Nem kétséges, hogy a vízpárában szívott nikotin ugyanúgy - ha nem is ugyanolyan mértékben - mérgez és okoz függőséget, mint papírba csomagolt rokona. (A tárgyról és az elszívott folyadékról lásd keretes anyagunkat.) Az e-cigi használói között azonban jócskán akadnak olyanok, akik a kátránnyal és rákkeltő égéstermékekkel teli füstöt cserélték le arra a keverékre, aminek hosszú távú hatásait egyelőre valóban homály fedi. Mindenesetre amíg Magyarországon minden ötödik ember dohányzással kapcsolatos betegségben veszíti életét, addig vétek nem foglalkozni olyasvalamivel, ami gyaníthatóan kevésbé káros a hagyományos ciginél.
Kismértékben gyógyszer?
Jókora lökést adott az e-cigaretta-biznisznek Magyarországon, amikor a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása miatt 2012 áprilisában az utolsó hamutál is eltűnt a szórakozóhelyek, kávézók belteréből. A kocsmák polcain ekkor jelentek meg először sűrűbben az egyszer használatos e-cigaretták, de a komolyabb változatok is gyorsan megtalálták a helyüket a piacon. Bár e-cigarettát már évekkel korábban is árusítottak itthon, akkor jóval visszafogottabb érdeklődés kísérte, hiszen legnagyobb előnyének - annak ti., hogy bárhol használható -, akkor még nem volt jelentősége. Az újszülött e-cigi-piac otthona az internet volt, mint ahogy ma is az. A neten nyíltak az e-cigaretták árusítására specializálódott első webáruházak. A kínálat rohamtempóban bővült, a termékek száma gyorsan nőtt.
Az e-cigaretta szívása a legtöbb esetben nem egyszerű hóbort vagy divatozás. Egy hazai kereskedő szerint a magyar e-cigarettázók 95 százaléka nikotintartalmú folyadékot fogyaszt, vagyis az e-cigarettát a hagyományos dohányzásról való leszokásra, esetleg a napi adag csökkentésére használja. ' maga napi három dobozról egyik napról a másikra állt át az e-cigarettázásra. Az e-cigaretták a közelmúltban beköltöztek a "rendes" boltokba is: a kereskedő szerint különösebb engedélyeztetés nem szükséges az "offline bolt" nyitásához sem, mindössze azt kell tisztázni, hogy nikotintartalmú folyadékot nem fognak árusítani. Az ilyet ugyanis kizárólag farmakológiai engedéllyel lehet(ne) forgalomba hozni. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága 2012 tavaszán kiadott közleménye szerint ugyanis a nikotintartalmú folyadékok árusítása a gyógyszertörvény hatálya alá tartozik - vagyis az e-cigarettának keresztül kellene esnie a gyógyszerek engedélyezésére vonatkozó hatósági eljárásokon. Ennek kiadása után pedig meg kellene felelnie a gyógyszergyártásra, -forgalmazásra vonatkozó szigorú szabályoknak, valamint a gyógyszerek reklámozására és mellékhatás-figyelésére vonatkozó uniós előírásoknak is. És mivel a dohányzásról való leszokás részének tekintik, alkalmazása orvos vagy gyógyszerész tanácsa alapján és felügyelete mellett történhet. A kereskedő ezt jóval egyszerűbben úgy fogalmazta meg, hogy nikotintartalmú folyadékot ma Magyarországon legálisan árusítani lehetetlen. 2012 novemberében az illegális forgalmazással szemben fel is léptek a hatóságok: ekkor volt az első keményebb razzia, melynek során több mint 44 millió forint értékben foglaltak le különféle "elektromos cigaretták töltésére használható anyagokat". A razzia hatására a legtöbb internetes áruház és üzlet azonnal beszüntette a nikotinos patronok forgalmazását - de hosszabb szünet után a legtöbb üzlet virtuális polcaira visszatértek, és azóta is kaphatók.
Egyelőre - mert július 1-jével újabb szigorítás következik. Ekkor lép életbe az új Btk. 186. paragrafusa, mely szerint "egészségügyi termék hamisítása bűncselekmény esetében a rendőrség bír majd hatáskörrel". A nikotintartalmú folyadékok árusítása tehát bűncselekménnyé válik, míg eddig legfeljebb néhány tízezer forintos büntetés volt a következménye.
Tüdőpocsékolás
A virtuális polcsöprés nem biztos, hogy megfosztja a fogyasztókat ettől az anyagtól, a legtapasztaltabbak ugyanis már otthon, saját recept alapján keverik és állítják össze a folyadékot. Ezekről és a szabályozásról, valamint a hozzávalók beszerzéséről számos internetes fórum és oldal szól, melyek elsősorban tájékoztatási célzattal működnek. Ilyen a Villanypára Egyesület honlapja is, ahol petíció is indult a szigorítás ellen. Ebben azt is felvetik, hogy a gyógyszertörvény alá betuszkolt e-cigarettával ellentétben a szintén nikotintartalmú hagyományos cigarettára egészen más szabályok vonatkoznak.
A folyadék propilén-glikol, aromák és nikotin keveréke (jóllehet van nikotinmentes e-cigi is). A propilén-glikol közvetlen hatásait a tüdőre egyelőre nem ismerjük. Az amerikai Chest című orvosi lapban 2012 júniusában megjelent kutatás szerint az egyébként az élelmiszeriparban adalék anyagként is használt szer légzési irritációt és hörgőgyulladást is okozhat, de a használat hosszabb távú hatásainak feltárásához további vizsgálatokra van szükség. Hangonyi Csilla tüdőgyógyász szerint sem fekete-fehér a kép. ' is az elektromos cigaretta hátrányai közé sorolta a megbízható klinikai vizsgálatok hiányát és a forgalmazás szabályozatlanságát. Az aromaanyagoknak, növényi kivonatoknak lehet allergiás reakciót kiváltó hatásuk is. Dr. Hangonyi szerint a kockázatok elkerüléséhez pontosan ismerni kellene a folyadékok tartalmát, a bennük lévő hatóanyagok arányát és minőségét - ám az e-cigiző még így is lényegesen kevesebb káros anyagot lélegez be. Ráadásul az e-ciginek szaga sincs, és a passzív dohányzókra sem veszélyes. Hangonyi Csilla betegei között is van, aki elektromos cigarettával szokott le, és utána viszonylag gyorsan abbahagyta a nikotintartalmú folyadék használatát is.
A tüdőgyógyász ugyanakkor megemlítette azt is, hogy míg a hagyományos cigaretta egy idő után végigég, és a dohányos - egy időre legalábbis - abbahagyja a nikotinbevitelt, addig az elektromos cigaretta jóval tovább tart. Így előfordulhat, hogy adott idő alatt lényegesen több nikotin jut a szervezetbe, mint normálcigarettával. Márpedig a nikotin idegméreg, ezért is lesz például mindenki rosszul az első cigarettájától. A szervezet azonban pillanatok alatt alkalmazkodik. A tüdőgyógyász szerint életszerűtlen, hogy egy 18 év alatti fiatal az e-cigaretta után szokjon rá a normálcigarettára, még akkor is, ha a kellemes aroma vonzó lehet.
Ami gyorsan jön, jobban kell
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyelőre nem fogadja el alternatív leszokási módként az e-cigarettát, elsősorban a hosszú távú hatások ismeretlensége miatt. "Ha azt szeretnék a gyártók, hogy helye legyen a dohányzásról leszoktató terápiában, akkor meg kellene határozni, hogy mit tartalmazhat, milyen mennyiségben, és olyan helyen kellene árulni, ahol ezt ellenőrizni tudják: patikákban, gyógyászatisegédeszköz-üzletekben" - véli a tüdőgyógyász.
Urbán Róbert egészségpszichológus szerint mások az elvárásaink egy gyógy- és egy dohányterméknél, így nehéz eldönteni, hogy az e-cigit hová célszerűbb besorolni. Számos olyan példa akad, mint például az íny alá helyezett nedves dohánypor ("snus"), amit az Európai Unióban nem engedélyeztek, és nem is épült be a kultúránkba (a snus kizárólag Svédországban legális). A gyógytermék-engedélyeztetéshez szerinte szükség lenne tudományos adatokra, melyek bizonyítják, hogy az ezt használók könnyebben leszoknak a cigarettáról. Az egészségpszichológus úgy véli, a számos megrendelt, szponzorált kutatás, amelyek mögött az e-cigaretta-gyártók állnak, nem megfelelő minőségű. Az e-cigarettának is erős az addiktív potenciálja, mivel a füstön keresztül szintén pillanatok alatt eljut a nikotin az artériás véráramba és az agyba; Urbán ezért nem is tartja megfelelő alternatív nikotinbeviteli forrásnak, s úgy véli, egyelőre inkább alternatív dohánytermék lehetne, mint gyógytermék. A pszichológus szerint ugyanakkor a megfelelő kutatási eredményeket nem az egészségügyi szerveknek, hanem a gyártóknak kellene prezentálniuk, de megfelelő színvonalon ezeket eddig nem sikerült teljesíteni.
Füstmentés
2012 szeptemberében John Dalli, az Európai Bizottság egészségügyért és fogyasztóvédelemért felelős tagja a német Die Weltben az elektromos cigaretta teljes tilalmát és a svéd snus kivételével mindenfajta füstmentes dohánytermék betiltását indítványozta, valamint azt is, hogy a hagyományos cigarettákat csak egyendobozban, minden márkából csak egy fajtát árusítva forgalmazhassák. Dalli később hatalmas botrány közepette kénytelen volt megválni biztosi székétől, mivel az EU csalás elleni hivatala (OLAF) megállapította: egy máltai vállalkozó a biztosra hivatkozva pénzt kért egy dohányipari cégtől, cserébe pedig azt ígérte, hogy befolyásolni tud jövőbeni uniós döntéseket. Az OLAF jelentése szerint a tranzakció nem valósult meg, és John Dalli érintettségére sem találtak közvetlen bizonyítékot, a hivatal mégis úgy ítélte meg, hogy a biztos tudott az eseményekről. (John Dalli a jelentés megállapításait kategorikusan visszautasította, később mégis lemondott posztjáról.)
Az e-cigarettára jelenleg az EU-ban csak termékbiztonsági előírások vonatkoznak, de lassan elkerülhetetlennek látszik valamiféle közös szabályozási rendszer kialakítása. Jelenleg ahány ház, annyi szokás: Ausztriában például gyógyterméknek számít mind a folyadék, mind a szerkezet, Csehországban a használat, az eladás, de még az e-cigaretta-termékek reklámozása is legális. Észtországban csak a külföldről egyéni használatra rendelt folyadék használata legális, a nikotintartalmú folyadékok kereskedelme illegális, csakúgy, mint Belgiumban. Az Európai Bizottság és a WHO azt javasolja, hogy az e-cigarettákat a gyógyszerekhez hasonlóan szabályozzák - a dohányipar viszont dohánytermékként értékesítené őket. (Közgazdaságáról lásd keretes anyagunkat.)
A német Peter Liese néppárti képviselő azzal indokolta a szabályozás szükségességét, hogy az e-cigaretták különösen akkor lehetnek veszélyesek, ha nem megfelelő módon állítják őket elő. A szakértők véleménye megoszlott. Roberto Bertolini, a WHO képviselője szerint nincsenek olyan tanulmányok, amelyek bizonyítanák, hogy nem lehetnek hosszú távú hatásaik az e-cigarettáknak. Az e-cigaretták mellett érvelt viszont Jean-Francois Etter, a Genfi Egyetem orvostudományi tanszékének munkatársa, aki szerint bizonyított, hogy ezek a termékek segíthetnek a leszokásban. Amerikában jelenleg dohányterméknek számítanak, miután ironikus módon a gyártóknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy vásárlóik nem a leszokás, hanem éppen a nikotinfogyasztás céljából vásárolnak e-cigarettát. A hazai egészségügyi államtitkárság sajtóosztályán érdeklődésünkre az elektromos cigarettával foglalkozó honlapjukra irányítottak, amelyen az elektromos cigarettával kapcsolatos alapvető információk mellett szerepel annak indoklása is, hogy itthon miért tartják gyógyterméknek az elektromos cigarettát: "A nikotintartalmú elektronikus termékekre a gyógyszerszabályozás vonatkozik, függetlenül a gyártó, illetve forgalmazó azon kijelentésétől, hogy nem terápiás céllal forgalmazza ezeket a termékeket. A nikotintartalmú elektronikus termékek a dohányzáshoz mint betegséghez kapcsolódó nikotinfüggőség mint kóros állapot kezeléseként szolgálnak, még akkor is, ha ez csak tüneti kezelést jelent, azaz a dohányzó ember szervezetében a nikotinhiány miatt zavart szenvedő élettani funkciók helyreállítása formájában valósul meg." A Szócska Miklós vezette államtitkárság még 2012 márciusában kiadott egy állásfoglalást, miszerint "az e-cigaretta forgalmazásában a gyógyszerekre vonatkozó szabályoknak kell érvényesülniük, gyógyszerengedélyek nélkül ilyen terméket árulni pedig illegális". Ezt az állásfoglalást ülteti át a gyakorlatba az új Btk. vonatkozó paragrafusa is, amely komoly büntetést helyez kilátásba nikotintartalmú folyadékok kereskedelméért. Az viszont egyelőre nem tiszta, hogy tervezik-e a gyártás és a kereskedelem szigorú, ellenőrzött szabályozását (ahogyan azt az EU-ban ígérik), vagy továbbra is a szürke zónában maradnak a máshogyan füstölgők.
Az e-cigi belülrőlAz elektromos cigaretta alapvető működési elve viszonylag egyszerű: az egyes típusok leginkább az akkumulátor fajtájában és az izzóberendezés bekapcsolásának módjában térnek el. A hagyományos cigarettaízűtől a csokoládén át egészen a rózsaízesítésűig terjedő folyadékok a szerkezet tartályában vannak. Ezeket egy fűtőszál hevíti fel, a megfelelő hőmérsékleten pedig az aromával dúsított propilén-glikol, avagy növényi glicerin füstszerű párává alakul. A kb. 50-60 ĄC-os műfüst hőmérsékletre és állagra is nagyjából megegyezik a hagyományos cigarettafüst érzetével. Az általában 10 vagy 30 milliliteres kiszerelésekben kapható folyadékok pontos összetételét ritkán lehet ismerni. A nikotint és a propilén-glikolt is feltüntetik az összetevők között, ám ezen túl legtöbbször csak annyi szerepel, hogy természetes vagy nem természetes aromák is vannak a folyadékban. Mivel a gyártók felfedezték, hogy léteznek propilén-glikol-érzékeny fogyasztók, ezért már létezik 100 százalékban növényi glicerinből mint vivőanyagból készült folyadék is. |
Megéri-e az e-cigi?Ugyanaz a nikotinbevitel nagyságrenddel olcsóbb az e-folyadék, mint a normálcigaretta esetében. Az erős dohányos a napi egy-másfél doboz cigarettáért havonta 36-40 ezer forintot fizet. Az átlagos ízesített folyadék 10 milliliteréért 1000 forintot kérnek el (igaz, a folyadékok ára - a sokféle ízesítés miatt - jóval szórtabb, mint a dobozos cigarettáké). Az erős dohányos körülbelül napi 2 ml-t fogyaszt; ha e napi 200, havi 6000 forinthoz még hozzászámoljuk az egyes e-cigi-típusoknál adódó kazáncserét (havi 2000 forint), mindösszesen 8000 forintra jön ki egy e-dohányos havi fogyasztása. Ráadásul a jövedéki adó menetrendszerű emelése és a trafiktörvény miatti árrésnövekedés miatt a hagyományos cigaretta ára emelkedni fog. Az unión belül már csak három helyen, Bulgáriában, Litvániában és Lettországban olcsóbb a cigaretta, mint itthon. A legmagasabb árak Írországban vannak, ahol már több mint 9 eurót, azaz majd' 3000 forintot kérnek egy dobozért. |
