Becker András

Pert nyert Strasbougban az elcsapott főbíró.

Hónapok óta koldult a fővárosi 4-6-os villamos vonalán az a harmonikás kisfiú, akit a múlt kedden ütött el a villamos a Baross utcai megállóban. Egy-egy menet végén lejelentkezett a megállóban ácsorgó felnőttnél, aki aztán fölrakta a másik irányba tartó járműre. Felváltva dolgoztak az öt év körüli húgával. Miért nem képes a gyerekjóléti rendszer megvédeni a koldulásra, rosszabb esetben prostitúcióra kényszerített gyerekeket?

Egy civil akció keretében bringás futárok hordtak ételt hajléktalanoknak egy pesti roma lakásétteremből. A Roma Sajtóközpont videója a hétvégi eseményről.

A hátrányos helyzetűek elkülönítésével szembeni passzivitás, az integráció eszközrendszerének gyengítése - néhány szabályozó óvatos megváltoztatásával az amúgy sem stabil rendszerben magától erősödik a szegregáció. És ha "jól" csinálják, továbbra is ömlik az uniós pénz az intézményrendszerbe.

A legszegényebbeket érintő represszív intézkedések világosan mutatják, hogy a kormány érzékeny a romák többségét sújtó problémákra: hibátlanul oda üt, ahol a legjobban fáj.

Tucatnyi szakember dolga és kötelessége, hogy megóvjon egy gyereket az őt veszélyeztető szülőktől. A gyermekvédelem rendszere néha indokolatlan szigorral lép föl, néha pedig a felelősök orra előtt halnak meg gyerekek. Az utóbbi kockázata különösen akkor nagy, ha a szakember és a kliensek világa közt átjárhatatlan szakadék húzódik.

Közleményben emlékezett meg tavaly a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság a tatárszentgyörgyi gyilkosság harmadik, negyedik és ki tudja még hány, ezután következő egyéb évfordulóiról. (Ez az az államtitkárság, aminek azért van ilyen értelmetlen neve, mert egykori és mostani vezetője kinevezésekor még nem tudta, hogy van-e cigánykérdés, és ha igen, úgy-e, ahogy ő gondolja, csak azt, hogy romaügyekben valami nagyon eredetit fog csinálni.)

A versenyszférában tapasztalható negatív munkaerő-piaci folyamatokat a kormány a közfoglalkoztatás felpörgetésével próbálja kompenzálni. Úgy tűnik, jövőre zömmel hatórás foglalkoztatás lesz az önkormányzatoknál nettó 38 ezer forintért - sok helyen már ennek is örülnének. Pedig a közmunka nemcsak normális megélhetést, perspektívát sem ad.

December 6-án az egri törvényszék első fokon elmarasztalta a gyöngyöspatai önkormányzatot az iskolai szegregáció ügyében. Két nappal korábban a nyíregyházi törvényszéken az újranyitott gettóiskola görögkatolikus fenntartója próbálta bizonyítani, hogy a "szeretetalapú" elkülönítés a gyerekek javát szolgálja. A két perben a szegregáló iskola két modellje: a Jobbik és a Fidesz oktatáspolitikája áll a bíróság előtt.

Alapvető jogokat is sért az a rendezetlenség és bizonytalanság, ami a közfoglalkoztatás rendszerét jellemzi – többek között ezt állapította meg az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala azon vizsgálata során, amelyet négy megye egy-egy településén végeztek a hivatal munkatársai. A témáról október elején műhelybeszélgetést is tartottak. Kérdés, lesz-e foganatja Szabó Mátéék észrevételeinek.

Nem egyforma mértékben, de az összes érintett politikai erő a maga céljaira próbálja kihasználni a Fészekrakó-program által Miskolcra szabadított súlyos problémát. A roma szervezetek egy része sem kivétel - pedig a lassan kibontakozó választási kampány helyben döntően róluk szól majd.