Az e-könyv helyzete a nagyvilágban és itthon - Óriások földje

  • Bihari Ádám
  • 2011. július 7.

Könyv

Továbbra sem történt meg az áttörés az e-könyv európai piacain, így Magyarországon sem. A kiadók óvatosak, a könyváruházak kínálata szegényes, a forgalmazók pedig egyelőre inkább a táblagépek eladására bazíroznak.Megtörténhet, hogy a Google és az Amazon zsebre teszi az európai piacot is.
Továbbra sem történt meg az áttörés az e-könyv európai piacain, így Magyarországon sem. A kiadók óvatosak, a könyváruházak kínálata szegényes, a forgalmazók pedig egyelőre inkább a táblagépek eladására bazíroznak.Megtörténhet, hogy a Google és az Amazon zsebre teszi az európai piacot is.

Egy évvel ezelőtti helyzetjelentésünkben (Egy perc sprint a könyvesboltig, 2010. április 29.) még szenzációként számoltunk be arról, hogy a 2009-es karácsonyi szezon alatt az Amazon könyváruháza több e-könyvet értékesített, mint nyomtatott darabot. Ehhez képest az Amazon idén májusban már azt jelentette be, hogy a 2010-es év egészét tekintve is több e-könyvet adtak el, mint hagyományos példányt. (Tavaly a világ legnagyobb kiszállító cégénél minden 100 eladott nyomtatott könyvre 105 eladott e-könyv jutott.) Az Association of American Publishers (AAP - Amerikai Kiadók Szövetsége) felmérése alapján a 2010-re jutó összes könyvvásárlásközel 10 százaléka az e-könyvek forgalmából adódott, miközben 2009-ben ez az arány még alig haladta meg a 3 százalékot. Ezzelegy év alatt 32,9 millió dollárról majdnem 70 millió dollárra ugrott a digitális könyvek forgalmazásából származó bevétel összege. Az Egyesült Államokban tehát - persze jórészt az Amazon sikerének köszönhetően -megtörtént az áttörés. Nem úgy az európai piacokon.

Jön a gömböc

Míg a nyomtatott könyvek exportja mindig is gyenge pontja volt az amerikai könyvpiacnak, addig az e-könyvek esetében fordult a kocka, hiszen kiesnek a szállítási, a tárolási és a nyomtatási költségek (illetve más formában és alacsonyabb mértékben jelentkeznek). Az e-könyvek piacán az amerikaiak terjeszkedését könnyíti az is, hogy az európai felhasználók jelentős része olvas angolul - nem zárja ki ugyanakkor a versenyt az sem, ha az Amazonnak sikerül angol nyelvű termékeivel megszereznie Európát, hiszen a növekvő vásárlóigény helyet biztosítana európai versenytársaknak is, akik sokkal jobban ismerik a helyi olvasói igényeket, az adózási szokásokat és még számos előnnyel rendelkeznek a messziről jött konkurenssel szemben.

Az amerikai mamut elleni kemény harcot néhány európai könyváruház saját platformmal vállalta: Olaszországban a Rizzoli és a Feltrinelli, Franciaországban pedig a Gallimard és a Flammarion jegyezte Eden Livres. Legnagyobbrészt ePub formátumban árulnak, de elvétve előfordulnak a polcokon PDF fájlok is. Olaszországban ezek az áruházak 2011 januárjában 7000 hazai nyelvű kiadványt kínáltak, Franciaországban ez 50-60 ezer közé tehető. Még a németek álltak a legjobban az év elején, akik közel 100 ezer német nyelvű e-könyv közül válogathattak. Az elemzők szerint viszont a német az egyik legnehezebben meghódítható olvasói piac az e-könyv számára: egyelőre a könyvpiacnak mindössze 0,5 százalékát adja. Az Amazon is viszonylag későn, csak 2009 áprilisában dobta piacra Németországban a Kindle-t, éppen az eladások lomha növekedése miatt. A keserű eladási adatok egyik oka, hogy míg az amerikai piacon jóval olcsóbb egy e-kiadvány, mint egy nyomtatott darab, a németeknél az árkülönbség ritkán haladja meg a 20 százalékot. Ez, kiegészülve a németek hagyományos könyvszeretetével és konzervatív olvasási szokásaival, egyelőre jócskán megnehezíti az áttörést.

Az internetes terjesztők között válogatva állandó töprengésre ad okot az is, hogy az adott termék formátuma melyik olvasón lesz fogyasztható, és melyiken nem. Az Amazon ugyanis el akarta kerülni az internetes fájlcsere-forradalom által egy időre padlóra küldött zeneipar sorsát, és a kínált tartalmat kizárólag egyféle e-olvasón, a cég által kínált Kindle nevű hardveren használhatjuk. Bár az e-könyvek megjelenítő eszközei elsősorban e-olvasók, léteznek szoftverek Androidra, iPhone-ra, sőt PC-re is. Ezeken is megnyithatók az Amazonról vásárolt tartalmak letöltött Kindle szoftver segítségével. Az egész formátum lényege azonban maga az e-olvasó, amely az elektronikus papír és az e-tinta használatával valóban a könyvhöz legközelebb álló, szemkímélő olvasási felületet biztosítja - ráadásul igen alacsony energiafelhasználással.

A Kindle 3G-s változatai állandóan ingyen elérhetővé teszik az áruházat - az Amazon oldala már egy korrekt térképen tárja elénk, hogy hol tudjuk használni a világon e technológiát a vásárláshoz. Ebből a szempontból hazánk egészen jól áll, hiszen bár foltokban, de nagyrészt azért rendelkezik 3G-lefedettséggel. Érdekes, hogy Németország és Franciaország is hozzánk hasonló állapotban van, míg például Olaszországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában és - kapaszkodjunk meg - Szerbiában is bárhol elérhetjük az Amazon áruházát az erre alkalmas Kindle-lal.

Bár az Amazon könyvespolcáról ma már több mint 950 ezer e-könyvet vásárolhatunk meg, magyar nyelvű e-könyvet például szinte egyáltalán nem árul a világ egyik legnagyobb netáruháza (hosszas keresés után a Halotti beszéd volt az egyetlen magyar nyelvű termék, amit találtunk). Ettől függetlenül nem kell angolul tudnunk ahhoz, hogy a Kindle-lal is magyar könyveket olvasgassunk, hiszen léteznek más lehetőségek is. Egyfelől a Magyar Elektronikus Könyvtár termékeit így is fogyaszthatjuk, bár elsősorban .doc, .rtf és HTML formátumokban. (A MEK egy yBook nevű megjelenítőt ajánl e formátumok külalakjának megformálásához.) De más megoldás is van, hiszen ma már szinte bármilyen olvasói formátumú forrásunk AZW-be (az Amazon által létrehozott saját formátumba) konvertálására kapásból tucatnyi lehetőséget dob ki nekünk a Google. Visszafelé ez egyelőre még nem működik, bár számos próbálkozás volt a Digital Rights Management (DRM) technológiával védett AZW formátum feltörésére. Ez is az Amazon státuszát és európai expanzióját erősíti.

Futottak még

A Google még 2010 nyarán tervezte elindítani saját e-könyv-bizniszét. Már így is későn kapaszkodott volna fel a platóra, de ez az időpont még jobban kitolódott, és végül 2010. december 6-án sikerült csak megnyitni a virtuális könyváruház kapuit - igaz, többmilliós könyvválasztékot ígérve. Ez azonban még csupán az Egyesült Államokat érinti, Európának be kell érnie azzal a Google Books által elérhetővé tett hatalmas könyvtárral, melyben lejárt szerzői jogok miatt ingyenes a kiadványok olvasgatása. Azonban az újvilágban sem volt túl lelkes a Google eBookstore fogadtatása: az olvasók kritizálták a nehézkes keresési lehetőségeket és a nyitott forgalmazás ellenére alkalmazott védett DRM formátumot.

Az Apple is versenyben van, hiszen az iPadek is alkalmasak az e-könyvek megjelenítésére, bár az elektronikus tinta technológiától eltérően itt hagyományos LCD kijelzőkön kell követnünk a szöveget. Az iBookstore-ban található könyvek a leggyakrabban használt ePub formátumban találhatóak. A felmérések szerint viszont immár az Apple bonyolítja az elektronikus könyvek eladásainak 30 százalékát. Steve Jobs éppen a minap jelentette be, hogy az almás cég által értékesített e-könyvek száma átlépte a 130 milliót a 2010 eleji indulás óta (ez persze magába foglalja az ingyenesen letölthető e-könyveket is). Az iPad piacra dobásával egy időben született iBooks 2010 márciusában 60 ezer kiadvánnyal indult - mára ez a szám 200 ezerre nőtt, ami az Amazon 950 ezres katalógusához viszonyítva persze még mindig soványka. Az iBookstore azonban dinamikusan növekszik: márciusban bekebelezte a brit Random House áruházat is, újabb 15 ezer címhez jutva.

Csoszogó hazánk

Weiler Péter, a Líra és a Bookline könyvesbolthálózatok által létrehozott eKönyv Magyarország ügyvezetője kérdésünkre, hogy nálunk vajon mikor köszönt be az igazi e-könyv-éra olyan mértékben, hogy az e-könyv-eladások meghaladják a nyomtatott termékekét, úgy tippelt, ehhez hazánkban még valószínűleg legalább 2, de inkább 4 évre lesz szükség.

Szemere Gabriella, a Sanoma Média Budapest könyvkiadási vezetője szerint itthon az az alapvető probléma, hogy lassan bővül az e-könyv piaca, tehát kevés a magyar nyelvű, jól használható tartalom. A két legnagyobb terjesztő is csupán néhány száz (fejenként olyan 400) megfelelően formázott magyar e-könyvet forgalmaz, ami nagyon kevés - ahhoz, hogy a piac beinduljon, több ezer e-könyv kellene.

A hazai kiadók azonban többnyire vonakodnak e-formátumban kiadni egy könyvet, miközben a vásárló már lassan természetesnek venné az internetes tapasztalatok alapján, hogy a kemény és a puha fedeles verzió mellett ott legyen az e-könyv is. Az eKönyv Magyarország ügyvezetője szerint itt alapvetően egy konzervatív piaci hozzáállásról lehet szó. A könyvszakma egészét igen rosszul érintette a világválság, sokan a mai napig nem heverték ki a hatásait, ezért óvatosan vágnak bele bármiféle újabb piaci modellbe már így is jócskán fogyatkozó forrásaikból. Így aztán a kiadók egy része még mindig nem vásárolja szisztematikusan az elektronikus kiadáshoz kapcsolódó jogokat, mert úgy érzik, nem éri meg nekik ezeket is megvenni a hagyományos kiadási jogok mellé. Másrészt érezhetően kivárnak - pedig épp nekik kéne katalizálniuk a folyamatokat.

Már csak azért is, mert a magyar nyelvű nyomtatott könyveknél meglévő piaci védelem - a logisztika miatt főleg itthon készülnek - itt már nem sokáig lesz érvényes, hiszen magyar nyelvű e-könyvek jöhetnek külföldről is. Németországban már közel 24ezer cím szerepel az Amazon német nyelven árusított könyvei között, Paulo Coelho könyveiről pedig már szintén megállapodás született, hogy azokat spanyol nyelvterületen mindenütt csak az Amazon forgalmazhassa. Általában azonban észrevehető, hogy minél távolabb kerülnek a kiadott könyvek az anyaországtól, annál nehezebb a helyzetük a konvertálás és a jogi procedúrák miatt. Az Amazon viszont előbb-utóbb mindenképp megérkezik majd Magyarországra is, a magyar kiadóknak tehát idejében fel kellene készülniük, hogy az eddigi lokális piacuk ne kerüljön egyetlen globális multi kezébe.

Ami van

Az eKönyv Magyarország saját formátummal próbálkozik: jelenleg két német partnerrel dolgozik együtt az e-könyvek és -olvasók hazai terjesztésében. A HGV nevű technikai vállalat a könyvek konvertálásától kezdve a tárolásig szinte minden lépéssel foglalkozik, míg a TXTR nevű cég a hasonló nevű e-olvasó gyártásáért felelős. Az e-konyv.hu-n leginkább ePub formátumban kerülnek a virtuális polcra a könyvek, de előfordul PDF formátum is. Weiler Péter szerint a TXTR olvasó bevezetésének még jócskán az elején tartanak, és egyelőre az ár is jóval magasabb, mint szeretnék, ez azonban véleménye szerint gyorsan és alaposan csökkenni fog. Fontosnak tartotta megjegyezni ugyanakkor, hogy egyelőre nem is a hardver a lényeges pont, hiszen Magyarországon hatalmas mennyiségű olyan készülék fogy évente, amely alkalmas az e-könyvek megjelenítésére, beszéljünk tábla-PC-kről vagy akár okostelefonokról. Szerinte valószínűleg hamarosan megjelenik a nagy műszaki áruházakban egy e-olvasógép jó áron, megfelelő funkciókkal, amit hirtelen fognak elkapkodni a vevők. A megfelelő ár ebben az esetben szerinte 30 ezer forint körül kellene, hogy mozogjon.

Az eKönyv Magyarország amúgy jelenleg 200 ezer külföldi kötetet is kínál nagykereskedői forrásból, de érdemes megjegyezni, hogy az idegen nyelvű e-könyvek itt jóval drágábbak, mint az Amazonon. Példának az ókori Kína legnagyobb hadvezére, Szun-ce (Sun Tzu) The Art of War című örökbecsű stratégiai alapvetését néztük meg, amely témájában az első írásos emlék. Az eKönyv Magyarország áruházában található változat 3310 forintot kóstál, míg ugyanez a verzió az Amazonon nincs tíz dollár.

A Sanoma e-könyvesboltja, a polc.hu olyan (kizárólag magyar nyelvű) e-könyveket árul, amelyek mind Adobe DRM védelmi rendszert használnak. Szemere Gabriella szerint a modult jól megoldották, a bolt rugalmasan és jól használható. Ez nagyjából annyit tesz, hogy minden olyan platformon olvashatóak ezek a tartalmak, amelyekről elérhető az Adobe DRM (laptop, okostelefon, e-könyv). Lényegében csak az Apple - illetve természetesen az Amazon - termékei nem támogatják ezt a rendszert.

Szemere szerint, ha marad a mostani állóvíz, akkor vélhetően előbb-utóbb a Google és az Amazon nagy erőkkel bevonul Európába és Magyarországra is, és elviszi a piacot. Ennek már vannak érzékelhető jelei: a könyvfesztiválon már itt járt a Google egyik képviselője, és nem titkolta, hogy úton vannak a magyar könyvpiac felé is. Ráadásul Szemere szerint egyelőre az látszik, hogy csak az Amazon- és a Barnes and Noble-féle üzleti modell működik hatékonyan: ott ugyanis nagyon jó minőségű és olcsó a készülék, hatalmas a választék és egyszerű a rendszer. Ezzel együtt (az Android és az iPhone versenyéhez hasonlóan, ahol kedvező kilátásokat jósolnak a nyitott rendszeren alapuló Androidnak) itt is esélye lehet annak, hogy az ePub vagy más szabad fájlformátum egyszer átvegye a vezetést a piacon. Hiszen annak idején a nagy digitális lejátszókat gyártó cégek is próbáltak saját formátumokkal operálni és ezzel kizárólagos kapcsolatot létrehozni a vásárlókkal, ám végül eljött az mp3 ideje, és minden ilyen irányú próbálkozás kudarcba fulladt.

*

A hazai e-könyv-piac tehát jócskán el van maradva: a terjesztőknek nem áll rendelkezésükre megfelelő választék, a kiadók nincsenek felkészülve, és egyelőre láthatólag nem is igazán éreznek kedvet az e-könyv meghonosítása iránt. A hazai e-könyv-szubkultúra viszont virágzik, az e-olvasók forgalma emelkedik, a tabletekkel könnyedén olvashat ePubot bárki, az olvasónak pedig igazán mindegy lesz, hogy egy multinacionális cég vagy egy magyar kiadó adja-e a kezébe az írást.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.