Svédországban nem hangzott még el politikai deklarációként a készpénz elleni hadüzenet, de erre nincs is szükség - a bankók haldokolnak e nélkül is, idejük lejárni látszik. A skandináv jóléti államok egyébként is elöl járnak a technikai újításokban - a kártyás fizetőhelyek terjedésében pedig egész Európát maga mögött hagyta Svédország és az őt szorosan követő Norvégia is. A Stockholmba vetődő turistáknak ehhez nem könnyű alkalmazkodni, ahogy a friss bevándorlóknak is szokni kell például, hogy készpénzzel már nem lehet tömegközlekedni: az utasok előre feltöltött utazókártyával szállhatnak csak fel a buszra, vagy a mobiljukról elküldött szöveges üzenettel válthatják meg a menetdíjat. A svéd üzletekben is terjed a szokás, hogy kizárólag kártyát fogadnak el fizetőeszközként, egyes svéd bankok pedig egyszerűen beszüntették a készpénzkiadást, és kizárólag elektronikus átutalások lebonyolításával operálnak.
Az üzleteken kívül is számos területen mutatkozik igény az áttérésre a készpénzes fizetésről az elektronikus tranzakciókra. A protestáns többségű ország déli részén fekvő Karlsham város Károly Gusztáv nevét viselő templomában már nem kell az erszényükben turkálniuk a hívőknek, ha az imahely fenntartási költségeihez szeretnének hozzájárulni. Johan Tyrberg, a templom lelkipásztora a közelmúltban avatta fel a templom kártyaleolvasóval ellátott új adományperselyét. A pásztor a szerkentyű létjogosultságát a templomba járó közösség igényeivel magyarázza: az istentiszteletre érkezők "kártyásan" szeretnének adakozni.
A karlshami példa határozott képet mutat a svéd pénzkereskedelem újabb reformkorszakáról. Az otthon hagyható pénztárca jelentette komfortérzeten túl Björn Ulvaeus egy másik, igen fontos aspektusból világított rá a készpénzmentes világ előnyeire. Az ABBA együttes egykori tagja egyszerűen nem érti, miért kell 2012-ben még mindig bankjegyeket nyomtatni. Ulvaeus érvelése mögött nem komoly gazdaságfilozófiai nézetek állnak, csupán az, hogy fiát a közelmúltban háromszor is kirabolták. "Ha nem lett volna nála készpénz, akkor mit tehettek volna?" - kérdezi a Money, Money, Money című slágerrel milliókat kaszáló zenész, és nincs egyedül a véleményével. A Svéd Bankárok Szövetsége szerint a készpénz fokozatos kiszorulásával csökken a vagyon elleni bűncselekmények száma is. 2008-ban még 110, 2011-ben már csak 16 kasszafúrásos betörés történt, a legalacsonyabb érték harminc éve, amióta erről nyilvántartást vezetnek. A svéd gazdaság pénzforgalmában a készpénz aránya ma már mindössze 3 százalékot tesz ki. (A magyar pénzforgalomban ez 8 százalék, az európai átlag 9, az amerikai pedig 7. A Magyar Nemzeti Bank elemzései szerint akár 103 milliárd forintot is megtakaríthatna az ország, ha legalább a magyar lakosság egymás közötti pénzforgalmából a készpénzes kifizetéseket sikerülne elektronikus csatornákra terelni.)
A svéd bankárok mellett így gondolkodik Camilla Lindberg, a kormányzó koalíció egyik tagjának, a Liberális Pártnak a képviselője is, aki 2009-ben nyújtott be javaslatot arról, hogy a svéd parlament kötelezze el magát a készpénzmentes tranzakciók kizárólagossá tétele mellett. Lindberg is a kedvező társadalmi és gazdasági hatásokkal érvel, többek között a rablások csökkenésével és a pénzszállítás költségeinek megszüntetésével.
A politikai pártprogramokban sehol nem szerepelt a korona kiiktatása, ám erre talán nincs is szükség: az elektronikus fizetési módok annyira elterjedtek, hogy az átmenetet nem kell felülről erőltetni. Ahogyan Svédországban élő ismerősöm fogalmazott: "Hogy őszinte legyek, nem emlékszem, mikor volt a kezemben utoljára készpénz. A pénztárcám már évek óta a fiókban van, csak ha hazamegyek, akkor veszem elő. Itt csak egy kártyatartót hordok magammal, kicsi, könnyű, egyszerű."
Távpénz
A Svéd Nyugdíjasok Szervezetének elnöke, Curt Persson azonban nincs elragadtatva mindettől, és attól sem, hogy "némely városban már egyszerűen lehetetlen készpénzzel besétálni a bankba". Persson szerint sok, főleg a gyéren lakott vidékeken élő idős ember nincs felkészülve a készpénzmentes életre. A másik kockázat: mi történik, ha a transzfereket biztosító rendszer összeomlik, és a pénzforgalom leáll? Ez persze ritkán fordul elő, és legtöbbször akkor is lokális probléma, ám bosszúságot és veszteséget okozhat. Az elektronikus pénzügyi folyamatok elleni támadások pedig legalább annyira elterjedtek, mint az utcai rablások, ráadásul általában jóval nagyobb összegekben zajlik a tolvajlás.
Az elektronikus fizetés legelterjedtebb formája a bankkártyahasználat - ám nem ez az egyetlen lehetőség. A már említett SMS-küldés is számos esetben használható, nemcsak Svédországban, de Magyarországon is. Ha a BKV-jegyet még nem, a parkolást már Budapesten is fizethetjük egy elküldött üzenet segítségével, bár a 75 forintos "kényelmi díj" jelzi a dolog exkluzivitását. Az interneten is egyre elterjedtebb a mobilfizetés alkalmazása. Egyes oldalakon videókat, zenéket, játékokat tölthetünk le egy emelt díjas üzenetért. Ugyanakkor az SMS-kredit is lassan lejárt lemez lesz Nyugaton, és miért éppen a svédek álltak volna meg itt? A svéd fejlesztésű iZettle applikáció segítségével a kártyaleolvasó állomások is kilőhetők lesznek. A kiskereskedelmi vagy éppen az egyéni tranzakciók lebonyolítására szolgáló eszköz tulajdonképpen egy kártyaolvasó az Apple-készülékhez (iPad vagy iPhone), amit a szükséges alkalmazás letöltése után vásárlásra vagy az eladott termékért befolyt csereösszeg fogadására lehet használni. Az iZettle-t minimális díjért használhatjuk (úgy 15 eurocent és a tranzakció értékének 2,75 százaléka), és folyamatosan ellenőrizhetjük vele bankszámlánk állapotát is. Az Android rendszert használó okostelefonok sem maradnak ki a versenyből, és nem az iZettle az egyetlen bankkártyán alapuló, okostelefonnal használható fizetési alkalmazás. Az amerikai fejlesztésű Square bármely okostelefonra letölthető, és az iZettle-hez hasonló kártyaleolvasó kiegészítővel árusítják - jóllehet az alkalmazás e nélkül is használható. A program a vásárlási funkció mellett rendelkezik egy geolokációs súgóval is, ezzel a vásárló saját GPS-koordinátái segítségével megtalálhatja a legközelebbi kávézót, virágüzletet, sörözőt. A felhasználó ezután akár előre is elküldheti igénylését a vásárlásra, és érkezéskor mindössze a nevét kell bemondania a pultnál, hogy átvegye a terméket. Az iZettle és a Square a kiskereskedelem, a kis üzletek prosperálását célozza. Az így lebonyolított tranzakció ugyanis nem csupán a kártyadokkolót hagyja ki a körforgásból, és változtatja a vásárlást két személy közötti egyszerű átutalássá, de az eladó és a vásárló közötti közvetlenebb kapcsolat kialakítását is ösztönzi.
Megtartsuk az aprót?
Az idős embereken és a pénzhamisítókon kívül mindenki jól jár, legalábbis ezt szűrhetné le az ember a készpénzmentes új világ hajnalán. Ám az elektronikus tranzakciós eszközök megjelenésével lábra kapott a fizetési rendszerek feltöréséből hasznot húzó hackertevékenység is. A virtuális számlákon tárolt pénzhez hozzáférni szándékozó bűnöző célja, hogy beférkőzzön a megbízó kliens és az átutalást fogadó bank, üzlet közötti kommunikációba, és megszerezze azokat a bizalmas adatokat, melyekkel egy erre a célra létrehozott bankszámlára utalhatja az áldozat pénzét. Csak Svédországban az efféle kiberbűncselekmények száma 2000 és 2011 között 3304-ről 20 ezerre nőtt. Ám nem csak az internetes sztráda útonállóitól kell tartanunk. Több, a svéd átmenettel kapcsolatos fórumbejegyzés szerint még nagyobb veszélyforrás, hogy a teljes mértékben regisztrált vásárlások világában a kormányok, a bankok, a hatóságok minden egyes lépésünket, adásvételünket tranzakciós lábnyomként tudják majd azonosítani, és visszaélhetnek ezzel. A készpénzmentes társadalomban nemigen lesz lehetőség pénzmozgásaink teljes titokban tartására.
Biztató jelek Magyarországon is akadnak. A közüzemi számlák elektronikus átutalása itthon is működő szolgáltatás, akár a szolgáltató saját oldalán keresztül, akár olyan, a rezsiszámlákat automatikusan követő és a felhasználónak továbbító oldalakon, mint például a díjnet.hu. Elektronikus úton fizethetünk a parkolásért, az autópálya-használatért, és hozzánk is elért a tavalyi fesztiválok egyik nagy újítása, az NFC-technológiával (rövid hatótávú kommunikációs szabványgyűjtemény) működő feltölthető fesztiválkártya, ami teljesen száműzte a készpénzt például a Szigetről. Ám a készpénzmentes társadalom és annak minden előnye innen, Kelet-Európából még távoli utópiának látszik - a magyar települések több mint egyharmadában ma sincs egyetlen olyan kereskedelmi egység, ahol kártyával lehetne fizetni. Még az sem kizárt, hogy a forint lesz az utolsó magyar fizetőeszköz, amit kis gombócokba gyúrva hordhatunk a zsebünkben, és ha fizetni kell, csak odagurítunk egy golyót.
Svéd pénzA XVII. századra regionális nagyhatalommá váló Svédország számára a birodalmak egyik legfontosabb ismertetőjelének, a saját pénznek a létrehozása vált a legfontosabb gazdasági kihívássá. A feladat X. Károlyra hárult, bár Johan Palmstruch holland kereskedő csak harmadik próbálkozásra tudta rávenni a királyt, hogy támogassa forradalmi újítását, vagyis érmék helyett egy papírfecnire nyomott szám és adatsor szolgáljon az adásvétel új eszközéül. Végül 1661-ben forgalomba került Európa első papírpénze. Mire azonban kiderült, hogy a gyakorlatilag bármilyen mennyiségben nyomható bankjegyek értéke kibocsátásukkal fordítottan arányosan csökken, már késő volt. A bankók tulajdonosai észbe kaptak, és a fecnik értékét rendes, kézzelfogható ezüstérmékben követelték vissza. Mivel a bank nem rendelkezett megfelelő készletekkel, az államnak kellett közbelépnie, hogy a felhalmozódott adósságot rendezze. Palmstruchot halálra ítélték, amit később börtönre enyhítettek, halála előtt egy évvel szabadulhatott. A svéd korona története tehát nem kezdődött valami fényesen - de a kibocsátó bank jogutódja, a Sveriges Riksbank az ország központi bankja lett 1668-ban, és ma is az. Ez a legrégebbi központi bank a világon. Nem csoda, hogy a svédek ragaszkodnak valutájukhoz, és uniós tagságuk ellenére is kívül maradtak az eurózónán. |
Támadás, védelemA legtöbb internetes oldal a TLS (Transport Layer Security) titkosítási rendszert használja. A számítógépünk és a bank szervere között zajló kommunikáció zártkörűségét és védettségét olyan azonosító kóddal biztosítják, amit kizárólag erre az alkalomra létrehozott kulcs segítségével lehet megfejteni. A folyamat egyhandshake, azaz kézfogás protokollal indul, egymás és egymás titkosítási rendszerének azonosításával, majd a kliens olyan üzenetet küld vissza, amit kizárólag a szerver képes megfejteni titkos kulcsa segítségével. Ha a fenti folyamat során valamely lépés nem sikeres, a "kézfogás" sikertelen lesz, a kapcsolat nem jön létre. Ezek a rendszerek közvetlenül a hálózati kapcsolatok szakaszait titkosítják, az üzeneteket, jelszavakat, kódokat pedig az ún. RSA-kódolással védik, például a bank-kliens online átutalás vagy készpénzfelvétel esetében. Ezek az eljárások tartalmaznak a feleket egymás előtt is hitelesítő, másolásvédő algoritmusokat, melyek pillanatok alatt "lefordulnak" a kommunikációt (az eszközök egymáshoz való csatlakozását) megelőzően. Ugyanakkor, mint minden rendszernek, ennek is vannak gyengéi. A leggyakoribb ilyen az emberi tényező, de beazonosítási problémák is támadási felületet nyújthatnak. A hackerek általában az ún. MITM (man in the middle)támadással próbálkoznak, melynek lényege, hogy a két fél közötti kommunikációt úgy manipulálják, hogy a felek azt hiszik, egymással vannak kapcsolatban. Az ilyen támadásokhoz azonban az informatikai szakértők szerint rengeteg kitartás, átlátó és rendszerező ismeret, számítási kapacitás, megfelelő eszközök szükségesek. A veszély ugyanakkor valós: a tavaly december végi, a magyar bankkártyákat is érintő támadás után ezrek nem tudták használni a kártyáikat, sokat le is kellett cserélni. A pénz csak azért nem "veszett el", mert az RSA-algoritmus másolás elleni rendszere jól működött. A támadók csak bosszúságot okoztak, de nem tudtak hozzáférni mások vagyonához. |
