1999 óta a Magyar Narancs munkatársa. Gyakorta ír cikkeket és készít interjúkat többek között természet- és társadalomtudományról, történelemről, gazdaságról, klímapolitikáról, időjárásról, városi állatokról, űrkutatásról, sportról, rendszertelenül jelentkező sorozatot visz a táplálkozástudomány, a konyhai kémia rejtelmeiről, néha még kedvenc zsánerfilmjeiről is – és szinte heti rendszerességgel zenéről.
A hét végén elrendelt fővárosi szmogriadó felhívhatja a figyelmet arra, mi minden kerül nap mint nap a levegőbe, ami amúgy nem oda való.
Barotányi Zoltán
Bár hazánkat energiaszempontból afféle kiszolgáltatott országként tartja számon a közvélemény, mégis voltak és vannak szénhidrogénkészleteink. Persze nem mindenből, és nem is korlátlanul.
Barotányi Zoltán
Néhány hónap leforgása alatt két, viszonylag nagyobb méretű égitest is elérte a Föld légkörét, ahol látványosan megsemmisültek. Pánikra azért semmi ok.
Barotányi Zoltán
Ritkán gondolunk bele, hová is kerül az a rengeteg magunkba tömött gyógyszer. Márpedig egy részük biztosan visszajut ivóvizünkbe - csak azt nem tudjuk biztosan, mi lesz ennek a hosszú távú hatása.
A hipófélék közismerten a háziasszonyok kedvencei - ha nem lennének, az alattomos bacik nyilván elevenen falnák fel az egész családot. Azért velük sem árt vigyázni.
Barotányi Zoltán
Angol teológus szerzőnk, s ez korántsem egyedi példa, egykoron részecskefizikusként kezdte pályafutását, s ebbéli munkásságát utólag sem tagadta meg. Nem arról van szó tehát, hogy csalódott volna a modern természettudományokban, s erre keresett volna vigaszt az anglikán egyházban - bár kétségtelen, hogy bizonyos tudományos szemléletmódokra kritikusan tekint, ám az efféle önreflexió nem számít kivételesnek még a tudományon belül sem, pláne nem a világias-szekuláris tudományfilozófiában.
Barotányi Zoltán
Néhány éve még a világ legdinamikusabban fejlődő gazdaságai között emlegették, ma meg Európa ama bizonyos beteg emberének tartják. Hogy jutott idáig e kicsiny ország szorgalmas népe?
Barotányi Zoltán
Talán a legrégebben ismert és használt fém, s máig az egyik legértékesebb közülük. Az arany látszólag ezer szálon kötődik a pénzhez, pedig ez az összefüggés nem is oly nyilvánvaló.
Barotányi Zoltán
A három fiatal kutató új könyvében (A tudomány határai; Typotex Kiadó) azt feszegeti, hogy milyen demarkációs kritériumokat lehet szabni a tudomány és a nem tudomány között. Mint szavaikból kiderül, nem is oly egyszerű semleges döntőbírónak lenni a rendre kiújuló határvitákban, s hogy a nyilvánvalónak tűnő igazságok sem maguktól értetődőek.
Barotányi Zoltán
Az idei fiziológiai és orvosi Nobel-díj felét kapta az a két francia kutató, aki egy negyedszázada azonosította az AIDS vírusát. Érdemüket nem csökkenti, hogy akadt, aki kétségbe vonta elsőségüket, s azok száma sem csekély, akik nem hisznek a hivatalos AIDS-magyarázatban.
Az EU rendelkezéseinek megfelelően áprilistól már nem vehetünk higanyos mérőeszközt a boltban. Pedig milyen izgalmas a törött lázmérőből kiguruló higanycseppekre vadászni!