Bodoky Tamás

Aktivista, filozófus, internetkutató. Az internetkorszak hajnalán a szerzői jogok reformjáért, a szabad digitális kultúráért küzdő szervezetet alapított, ma inkább a fejlett demokráciák rendszerszintű politikai korrupciójáról értekezik. Alkotmánymódosítással állítaná helyre az amerikai politikai rendszerbe vetett megrendült közbizalmat, és a pénz túlhatalmát, a big business politikai befolyását okolja a gazdasági válság miatt. A CEU-n tartott előadása után beszélgettünk vele.

A klímaváltozás már ma is sokmilliárdos károkat okoz, a biztosítási díjak nőnek; csak Magyarországon 5000 milliárd forint a tét. A megelőzés és a kockázatcsökkentés költségeit azonban senkinek nem akaródzik viselni.

Budapesten járt, és a szabadalmaztatott számítógépprogramok, a másolásvédett adathordozók és a szoftvermultik ellen agitált Richard Stallman, a szabadszoftver-mozgalom élő legendája, egykori MIT-s hacker. Stallman szerint a jogvédett szoftver digitális rabszolgasorsba taszítja a felhasználókat, a szellemi alkotások megosztása erkölcsi kötelesség, az óriásvállalatok pedig veszélyeztetik a demokráciát. Bodoky Tamás

Hatalmas tétje volt az emberi örökítőanyag kódsorrendjének leolvasásában egy magáncég és a közszféra tudósai között zajló versenynek - mondja Tim Hubbard, a Wellcome Trust Sanger Institute tudósa, aki a genetikai kód számítógépes analízisével és a gének által kódolt fehérjék szerkezetének meghatározásával foglalkozó kutatócsoportot vezet a humán genom projekt brit zászlóshajóján. Hubbard szerint diszkriminációellenes törvényekre lesz szükség ahhoz, hogy megakadályozzuk a genetikai adatokkal történő visszaéléseket, de nem tart attól, hogy a közeljövőben valósággá válhat az emberi génmanipuláció.

A tudományos világ egy részének elege lett abból, hogy súlyos közpénzeken kikutatott eredményeiket csak a multinacionális magánkiadók tulajdonában lévő szaklapokban közölhetik. A tanulmányok - papíron és az interneten is - vaskos előfizetési díjak ellenében hozzáférhetők. Az ingyenes online alternatíva az elmúlt években csak részben valósult meg, ám a szabad hozzáférést követelő mozgalom egyre erősödik. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban már a törvényhozókat ostromolja.

Túl korán adta el a vállalatát, ezért csak 700 ezer dollárt keresett a dotkomlázon Ethan Zuckerman, aki az internetkor hajnalán kimaradt az egyetemről, hogy létrehozza barátaival a világ egyik első ingyenes webtárhely-szolgáltatóját. Azóta különféle nonprofit projekteken dolgozik: a GeekCorps önkénteseket küld a fejlődő országokba, hogy segítsék az internetterjedést, a Global Voices pedig új típusú hírügynökség, amely a tömegmédia által elhanyagolt területekre és nemzetekre hívja fel a figyelmet az ott élő önkéntes, amatőr online-tudósítók, a bloggerek segítségével. Az üzletemberből lett aktivista és médiakutató az OSA meghívására járt Budapesten, és arról beszélt, hogyan demokratizál a civil online média.

Több tucat állam rendõrsége és különféle nemzetközi nyomozó szervek bekapcsolódásával 2004-ben szabályos világháborúvá fajult a szerzõi jog által védett digitális tartalmak - szoftverek, zenék és filmek - illegális terjesztõi és az ugyanezen tartalmakat elõállító, illetve legálisan terjesztõ multinacionális nagyvállalatok a digitális technológia fejlõdésével egyre súlyosbodó, világméretû konfliktusa. A szerverlefoglalási hullám Magyarországot is elérte.

Az amerikai marsjáró sikeres leszállása után Bush elnök minden eddiginél ambiciózusabb űrprogramot hirdetett: a Nemzetközi Ûrállomás befejezése 2010-ig, bolygóközi utazásra alkalmas űrhajó kifejlesztése 2015-ig, állandóan lakott holdbázis 2020-ig, azután pedig emberi Mars-expedíció. A Nemzetközi Ûrállomás befejezése csak az elavult űrsiklók újraindításával lehetséges - a tavaly Texas fölött szétesett Columbia legénysége emléktáblát kapott a Marson.

Az internetmédia szabályozásának mikéntjéről, végső soron az internetes szólásszabadság korlátainak megállapításáról évek óta világszerte kiterjedt diskurzus folyik. Magyarországon az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló 2001-es törvény idei, jogharmonizációs célú módosítása során lángolt fel ismét a vita.

Kellemetlen helyzetbe hozhatja az Informatikai Kormánybiztosság (IKB) jogutódait a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) nemrégiben elkészült jelentése a központi költségvetési szervek 2000-2002 közti informatikai beruházásairól. A Fidesz-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatalban létrehozott informatikai csúcsszerv pályázatainak szabályszerűségi vizsgálata után ugyanis a jogutód Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak (IHM) 13, a szintén jogutód Miniszterelnöki Hivatalnak további

A szürkeimportból származó eszközök kizárását lehetővé tévő monitoringrendszer kiépítése miatt a tervezetthez képest egy hónapot késett az otthoni számítógép-ellátottság növelését megcélzó Sulinet Expressz program indulása. A programban részt vevő boltok némelyikében kettős árlista jelent meg; a nem sulinetes számítógépeket helyenként valamivel olcsóbban kínálják. Az Oktatási Minisztérium és a gyártók hivatalos disztribútorainak álláspontja szerint ez csak az informatikai feketegazdaság szereplőinek érheti meg, akiket nevük elhallgatását kérő hardverpiaci szereplők áfacsalással, vámtrükkökkel és vesztegetéssel is vádolnak.

Megint egy kultfilm, amit soha nem lett volna szabad folytatni. Hiába látványosabbak a digitális trükkök - a bugyuta történet és az elképesztően ostoba párbeszédek miatt a Mátrix - Újratöltve a nyomába sem ér az 1999-es eredetinek, sőt ebből derül ki igazán, milyen felszínes kotyvalék a Wachowski fivérek cybermítosza. Üzletileg viszont legalább annyira sikeresnek ígérkezik, mint az első rész az akcióműfaj megújításának terén: a mozikban 158 millió dollárt hozott, a számítógépes játékváltozatból 1 millió példány kelt el egy hét alatt. A trilógia befejező részét ősszel vetítik.