"Ibolya elfogadta a meghívást, azt hitte, találkozik majd két-háromszáz nyugdíjassal. Tizenkétezren voltak. Ezek tudnak szervezni, mondta meglepve" - ragadja meg a döntő pillanatot az MDF elnökéhez közel álló politikusok egyike, Herényi Károly.
2005-ben minden parlamenti erő vezetőjének küldött levelet Schmuck Andor egyesületi vezető, felajánlva a lehetőséget, hogy egy sportcsarnoknyi nyugdíjashoz szólhassanak. Egyedül Dávid Ibolya mondott igent. Egyesek szerint így került az elnök asszony a Tisztelet Társasága (TT) hatása alá, amit manapság, a szeptemberi pártelnökválasztásra készülve néhányan az MDF egyik fő problémájának tartanak. Amely probléma viszont, állítják ugyanilyen határozottan mások, egyáltalán nem létezik.
A 2006-os országgyűlési választások előtt megállapodás született: a Tisztelet Társasága igyekszik átsegíteni a parlamenti küszöbön az MDF-et, cserébe legalább egy befutó helyért, s ha még nagyobb csoda történik, többért is. Hogy biztosra menjen, a TT levelet küldött öszszes regisztráltjának, egyetértenének-e ezzel; vagyis fölmérték, hány szavazat az alku tárgya. Valamivel több mint hatvanezer visszajelzés érkezett - ennyi lehetséges ikszet vittek tehát a közösbe. Feltételük az volt, hogy a párt elnöksége egyhangúlag bólintson a választási együttműködésre, elkerülendő az utólagos komcsizást.
A bólintás egyhangú
volt, a vita többszólamú, mivel a szerveződés élén az ötletekből kifogyhatatlan Schmuck Andor áll. (Formálisan már nem ő, hanem Gosztonyi János az elnök.) A kétkedőknek mindenekelőtt Schmuck MSZP-s múltja nem tetszett. Többek közt Katona Kálmán, Csáky András, Gémesi György dünnyögött erősen emiatt. Csáky azért is egyre mérgesebb lehet, mert az egykori Pest megyei elnök pártbeli riválisai közt egyszer csak megjelent a két éve az MDF-be is bekéredzkedett, a TT-vel a parlamentbe került Vas János. Annak pedig, hogy Gémesi György a 2006-os választások előtt elhagyta a pártot, kifejezetten a Tisztelet Társasága megjelenése volt a közvetlen oka.
A "tiszteletesek" célja az volt, hogy a "szépkorúaknak" titulált nyugdíjasok számára a kegyeleti járadékot kijárják - legalábbis ez volt a deklarált motiváció, hogy egy parlamenti párt társaságát keresik. Maga a konkrét ügy valahol bizottsági szinten tart, de a TT egy képviselője bent van a parlamentben, és vele együtt tíz másik MDF-es, részint a TT révén - ne feledjük, az MDF 2006-ban mindössze 2429 darab vokssal szerzett többet az 5 százalékos parlamenti küszöböt jelentő 270 402 érvényes szavazatnál.
Néhányan fontosnak tartják megmagyarázni, hogy a "támogatók" szinonimája a politikában a pénz vagy más szolgáltatás. "Most a Tisztelet Társasága a téma. Ambiciózus emberek segítik vállalkozásaikban szerzett tapasztalataikkal is a pártot - mondja egy régi MDF-es. - Miért baj ez? Széles Gábor szélsőséges újságja, tévéje milliárdokba kerül. Egyértelműen a Fidesz mögé állt, teljesen szabályosan. A kilencvenes évek elején itt sündörgött nálunk. Amikor Hornék kormányoztak, szorgalmazta, hogy barátkozzunk a szocialistákkal."
Az, hogy miként kapcsolódnak emberek és ügyek a pártok közelében, sokszor csak később derül ki. Például nem egy 2006-os TT-jelölt személye valamilyen módon a szocialistaközeliként emlegetett nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás tevékenységéhez, cégeihez (volt) köthető. De miért épülnének be politikai-gazdasági érdekcsoportok egy bizonytalan jövőjű pártba, amely a jelen állapot szerint sem a Fidesszel, sem az MSZP-vel nem kormányozna? Egy nagyívű, "stratégiai" magyarázat szerint "már 2014-re készülnek a vállalkozók". Merthogy "Gyurcsány legkésőbb 2010-ben úgyis bukik, őt elküldik, jön egy új párt, mögöttük innen és onnan gazdasági érdekcsoportok, addig ki kell alakítani politikai kapcsolatokat".
Hogy vitt-e (és honnan) konkrétan meghatározható forintokat a Magyar Demokrata Fórumba a Tisztelet Társasága, azt persze ember nem mondaná meg. Ami látszik: meghívások rendezvényekre, a Tisztelet Társasága pedig nagy műgonddal olyan embereket ajánlott 2006-ban a listára, akik "akár MDF-esek is lehetnének". És ugyanígy nem igazolható az sem - noha az MDF-ben beszélik -, hogy Dávid Ibolya mostani kihívója, Almássy Kornél mögött olyan gazdasági érdekcsoportok állnak, amelyeknek nem tetszett az elnök asszony elhíresült szlogenje a sztrádaépítések körüli 70-30-as umbuldákról.
Herényi Károly frakcióvezető szerint "ez hülyeség", egyszerűen arról van szó, hogy "Almássy Kornél a kihívó szerepét játssza. Megtanulta a hálózatépítést még a HÖOK vezetőjeként. Új öltönyöket vett, járja a megyéket." Vagyis Almássy Kornél hívei - köztük HÖOK-osokból IDF-esekké váltak is - azt teszik, amit a TT is tett: csekély múlttal befolyást akarnak szerezni egy parlamenti pártban; például Almássy is néhány hónapos fórumosként lett annak idején elnökségi tag (lásd: Együtt fújja öreg s fiatalÉ, Magyar Narancs, 2008. július 17.).
Almássy Kornél részben a TT miatt aggódik ("Az oroszok már a spájzban vannak", mondja), részben amiatt, hogy Dávid Ibolyával az MDF nem jut még egyszer a parlamentbe. Az ellentábor szerint pedig Dávid Ibolya nélkül nem kerül be; arra hivatkoznak, hogy az elnök asszony tévés kampányszereplése a 2006-os országgyűlési választások hajrájában jó néhány szavazatot hozott a pártnak.
Almássy Kornél a hívei szerint új elnökként képes lenne erre. "Herényi Károly megyéjében jelöltek" - jegyzi meg maga az érintett sokatmondóan. Herényi frakcióvezetőnek amúgy sokat segített, "amikor Lezsákékat kellett kivenni az MDF-ből". Almássy Kornél utólag sem bánja ezt, hiszen a Lakitelek Munkacsoport "az MDF ellen dolgozott". Azt pedig ő nem szíveli, éppen ezért egyáltalán nem tetszik neki, hogy néhányan most éppen őt tekintik a Fidesz zavaróemberének. Ami viszont biztos: ha ő lesz az elnök, nem köt megállapodást a TT-vel. Pedig már kész a szöveg, amit az MDF jelenlegi testületei - szótöbbséggel - jóváhagytak. (Katona Kálmánról tudjuk konkrétan, hogy ellenezte a tervezetet.) Eszerint egy hét-tíz százalékos eredmény esetén 14-17 fős képviselőcsoport is létrejöhet, s az országos listán minden harmadik tagot a TT adna; egzakt válasz azonban nincs arra, miért kell ennyi nyugdíjasszakértő egy képviselőcsoportba. A megállapodást a TT is csak a tisztújítás után hajlandó aláírni. Mindenesetre a TT - bármi a szándéka - birtokon belül van. Hiszen már 2006 tavaszán így volt, sokszor együtt üléseztek. Úgy hívták őket akkor, hogy választási bizottság. Ám tudnak tartózkodóan is viselkedni. Schmuck Andor szűkszavú: "Mi választási együttműködési szerződést kötöttünk az MDF-fel, de a párt belügyeibe nem óhajtunk beleszólni."
Egyébként a tisztújítás a párt alapszabálya szerint csak jövőre lenne esedékes. Legutóbbi elnökké választásakor Dávid Ibolya azt javasolta, ne kettő-, hanem négyévenként legyen az újabb menet, amire az elnökségben elég sokan berágtak. Végül Dávid azt mondta, hogy akkor egyelőre egy évre vállalja. A szeptember végén megválasztott vezető mandátuma a 2010-es választásokig tart.
Szimpatizáns riválisai is akadtak az elnök asszonynak. Hajdú-Biharban előrelátóan szavaztak arról is, hogy ha Dávid Ibolya "akadályoztatva lenne", akkor Olajos Péter, a párt jelenlegi európai parlamenti képviselője legyen az elnök. Arról nem érkezett hír, hogy miféle akadályoztatásra számítanak. "Valaki ajánlhatta - céloz kajánul egy (viszonylag) semleges szemlélő Dávid Ibolyára. - Hogy ne csak egy ellenjelölt legyen." Időközben akadt még egy: Viniczai Tibor alelnök (aki anyagilag is pártolja a pártot); ő történetesen ősemdéefes, nyíltan támogatja Dávid Ibolyát, de ha úgy adódik, vállalná a tisztséget. Jutott ajánlás Karsai Péter országgyűlési képviselőnek is.
Az MDF-es belharc okairól és céljairól többféle magyarázat született. 1) Almássy nyer, átveszi a kezdeményezést a frakcióban is, és szép lassan átvezeti a pártot a Fideszhez. 2) Almássy nem nyer, de néhány pozíciót elfoglalhat az elnökségben és a választmányban, a többit pedig meglátjuk. 3) Ha ez utóbbi sem jön be Almássynak,
megsértődik, és
vagy egyedül, vagy egy-két további frusztrált fórumossal odahagyja az országházi csapatot. Márpedig a házszabály szerint ha tíz alá csökken egy képviselőcsoport létszáma, az automatikusan megszűntnek tekintendő. A távozók a függetlenségre előírt idő letelte után a KDNP-ben vagy a Fideszben landolnak. 4) Almássy Kornél akár győz, akár nem, sem a pártját, sem önmagát nem dobja oda a Fidesznek.
Somlóvásárhelyen néhány héttel ezelőtt Antall József-emlékművet avatott - többek társaságában - az MDF-ből kizárt lakiteleki alapító atya, Lezsák Sándor. Sem az MDF jelenlegi vezetője, sem az Antall család nem vett részt az eseményen. Antall Józsefnének - a néhai férje nevét viselő alapítvány kuratóriumának elnöke - évek óta hűvös a viszonya Lezsák Sándorral, de a sok alapítványi konfliktus miatt fenntartásai vannak Dávid Ibolyával szemben is. A mostani pártbeli küzdelemtől azonban távol tartja magát. Az egymással vetélkedő felek mindenesetre változatlanul az antalli örökségre hivatkoznak.
Több lábon állni
A Tisztelet Társasága a "kifejezetten jól értesültek" szerint a fideszes Rogán Antalt támogatta a legutóbbi önkormányzati választásokon a szocialista Steiner Pállal szemben. A történet előzményeihez tartozik, hogy Steinernek az etikai és a fegyelmi bizottság egykori vezetőjeként szerepe volt abban, hogy Schmuck Andort a Magyar Szocialista Pártból kitaszították. Rogán az V. kerület polgármestereként együtt avatta Schmuckkal a TT belvárosi irodáját (használati jogot kaptak rá a kerülettől, a közös költséget Vas János fizeti). A TT pedig - Juszt Lászlóval, Aradszky Lászlóval egy sorban - Tisztelet-díjjal tüntette ki Rogán Antalt.
Ajánlás, jelölés, választás
Az MDF elnökét az országos gyűlés választja, legközelebb szeptember 27-én. A megyei jelölés valójában ajánlás. Jelölteket az országos választmány állít az elnöki posztra a megyékben ajánlottak közül. Ahhoz, hogy valakinek a neve fölkerüljön az országos gyűlés szavazólapjára, a választmány többségének a támogatása szükséges, és a testület ebben titkos voksolással dönt - erre várhatóan a jövő hét végén kerül sor.
Az alapszabály szerint tehát nem a "legtöbb" megyei ajánlás a mérvadó (mint azt egyik-másik sajtótudósítás sugallta). A választmány legfeljebb három elnökjelöltet terjeszthet az országos gyűlés elé. Ad absurdum az is előfordulhat, hogy sem Dávid Ibolyából, sem Almássy Kornélból nem lesz jelölt. Ez persze Dávid esetében kizárt, Almássyéban viszont egyáltalán nem, ámbár fura volna, ha az egyetlen valódi ellenfél kihullana a választmány rostáján. Mindenesetre vannak olyan vélemények, melyek szerint sokan éppen azért szorgalmazták Olajos Péter és Viniczai Tibor megyei ajánlásait, hogy Almássy be se kerülhessen a választmány által jelölt trióba. Egyre többet hallani azonban arról, hogy Dávid Ibolya tábora nem kívánja összezavarni többszörös jelöléssel a folyamatot, hanem azt ambicionálja, hogy a két "valódi" aspiráns méresse meg magát.
A Magyar Demokrata Fórum honlapja szerint a hét végéig 14 megyéből ajánlottak jelölteket az elnöki pozícióra. Dávid Ibolyát mindenünnen javasolták, öt szervezet egyedüliként, hat megye elsőként, három másodikként. Almássy Kornélt öt megyéből ajánlották, mindegyik Dávid Ibolyával együtt: első helyen három (Heves, Somogy, Veszprém), másodikként kettő. Rajtuk kívül Olajos Pétert kettő, Viniczai Tibort és Karsai Pétert egy-egy szervezet támogatta, mindhármójukat második helyen, a jelenlegi elnök mögé sorolva. Az állást még nem foglalt megyék között van Budapest, Győr-Sopron és Vas - három olyan terület, ahol az MDF relatíve erős.
