy helyütt így fogalmaz: "Nem kötelező az őrszolgálat működtetése olyan vagyonvédelmi biztosítás esetén, amely biztosítja, hogy az okozható kár megtérül." Jelenleg annak sincsenek jogszabályi paraméterei, hogy a személyvédelem szempontjából milyennek kell lennie építészetileg egy bankfióknak - holott ez, miként a Széna téri esetnél is, rendre felvetődik.

Magyar György, aki két móri áldozat hozzátartozói, illetve a Széna téri túszok kártérítési igényeinek képviseletét is ellátja, már a móri ügy polgári peres eljárását követően az Alkotmánybírósághoz fordult. Azt sérelmezi, hogy a jelenlegi szabályozás csak "elvárható" gondosságot irányoz elő a bankok számára - amit sokszor könnyű kimagyarázni -, továbbá a kártérítéshez megköveteli a jogellenességet. Ez utóbbit a bíróság nem állapítja meg, "ha nincs olyan jogi norma, amely minimális biztonsági szint megteremtésére kötelezné a bankokat. Mégpedig azon elv alapján, hogy ha nincs jogszabály, nincs mit megsérteni" - magyarázta lapunknak Magyar György. Mindemellett az az álláspontja, hogy "a jogellenesség mulasztással is megvalósul, nem kell nem létező törvényt sérteni". És ellentmondás az is, hogy míg az alkalmazottakkal szemben fennáll a bank fokozott felelőssége, a hasonló (még ha nem is folyamatosan létező) veszélynek kitett ügyfeleket tekintve nem.

Neked ajánljuk