Bihari Ádám

Tizenhárom éve létezik, de nincsenek hiteles tudományos kutatások a hatásairól. Miközben sok dohányosnak segít a leszokásban, az új magyar szabályozás és az uniós elképzelések inkább a féllegális szürke zónába toloncolnák. Pedig a fogyasztó akkor járna jól, ha szigorúan ellenőrzött, megbízható forrásból jutna hozzá a füstölnivalójához.

Tudósok és könyvtárosok forradalmairól ritkán hallunk, de az Aaron Swartzhoz hasonló civiljogi aktivisták mellett már a tudomány tekintélyes képviselői is fellépnek a tudományos kiadók egyeduralma és üzletpolitikája ellen.

Egy nemzetközi kutatócsoport a Wikipédia szerkesztésének vizsgálata alapján matematikai modellt alkotott, amivel leírható, hogyan alakulnak ki a konfliktusok, hogyan lehet feloldani őket, és hogyan jöhet létre konszenzus a teljesen önszerveződő internetes hierarchiában. A kutatás vezetőjével, a Közép-európai Egyetem (CEU) Hálózattudományi Központjának professzorával beszélgettünk.

Az internetes innováció fő alakítói ritkán csukják be maguk mögött rendesen, udvariasan az ajtót. Steve Jobs halála alig több mint egy éve a tőzsdepiacokat rázta meg, Aaron Swartz távozása viszont egészen másfajta földindulást váltott ki.

A 90-es évek közepén került a mozikba a Hull a pelyhes című családi film, melyben A. Schwarzenegger osztrák tájszólásban karattyolva kereste filmbéli gyermekének "a játékot", egy Turboman nevű figurát, amelynek utolsó példányáért meg kellett küzdenie egy másik apukával. A film jól példázza azt a vásárlási hisztériát, ami az Egyesült Államok üzleteiben minden év novemberének utolsó napjaiban lejátszódik.

A tervek szerint hamarosan beélesítik azokat az uniós biztonsági projekteket, melyek a diktatúrákra jellemző szigorral figyelnék a netezőket.

A nyugati világ hajlamos a demokrácia varázsfegyvereként tekinteni a web 2.0-ra, de a helyzet nem ennyire egyértelmű. A diktatúrák ugyanis, ha éppen nem az internetszolgáltatás teljes beszüntetésével vagy a káros tartalom szűrésével vannak elfoglalva, baráti viszonyt ápolnak a világhálóval.

Elképzelhetetlen mennyiségű adat keletkezik óráról órára, nap mint nap az interneten. Egyre többen, cégek és kutatók próbálják értelmezni és újrahasznosítani ezt az áradatot. A szörfölők által hátrahagyott nyomok megfejtése ugyanis felbecsülhetetlen üzleti kincs lehet.

Olcsóbb, könnyebben elérhető, és segíthet a világ elmaradottabb részein élőkön, valamint idehaza, a keretszámokból kiszoruló, angolul beszélő diákokon is, ha a felsőoktatási intézmények végleg átköltöznek majd a virtuális világba.

Az árukereskedelem alapja a pénz, a modern árukereskedelem alapja a készpénz. A jövő árukereskedelmének alapja viszont nem is kell, hogy a maga fizikai valójában létezzen, elég, ha nullákból és egyesekből álló bináris kódként van a bankkártyánkon. A svédek biztos léptekkel menetelnek a készpénzmentes állam utópiája felé.

Továbbra sem történt meg az áttörés az e-könyv európai piacain, így Magyarországon sem. A kiadók óvatosak, a könyváruházak kínálata szegényes, a forgalmazók pedig egyelőre inkább a táblagépek eladására bazíroznak.Megtörténhet, hogy a Google és az Amazon zsebre teszi az európai piacot is.