Magyar Narancs: Az Európai Unióban hogyan értelmezik a gyűlöletbeszéd fogalmát?
Fazekas Judit: Az ezzel foglalkozó kerethatározat-tervezet a címében kimondja: a rasszizmusra és az idegengyűlölet egyes formáira vonatkoznak e szabályok. Nagy a szórás a tagállamok között. Van, ahol abszolút elfogadott és alkotmányosan sem aggályos, hogy büntetőjogi szankcióval sújtják ezek súlyos megnyilvánulási formáit, míg más országokban büntetőjogi eszközöket csak végső esetben alkalmaznak.
MN: Mi az a magatartás, amely kifejezetten gyűlöletbeszédnek nevezhető az elfogadásra váró kerethatározat alapján?
FJ: Ha nyilvánosság előtt erőszakra vagy gyűlöletre hívnak fel. Mégpedig faj, bőrszín, vallási, származási, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozás alapján meghatározott személyek csoportjával vagy azok valamelyikéhez tartozó emberekkel szemben.
MN: Lényeges elem, hogy kikkel szemben lehet ezt a bűncselekményt elkövetni, és az is, hogy mi módon?
FJ: Igen. Gyűlöletbeszédnek minősül az is, ha a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányában, illetve a Nemzetközi Katonai Törvényszékre vonatkozó Londoni egyezményben meghatározott bűncselekményeket - így háborús, népellenes, népirtással, azon belül a holokauszttal kapcsolatos tényeket - nyilvánosan tagadnak, bagatellizálnak vagy védelmezik azokat. Ám mindezek csak akkor minősülnek gyűlöletbeszédnek, ha az a céljuk, hogy - jogi nyelven fogalmazva - gyűlöletre vagy erőszakra uszítsanak.
MN: Például ha valaki "történelmi" értekezést tesz közzé, rá ez nem vonatkozik?
FJ: Ha nem ez a célja, akkor nem. Írásművek terjesztésével vagy forgalmazásával is el lehet követni ezt a bűncselekményt a tervezet szerint. És a nyilvánosság is kritériuma. Vagy például: a vallást lehet kritizálni, de tilos lenne annak ürügyén a követői vagy egyéb érintettjei ellen gyűlöletet kelteni.
MN: A kerethatározatban nem fölsoroltak szintén alanyai lehetnek a jogi értelemben vett gyűlöletbeszédnek? Ha valaki azt mondaná, hogy a homoszexuálisokat koncentrációs táborba kellene zárni, akkor ezért szankcionálhatnák?
FJ: Nem, de ez a magatartás ettől függetlenül is lehet gyűlöletkeltésre alkalmas. Egyébiránt a közösség elleni izgatás hatályos büntetőjogi szabályai büntetni rendelik, ha egy ilyen megjegyzés gyűlöletre uszít, s közvetlen és nyilvánvaló veszélyt okoz. Ezenkívül a büntető törvénykönyv 174/B paragrafusa bűntettként határozza meg a raszszista indítékból elkövetett erőszakot, ha az nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja ellen irányul. Az uniós kerethatározat-tervezet a rasszizmus és az idegengyűlölet kifejezetten nevesített formái ellen lép fel. És nemcsak az elkövetőt rendelné büntetni, hanem a felbujtást és a bűnrészességet is. Megkövetelné, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű legyen a büntetés. Ezért meghatározná a büntetési tételt, egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel.
MN: Nálunk az a jogfelfogás érvényesül a közösség elleni izgatásnál vagy hasonló tényállásoknál, hogy a büntetőjogi következményekhez az szükséges, hogy az konkrét eseményekhez vezessen, a köznyugalmat nyilvánvalóan veszélyeztesse, illetve annak reális lehetősége álljon fenn.
FJ: A kerethatározat-tervezet kimondja azt is: a tagállamok köthetik ahhoz a feltételhez e bűncselekmény megvalósulását, hogy az a közrend tényleges megzavarását okozza.
MN: Csak nem magyar kérésre iktatták be ezt a passzust?
FJ: Ezt nem, de a hetedik cikk második bekezdését sokkal inkább: a kerethatározat elfogadásának nincs olyan hatása a tagállamokra, hogy például a sajtó, a szólás, a véleménynyilvánítás szabadságára vagy gyülekezési szabályokra vonatkozó alkotmányos előírásaikat megváltoztassák.
MN: Az alkotmánybírósági döntéseket és értelmezéseket a kerethatározat tehát semmiképp nem überolja, abból kiindulva, hogy minden tagállam alkotmányát és alkotmányos rendjét tiszteletben tartja az unió.
FJ: Így van. Befolyásolni akarja, de nem írja felül. Az unió azt mondja: ez van, építsétek be a hazai jogba, de csak akkor, ha az alkotmányos rendetekbe belefér.
MN: A konszenzuskényszer vagy elfogadható helyzetet teremt, vagy ellenkezőleg, ellehetetlenítheti az uniós felfogás maradéktalan érvényesülését.
FJ: Ha egy tagállamnak eminens alkotmányos aggályai vannak, megpróbál a döntéshozatali eljárás során megoldást találni arra a problémára. Így került be két ország fenntartásai miatt e bizonyos rendelkezés a kerethatározat-tervezetbe. Magyarország volt az egyik, a másik Svédország: a svédek a sajtószabadságra hivatkoztak.
MN: Két és fél éve Petrétei Jó-zsef miniszter közölte: nálunk nem ,,menne át" akkori tartalmában a kerethatározat, de majd ,,megoldjuk".
FJ: 2005 júniusában, amikor az uniós bel- és igazságügyi tanács napirendjére tűzte a témát, a kormányzati álláspont egy kicsit más volt. Akár alkotmánymódosításra is készek voltunk. A politikai szándék teljes mértékben megegyezett a kerethatározat-tervezet céljaival és tartalmával, azzal, hogy föl kell lépni a gyűlöletbeszéd ellen. Ám a realitás az volt, hogy nincs meg a parlament egészében az alkotmánymódosító szándék, a kétharmadot tehát nem lehet elérni. 2006-ra, amikor a németek újra elővették a témát, a kormányzati álláspont annyiban módosult, hogy bár továbbra is egyetértünk a szándékkal és támogatjuk azt, a szövegtervezet az eredeti formájában számunkra nem elfogadható, mivel nem ígérhetjük meg, hogy módosítani tudjuk az alkotmányt.
MN: Ez azért lényeges, mert az Alkotmánybíróság csak az alkotmányra hagyatkozhat.
FJ: A véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos szabályait kellett volna puhítani. A véleménynyilvánítás szabadsága a jelenlegi szabályok, illetőleg az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint szinte korlátozhatatlan.
MN: Ha az unió elfogadja a kerethatározatot, akkor azt minden tagállamnak be kell iktatnia a saját büntető jogszabályai közé?
FJ: Főszabályként igen. Azokban az államokban, ahol nincs büntetőjogi szankciója a gyűlöletbeszédnek, át kell ültetni a saját jogukba, tehát jogharmonizációs kötelezettséget keletkeztet a kerethatározat. Az átültetés során azonban ki lehet indulni egy olyan értelmezésből, hogy a hetedik cikkre tekintettel nem szükséges a meglévő szabályok megváltoztatása.
MN: Mikorra várható a kerethatározat hatálybalépése?
FJ: Vannak még parlamenti fenntartások. Tudtommal Írországé és Svédországé. Az utóbbi 2008 elejére ígérte a fenntartás feloldását. Ha a kerethatározat "átment" minden tagállamban, gyakorlatilag vita nélküli napirendként megy a bel- és igazságügyi tanács elé végleges elfogadásra (a tanácsban csak egyhangú döntéssel lehet határozatot hozni - B. Gy.). Ez bármikor megtörténhet, akár a február végi tanácsülésen is.
Itthon, sokadszorra
A kormány ellenében, a szocialista frakció támogatásával ment át múlt hétfőn a magyar parlamenten a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása, minek következtében megszületett a "gyalázkodás" tényállása. Az SZDSZ sem szavazta meg a módosítást, az MDF tartózkodott, ám a Fideszből oly sokan hiányoztak a voksolásról (a jelenlévők ugyan nemet nyomtak), hogy a szocialista igenekkel meglett az érvényes egyszerű többség. A hónapokkal ezelőtt benyújtott javaslatot a szocialisták az emberi méltóság fokozottabb védelmének a szándékával készítették. A kormány legfőbb ellenérve az volt, hogy a módosítást ebben a formájában az Alkotmánybíróság bizonyosan visszadobja.
A Btk. múlt hétfőn elfogadott változtatását - a "gyalázkodás" tényállássá minősítését - a kezdeményezők azzal magyarázták, hogy a gyűlöletbeszéd eddig csak akkor volt büntethető, ha az konkrétan a közrend megzavarásához vagy egyéb erőszakos cselekedetekhez vezetett. A kormány az Alkotmánybíróság eddigi határozataiból fakadó elvi és jogtechnikai problémákra hivatkozva ellenezte az MSZP javaslatát. Például a szintén az emberi méltóságot védő becsületsértésnél és rágalmazásnál konkrét sértett indíthat pert magán- vagy egyéb indítvány alapján. A gyalázkodás esetén ez nincs így; a bűncselekmény már akkor megvalósul, ha a kijelentés (vagy egy mozdulat) "alkalmas" gyűlölet- vagy félelemkeltésre. (Bizonyos testmozdulatok tiltása, illetve büntetése ugyancsak szerepel a gyalázkodás ismérvei között.) Mindez nehezen, vagy inkább sehogyan sem fog megállni az Alkotmánybíróság előtt - például mert a szöveg ellentmond a ,,normavilágosság" követelményének, és így értelmezése önkényes meghatározásokat is lehetővé tesz.
