Becker András

A parlamenti elfogadással véget értek a harcok a köznevelési törvény körül. De mi került be végül a jogszabályba, és milyen hatása lesz, ha életbe lép? És persze: milyen lehetőségei lesznek a poszthoffmanni időszak közoktatás-politikájának?

Tavaly novemberben a kisváros polgármestere drámai hangú közleményben tudatta a település polgáraival, hogy "ingyenélő gazemberek" anyagi követelései lehetetlenítik el Hajdúhadháza fellendülését. A nyilatkozat a roma gyerekek közoktatási szegregációja miatti kártérítési igényre utal. És nem beszél arról a majd' fél évszázados tehetetlenségről és felelősségről, ami idáig vezetett.

Több esetben is követhetetlen, hogy mi történik a daganatos/leukémiás gyerekeket és az ő gyógyításukat támogató közhasznú szervezetekhez érkező évi közel kétmilliárd forintnyi felajánlással és adománnyal. A transzparens gazdálkodás nem feltétele a működésnek.

Indulása óta viták és kétségek övezik a Kiút-program működését, amely mikrohitelekkel, képzéssel és egyéb támogatásokkal próbál a legreménytelenebb helyzetben levőkön segíteni. Polgár Andrást, a program egyik irányítóját kérdeztük.

Egyszerre jellemzi bénultság és kapkodás az uniós fejlesztési forrásokkal kapcsolatos intézkedéseket.

Makacs jogtudatosság, súlyosnak tartott pszichiátriai kórképet is tartalmazó előélet, lelkiismeretlen orvosi kezelés és az ellenérdekű fél beágyazottsága a helyi hatalmi viszonyokba - ki gondolná, hogy még ma is elég ennyi ahhoz, hogy valakit megpróbáljanak megfosztani az önrendelkezés jogától?

Már a héten nekilát az Országgyűlés az oktatáspolitika átformálásának. Lesz egységes tanterv, egységes finanszírozás, egységes előmenetel: a KDNP vezetésével a magyar iskolarendszer visszatér a hetvenes évekbe. A nem létezőnek titulált háttéranyag ugyanakkor egy elvetélt reform maradványait rejti talán - ám ami maradt belőle, a puszta forráskivonás és központosítás, súlyos következményekkel fenyeget.

Saját transzparensei alatt vonult a fővárosi tüntetésre A Város Mindenkié csoport, miután az előző heti Kossuth téri demonstrációjukon megjelent Kónya Péter és Árok Kornél, hogy szolidaritásukról biztosítsák az egyre nagyobb nyomás alatt élő hajléktalan embereket. A helyzetről kérdeztük Udvarhelyi Tessza kultúrantropológust és Schádi Tamást, a csoport két aktivistáját.

Október 12-én a kormány nyilvánosságra hozta a "nemzeti köznevelésről" szóló törvény véglegesnek szánt szövegét. Másnap tiltakozásul lemondott az Országos Köznevelési Tanács elnöki tisztéről Loránd Ferenc, a modern magyar pedagógia doyenje. A lemondás pontos okairól kérdeztük.

Múlt csütörtökön hajnalban leszakadt a födém a fővárosi Kén utca egyik házában. Komolyabb baj nem történt, a sérültek már hazatértek. Az okokról mindenki tudott, de senki nem beszélt: régóta húzódó elintézetlen ügyek következményei kulmináltak a balesetben.

Zajlik a bírósági szervezet átalakítása. A koncepció kidolgozása Áder János feladata, de a törvényjavaslatot az illetékes államtitkárságon szövegezik - és a hírek szerint a kormánypárti frakció is tele van ötletekkel. A tét a bírói hatalmi ág függetlensége. Minderről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal stratégiai szövetségre lépett szakmai szervezet elnökét kérdeztük.

A közoktatást övező zűrzavaros bohózatban három markáns irány rajzolódik ki: a nagy egyházak expanziója, az iskolarendszer homogenizálása, illetve a civil szereplők kiszorítása. Most éppen a tanodákon a sor - pedig a legmélyebb szegénységből jövő gyerekek esélyegyenlősége pusztán a központilag irányított "jó iskola" révén nem biztosítható. És hol van még a "jó iskola"?