Magyarországon tavaly mindössze 17, míg Európában átlagosan 56 százalék volt a személyi számítógéppel rendelkező családok aránya, ezért az iskolákat internet-hozzáféréshez juttató hálózatfejlesztés mellett - a svéd modell alapján - az iskolain túl az otthoni hardverellátottság növelését is célul tűzte ki az Oktatási Minisztérium (OM) Sulinet Expressz programja. A program keretében lehetővé tették, hogy 2003-tól számítógép, valamint más informatikai eszközök vásárlása - továbbá bérlete és lízingje - esetén évente hatvanezer forintot írhassanak le személyi jövedelemadójukból a pedagógusok, az egyetemi, főiskolai oktatók és hallgatók, valamint a tanulót vagy hallgatót nevelő szülők.
A háztartások mintegy ötven százalékát érintő, a költségvetésnek becslések szerint mintegy hatmilliárd forintjába kerülő kedvezményes eszközvásárlási akció szállítóit pályázaton választotta ki a szaktárca. Az érdeklődő 149-ből 66 vállalkozás, jellemzően nagykereskedő, disztribútor cégek nyerték el a jogot, hogy adójóváírásra jogosító, az ezt tanúsító sulinetes matricával ellátott konfigurációkat forgalmazhassanak. A szállítók további alvállalkozók - kiskereskedők, számítógépboltok - százait vonták be a programba.
Piacfehérítés
A várakozások szerint idén mintegy százezerrel növeli meg az eladott számítógépek számát a Sulinet Expressz program.
A hardvervásárlási program indulását eredetileg május végére tervezték, ehhez képest több mint egy hónapos csúszással, július elsején adta át a Pólus Center egyik szakboltjában Magyar Bálint oktatási miniszter ünnepélyes külsőségek között az első kedvezményes számítógépeket. A késlekedés okaként egy monitoringrendszer kiépítését jelölték meg az illetékesek, amelyre Borbola István, az Educatio Kht. ügyvezetője szerint a forgalom nyomon követése és a szürkeforgalom kizárása miatt van szükség. Már a részt vevő kereskedők kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy azok az általuk forgalmazott termékekhez, illetve a keretszerződés megkötéséhez eredeti gyártói, importőri, szállítói nyilatkozatokkal rendelkezzenek - mondta Borbola. Magyar Bálint megfogalmazásában a monitoringrendszer arra való, hogy "az adóhatóság látóköréből ne kerüljenek ki a termékek, illetve a program ne váljon számlagyárrá".
Még konkrétabban fogalmazott az ügyben egy, a pólus centerbeli ünnepélyes számítógéposztáson a szervezők tudtával osztogatott, ám forrásmegjelölés nélküli szóróanyag, melyet az Index értesülése szerint a Sulinet Expressz egyik beszállítója, a CHS számítástechnikai nagykereskedelmi cég állított össze. A szórólapon egy jelenleg futó mikroprocesszor, a 2,2 GHz-es Intel Celeron nettó végfelhasználói árai voltak feltüntetve öt, a Budapesti Piacban hirdető számítógép-kereskedésnél. A szórólap azt állította, hogy a szóban forgó alkatrész a felsorolt cégeknél - Bluefish, Mikland, Mistral, Aqua, Nanotrade - irreálisan olcsón, néhánynál a gyári ár alatt kapható. Továbbá, hogy míg a hivatalos Intel-disztribútorok tavaly november óta hologramos matricával látják el a Magyarországon forgalmazott processzorokat, "a kétséget ébresztő árakon történő forgalmazóknál elvétve sem találni ezzel a megkülönböztető jelzéssel terméket". A szórólap szerint hasonló anomáliákat mutat a memóriák, alaplapok, merevlemezek és a videokártyák árazása is.
A szórólappal hírbe hozott vállalkozások már másnap tiltakoztak az inszinuáció miatt. A Bluefish közleménye szerint "a hazai importőrök jelentős része az anyagban megjelölt cégeket rendszerint kiemelt vagy nagykereskedelmi árszinten szolgálja ki, így ezen termékekre a végfelhasználók felé mindössze a kiskereskedő árrése terhelődik (...) a probléma tehát ott van, hogy a Sulinet programon belül olykor túl sok kézen megy át az alkatrész vagy konfiguráció, míg eljut a végfelhasználókhoz". A Mistral, illetve a Nanotrade illetékesei az Index megkeresésére úgy vélekedtek, hogy a Sulinet program hatására kettős árazás jön létre a számítástechnikai boltokban, mert a Sulinet program szabott árai nem követik az alkatrészárak gyors piaci mozgását, illetve mert a Sulinetben érintett kiskereskedők nem mondhatnak le azokról a vevőikről, akiket a program nem érint, "és akik, mint eddig is, versenypiaci keretek között akarnak vásárolni, esetleg egyedi árakkal".
Kettős árazás
Néhány kereskedő szerint a szürkeimport miatt a sulinetes termékek szabott ára 5-15 százalékkal magasabb lesz, mint ugyanaz a termék az adókedvezményre jogosító matrica és eredetigazolások nélkül, ami nettó 200-250 ezer forintos vásárlásnál már az igénybe vehető adókedvezménnyel azonos különbséget jelent. A kettős árazást azonban a hatályos fogyasztóvédelmi törvény és a Sulinet Expressz szállítóinak az Oktatási Minisztériummal megkötött keretszerződése is tiltja. A keretszerződés szerint "a programban is szereplő termék árának csökkentését a szállítónak öt napon belül be kell jelentenie a minisztériumnál, amely automatikusan érvényesíttetheti a sulinetes terméken is az árváltozást". Ellenkező esetben a programból való kizárást helyez kilátásba a keretszerződés - a gyakorlatban azonban július elején néhány kereskedőnél mégis megjelentek a kettős árlisták, nagy felzúdulást keltve az érintettek körében.
A PCLand számítástechnikai szaküzlet weboldala (www.pcland.hu) például azzal érvel, hogy "a matrica is külön termék", illetve hogy nem lehet elvárni, hogy a matrica nélküli, nem a Sulinet Expressz programban szereplő disztribútortól, de "hangsúlyozva legális forrásból" származó terméket ugyanannyiért adja, mint az ugyanarra a termékre a sulinetes disztribútor (esetünkben a HRP Hungary Kft.) által megállapított sulinetes végfelhasználói ár. A PCLand illetékese, Scholtz Richárd érvelése szerint az OM-es keretszerződés csupán a szállítókat, vagyis a disztribútorokat kötelezi a szabott ár betartására, a programban érintett elárusítóhelyek nagy része azonban nem szállító, csupán a disztribútor alvállalkozója, vagyis nem az OM-mel áll szerződésben, hanem a szállítóval - ez a szerződés pedig csak arra kötelezi, hogy a sulinetes terméket a szállító által megszabott végfelhasználói áron adja. A PCLand honlapján közzétett állásfoglalásában Scholtz azt is fontosnak tartotta leszögezni, hogy a cég nem importál, kizárólag közismert nagykereskedéseknél vásárol számlával, azt pedig nem írja elő a sulinetes alvállalkozói szerződése, hogy a Sulineten kívüli termékeket azonos áron kínálja a Sulinetben szereplőkkel.
Az OM ugyanakkor több ízben cáfolta, hogy lehetőség volna a kettős árazásra. A minisztérium szerint "a szállítók korrekt partnerei a programnak", ezért azt remélik, hogy megszakítják üzleti kapcsolatukat azokkal az értékesítési pontokkal, amelyek "vélhetőleg a hivatalos csatornák megkerülésével is szereznek be és árusítanak számítógépeket és különböző alkatrészeket" - fogalmazott egy minisztériumi közlemény, alig burkoltan a kettős árazást alkalmazó boltok leépítésére szólítva fel a programban részt vevő disztribútorokat. Az OM szerint csak a szürkeimport adhat magyarázatot arra, hogy "a drágább (sulinetes) ár egy törvényes úton - a gyártótól vagy a közvetlen importőrtől - az országba került, a kiskereskedelmi árnál néhány százalékkal olcsóbb terméket takar".
A tárca álláspontja szerint a Sulinet program amellett, hogy adókedvezménnyel vásárolható számítógépekkel látja el a diákokat és szüleiket, a jogkövető magatartást gazdaságilag is kifizetődővé teszi: "A program járulékos haszna az is, hogy az informatikai piacon is teret nyert szürkegazdaság kifehéredik, hiszen hiába árulnak bizonyos cégek a sulinetes termékeknél néhány százalékkal olcsóbban, az adókedvezmény nagyságával biztosan nem tudják lejjebb szállítani áraikat" - állítja a szaktárca.
Feketegazdaság
A minisztérium álláspontját, miszerint a sulinetes árnál olcsóbb alkatrészek nem legális úton kerülnek az országba, néhány hardverkereskedő is osztja. 'k azonban nem nyilatkoznak névvel, mert mint mondják, megtorlástól tartanak az informatikai feketegazdaság szereplői részéről. Állítólag az életveszélyes fenyegetések sem ritkák, ha valaki "bele akar köpni a levesbe". Néhány magát megnevezni nem kívánó informatikai vállalkozás háttéranyagot állított össze a témáról a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) "a területen jelen lévő illegálisan gazdálkodó és kereskedő szervezetek és vállalkozások elleni mind hatékonyabb és erőteljesebb fellépés" reményében. A dokumentum riasztó képet fest a sötét hardverbizniszről.
Az informatikai feketegazdaság "robbanásszerű" kialakulását a kilencvenes évek közepére teszik a szerzők, amikor a 25 százalékos áfa, a bevezetett 8 százalék vámpótlék és a 15-20 százalékos vám és illetékek együttesen "sokak számára nagy csábítást jelentettek". Jelentősen megnövelte az érdeklődést, hogy ez idő tájt mind nehézkesebbé vált az olajszőkítés, és "az olaj révén felhalmozott jelentős vagyonok biztosabb befektetési lehetőséget találtak a hatóságok részéről figyelmen kívül hagyott területen". Az ekkor indult új informatikai vállalkozások némelyike 1995-96-ban egyenként 8-15 milliárd forint forgalmat is elért, "kiszorítva mindazon cégeket a piacról, amelyek az állami terhek megfizetésével végezték tevékenységüket".
Az Arnold Mihály altábornagynak címzett, konkrét cégneveket nem tartalmazó, de feljelentéssel egyenértékű dokumentum szerint a céghálózatokkal, csempésztrükkökkel, áfacsalással és kedvező végfelhasználói árakkal operáló informatikai feketegazdaság máig zavartalanul működik. Bár azóta a számítástechnikai eszközök vámtarifái jelentősen csökkentek, az áfával még mindig lehet játszani. Az évi 250-300 milliárd forintosra becsült piac mintegy 15-20 százaléka működik feketén, ami az államnak évi 12-15 milliárd forintos kárt okoz.
A dokumentum kitér a feketegazdaságban alkalmazott technikákra is, melyek "napjainkban kiforrtak, jól átgondoltak és kifogástalanul megszervezettek lettek, az intelligens szervezett bűnözés által kidolgozott, folyamatos üzletmenetté alakultak át". A logisztikát az alábbiakban vázolják: az előrendelés formájában összegyűjtött igényeket heti egy alkalommal, hét eleji vámolással érkeztetik be az országba. Az előző héten az előrendeléseket bécsi vámszabad területen gyűjtik össze, és onnan saját off-shore cégen keresztül számlázzák és szállítják Budapestre. A termékeket a magyar határon lényegesen alulszámlázva, 1-5 százalékos értéken léptetik be, és ezen az értéken történik a vámkezelés is. Az árut több "strómancégen" is végigszámlázzák, mielőtt az a kereskedőkhöz kerül, az áfa befizetése azonban elmarad.
Az illegális termékforgalmazás ismérvei: áruszállítás hetente egyszer, a vámcímzett létező, de telephellyel, infrastruktúrával nem, csak egy kártyás telefonnal rendelkező, a tetemes informatikai import ellenére ismeretlen, gyakran változó cég, a szakmában közismert nevekhez kapcsolódó cégudvar, alig titkolt politikai kapcsolat, közös érdekeltségbe felfűzött logisztika és elosztóhálózat, nagy forgalmú devizabankszámla.
Hoppon maradt multik
A feketegazdaság szereplői soha nem közvetlenül a multinacionális cégektől (Intel, Compaq, IBM, HP stb.) vásárolnak, hanem közvetítőkön keresztül, áraik mégis sokszor alacsonyabbak, mint a márkaképviseleteké és a disztribútoroké. A gyártók hivatalos magyar partnerei megpróbálnak fellépni az őket is károsító jelenség ellen: az Intel hivatalos magyarországi disztribútorai például hologramos matricát és tanúsítványt adnak minden egyes processzorhoz, tálcáshoz és dobozoshoz egyaránt, nyilatkozott az Indexnek Golubeff Róbert, az Intel magyarországi képviseletének üzletfejlesztési igazgatója. "De ez is csak arra jó, hogy a disztribútor és a kiskereskedő igazolhassa a processzor eredetiségét. A matrica hiánya jogilag nem bizonyítja, bár valószínűsíti, hogy illegális úton került az országba a termék."
A legális hardverforgalmazók szerint az informatikai feketegazdaság elleni múltbeli és jelenlegi hatósági intézkedések erőtlenek, átgondolatlanok és összehangolatlanok voltak. Noha a politika, az államigazgatási szervek és a hatóságok évek óta rendelkeznek információkkal erről a tevékenységről, jelentőségét mégis alábecsülik. Többen gyakorlatilag a csempészekkel való kollaborációval vádolják a vámhatóságot, illetve bizonyos "jóindulatra hangolható" vámosokat. "Azt is lehet tudni, hol, melyik vámost veszik meg" - fogalmazott egyik, neve elhallgatását kérő forrásunk, aki a tételes vámkezelés szelektív alkalmazását, a származás tételes ellenőrzését, az informatikai vámszámlák központi ellenőrzését, az informatikai termékeket vámoló cégek ellenőrzését, a gyanús - több gyártó többféle termékéből álló - informatikai szállítmányok kiszűrését, a vámérték megállapításánál pedig az összehasonlító érték alkalmazását javasolja a vámhatóságnak.
A vámhatóság nyomozhat
A VPOP az Index megkeresésére nem cáfolta az informatikai feketegazdaság prosperitásáról szóló híreket: a felderített ügyek alapján évi tízmilliárd forintot meghaladó elkövetési értéket valószínűsítenek a vámosok. Tapasztalataik szerint a csempészek a valós érték nem 1-5, hanem átlagosan 10-25 százalékáról állítják ki a hamis számlákat, és az ügyek száma sem változott az utóbbi években, az elkövetési értékek azonban rohamosan emelkedve meghaladták az ügyenkénti hatmilliárd forintot. Az áfát úgy is el lehet tüntetni, hogy a belföldi forgalomba került termékeket papíron exportálják - forrásaink szerint az ilyen ügyletekre jellemzően a szlovákiai határszakaszon kerül sor. A vámhatóság illetékese szerint a fokozott vámvizsgálati kötelezettség az exporttevékenységre is vonatkozik, de "elméletileg előfordulhat a szigorú rendszer ellenére is, hogy egy-egy ilyen szállítmány kijut az országból, és jogosulatlanul igénylik vissza az áfát".
2003 júliusától a vámhatóság nyomozhat is az ilyen ügyekben, ettől a felderítés hatékonyságának növekedését várják. "Több eredményes felderítésről számolhatunk be, amelyek közül több olyan eljárás is folyik, ahol az elkövetési érték jóval a hárommilliárd forint felett van" - nyilatkozott a VPOP illetékese. Jelenleg hat fő van előzetes letartóztatásban ilyen bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.
További kedvezmények
Az információs társadalom gyors kiépülését célzó svéd modell figyelembevételével kidolgozott Sulinet Expressz programban a hatvanezer forintos adójóváíráson túl lehetőség van arra is, hogy a munkáltatók adómentesen juttassanak számítógépet és internet-hozzáférést alkalmazottaiknak. A pedagógusoknak ingyenes továbbképzéseket, a pedagógusoknak és a végzős középiskolásoknak ingyenes számítógép-kezelői (OKJ és ECDL) vizsgát biztosítanak. A munkavállalói PC-program keretében azon társaságoknak, amelyek alkalmazottaiknak otthoni használatra adnak számítógépet és internet-hozzáférést, az eszköz és a szolgáltatás után nem kell kifizetniük a 44 százalékos személyi jövedelemadót és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, továbbá az eszközök és az internetszolgáltatás áfáját is visszaigényelhetik. Az eddigi három helyett két évre módosult a megvásárolt vagy bérelt számítástechnikai eszközök adóból való leírhatósága. Kovács Kálmán informatikai miniszter szerint több hónapig tartott, amíg az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), valamint a Pénzügyminisztérium megegyezett a jogszabályok értelmezésében, illetve elkészültek a szükséges állásfoglalások. A kedvezmények igénybevételével kapcsolatos adóhivatali állásfoglalás még júliusban megjelenik az APEH-értesítőben.
Az MDF tiltakozik
A Sulinet Expressz programmal szembeni kifogásait ismertette Almássy Kornél (MDF) és Kecskés Balázs (Ifjúsági Demokrata Fórum) múlt szerdán Budapesten. Az ellenzéki politikusok főleg azt sérelmezték, hogy a Sulinet keretében számítógépet árusító boltokban kétféle ár létezik ugyanarra a konfigurációra. Kecskés Balázs hangsúlyozta: hiába tiltja a fogyasztóvédelmi törvény és a forgalmazókkal kötött keretszerződés, hogy a Sulinet Expressz matricával el nem látott terméket olcsóbban adják a cégek, ezt ennek ellenére megteszik. A politikusok rámutattak: a munkavállalóknak minimum havi bruttó 70 ezer forint keresettel kell rendelkezniük ahhoz, hogy igénybe vehessék a teljes adókedvezményt. Az IDF ezért azt javasolja, hogy az OM dolgozzon ki olyan rendszert, amelyben a 70 ezer forint alatt keresők is igénybe tudják venni a Sulinet nyújtotta kedvezményeket. A sajtótájékoztató után megpróbáltak átadni a minisztérium képviselőjének egy 20-30 ezer forint értékű használt számítógépet azért, hogy a tárca tanulmányozza annak a lehetőségét is, miképpen nyújthatnának állami támogatást olcsóbb, használt gépek vásárlásához. Borbola István, a Sulinet Expressz program technikai lebonyolításáért felelős Educatio Kht. ügyvezetője a felajánlott számítógépet "ócskavasnak" nevezte, és kijelentette: az OM nem hajlandó átvenni azt.
Bodoky Tamás
A netező gyermek
Az 1996-ban indult Sulinet programban jelenleg 2340 közoktatási intézmény vesz részt: a középiskolák 99, az általános iskolák 20-25 százaléka. Minden ilyen intézmény átlagosan egy szerverrel és 6-10 kliensgéppel rendelkezik, ugyanakkor a sávszélességben kezdettől fogva jelentős különbségek adódtak. A műszaki szakközépiskolák jobban állnak e téren, a gimnáziumok kevésbé; van, ahol "véget ért az óra, mire lejött egy homepage", ahogy a Sulinet-használat egyik kutatója fogalmaz.
Területi szinten mind az általános, mind a középiskolákban vizsgálták a diákok internethasználati szokásait, de folyamatban van az országos reprezentatív vizsgálat feldolgozása is. A Bényei Judit vezette, alföldi középiskolákra koncentráló kutatás szerint a világháló oktatási-tanulási-művelődési célú alkalmazása egyelőre nem jellemző. A vizsgálatba bevont diákok 28 százalékánál van otthon internet (szemben az ország 8 százalékos lefedettségével), viszont a tanulók 86 százaléka használja a hálót. Az iskolában főként emileznek és csetelnek, a játékprogramok letöltésének aránya is igen magas. Kevésbé jellemző az oktatáshoz kapcsolódó anyagok leszedése vagy a multimédiás funkciók kihasználása, míg a szexnézegetés szinte egyáltalán nem fordul elő.
A vizsgált középiskolában a diákok 41 százaléka szerint szabad hozzáférés csak rossz időszakban és korlátozottan lehetséges, a sulik 13 százalékában pedig a tanórán kívül el vannak zárva a gépek a diákok elől.
Bognár Éva a budapesti általános iskolai kutatásában a Sulinet és a társadalmi egyenlőtlenség közötti összefüggést vizsgálta. A fővárosi gyerekek több mint kétharmada használ netet, egyharmaduk otthon is; több mint a felük az iskolában próbálta ki először a hálót. A preferencia-sorrend: játék, szabadidős programok, kommunikáció. A társadalmi egyenlőtlenségek az otthoni hozzáférés alapján hatnak az internetezésre: az alacsonyabb státusú csoportokban az országos átlaggal megegyezően alacsony a hozzáférés. Függetlenül attól, hogy van-e otthon internet, az iskolában főleg játékkal és kapcsolattartással ütik el az időt, a házi feladat ügyében inkább otthon csatlakozik fel, akinek van hova.
Az általános iskolák több mint felében csak órán és szakkörön juthatnak a diákok a hálóhoz; ha van szabad hozzáférés, arra gyakran előre fel kell iratkozni vagy sorba kell állni. Nem a kapacitás a fő probléma, hanem a felügyelet megoldása: állandó rendszergazdák hiányában sokszor üresen állnak a laborok délutánonként.
Fonyó Attila
