Szerverlefoglalások: Digitális világháború

  • Bodoky Tamás
  • 2004. december 16.

Tudomány

Több tucat állam rendõrsége és különféle nemzetközi nyomozó szervek bekapcsolódásával 2004-ben szabályos világháborúvá fajult a szerzõi jog által védett digitális tartalmak - szoftverek, zenék és filmek - illegális terjesztõi és az ugyanezen tartalmakat elõállító, illetve legálisan terjesztõ multinacionális nagyvállalatok a digitális technológia fejlõdésével egyre súlyosbodó, világméretû konfliktusa. A szerverlefoglalási hullám Magyarországot is elérte.

A szélessávú internetelérés tömeges elterjedésével és a CD-, illetve DVD-sokszorosítás költségeinek rohamos csökkenésével évrõl évre könnyebb dolga van annak, aki a szerzõi jogtulajdonosok megkerülésével, ingyen vagy a bolti árhoz képest fillérekért szeretne hozzájutni a multinacionális szoftvergyárak, lemezkiadók és filmstúdiók legújabb termékeihez. A széles sávnak, a nagyobb adatsûrûségû DVD-nek és az egyre fejlettebb tömörítési eljárásoknak köszön-hetõen idén a film is felzárkózott, így a szoftver- és lemezipar után a nagy filmstúdiók és filmforgal-mazók is ringbe szálltak az egyre szervezettebben és üzletszerûbben mûködõ "digitális alvilág" ellen. Rengeteg pénzrõl van szó: az International Data Corp. piackutatónak az üzleti szoftvergyártók érdekeit védõ Business Software Alliance megbízásából készített idei felmérése szerint csak a szoftveripar vesztesége világszerte évi 29 milliárd dollár, mivel globálisan a jogvédett kereskedelmi szoftverek 36 százaléka illegális másolat. John Ashcroft volt amerikai igazságügy-miniszter szerint az amerikai gazdaság évente kétszázötven milliárd dollárt veszít a szerzõi jogokat, védjegyeket és szabadalmakat megsértõ bûnözõk miatt.

Bár a károsultak csillagászati becsléseit fenntartásokkal kell kezelni, az biztos, hogy az illegális másolatok egyre szervezettebben jutnak el a fogyasztókhoz: míg korábban a cserebere volt inkább jellemzõ, ma már sokan üzletelnek is, fõleg a nagy multik digitális tartalmaival. A DVD-másolás ma már házilagos körülmények között is ipari színvonalon mûvelhetõ, a lemeztõl a színes borítóig minden legyártható a sufniban. Mások jelszóval védett szervereken teszik közzé a legfrissebb szoftvereket, zenéket, filmeket, amelyekhez csekken, emeltdíjas sms-ben, sõt hitelkártyával befizethetõ havi "elõfizetési díj" ellenében bárki hozzáférhet. A szervereket gyakran papíron egészen mással foglalkozó fedõcégek mûködtetik, a jogvédett fájlok terjesztése többlépcsõs és szervezett: a "kiskereskedõk" maguk is elõfizetõk egy-egy nagybani terjesztésre szakosodott szerveren, amely csak a viszonteladóknak hozzáférhetõ.

Lekapcsolt szerverek

A német rendõrség és ügyészség nyomozói egy ilyen "nagyker-szervert" kapcsoltak le 2003 szeptemberében a Frankfurtban mûködõ Gatel informatikai vállalat központjában. Az Unreality néven ismert kalózszerver tárolókapacitása elérte a 11 terabyte-ot, vagyis a tömörítés fokától függõen gond nélkül tárolhatott 2-20 ezer filmet vagy kétmillió zenei fájlt. Az elsõ számú gyanúsított lakásában több ezer adathordozót, számítógépeket, nagy mennyiségû PC-alkatrészt és merevlemezt foglaltak le. A német hatóságok becslései szerint a kalózmásolók legalább két és fél év óta kínáltak illegális letöltéseket az interneten: a kívülrõl erõsen védett rendszerhez az elsõ adatok szerint mintegy 400 fizetõs felhasználó rendelkezett belépési jogokkal. A kalózok ügyfelei gyakorlatilag közvetítõként mûködtek, és a letöltött illegális anyagokat tömegesen terítették saját vevõik felé. Ehhez a nyomozók szerint inter-netes aukciókat, bolhapiacokat és cserebörzéket használtak.

Egész sor hasonló akcióra került sor az elmúlt évben Magyarországon is: legutóbb november végén, Budapesten és Miskolcon csaptak le a hatóságok, összesen nyolc szervert vittek magukkal, hatósági becslések szerint 15 terabyte-nyi, vagyis három és fél ezer DVD-lemeznyi letölthetõ, jogvédett anyaggal. A rendõrök egy miskolci oktatási intézmény számítógépes szervertermében és két internetszolgáltató cég budapesti telephelyén hajtották végre a rajtaütéseket. Az elkövetõk a szerverekre jogsértõ módon felmásolt filmeket és egyéb alkotásokat a rendõrség szerint elõfizetési díj ellenében tették hozzáférhetõvé az interneten. A szervereken több népszerû filmsorozaton túl többek között olyan mozifilmek is megtalálhatók voltak, melyeknek a nemzetközi és magyarországi mozibemutatása még meg sem történt. A szervereken lévõ illegális tartalmakat a rendõrség honlapja szerint az elkövetõk - feltehetõleg huzamos ideje - folyamatosan frissítették.

Vidéki versenyzõk

A Miskolci Rendõrkapitányság az ügyben ismeretlen tettes ellen nyomoz, szerzõi és kapcsolódó jogok különösen jelentõs vagyoni hátrányt okozva elkövetett megsértése miatt. Két, budapesti lakhellyel rendelkezõ férfi került õrizetbe, majd elõzetes letartóztatásba, õket azonban a megyei bíróság szabadlábra helyezte. A Miskolci Rendõrkapitányságnak nem ez volt az elsõ akciója az illegális másolók ellen: októberben DVD-másolással és kereskedéssel foglalkozó hálózatot számoltak fel az ASVA (Audiovizuális Mûvek Szerzõi Jogait Védõ Közhasznú Alapítvány) szakértõi segítségével. A miskolci rendõrök három videotékát, egy számítástechnikai szaküzletet és két magánszemély lakását kutatták át. A rendõrségi akcióban hozzávetõlegesen négyezer darab, illegálisan másolt filmeket tartalmazó DVD-t, közel ezer VHS-kazettát, valamint másolásvédett DVD-k nagyüzemi másolására is alkalmas számítógépeket és videoberendezéseket foglaltak le.

Hasonló bûncselekmény gyanújával nyomoz a rendõrség egy soproni férfi ellen is, akinek a lakásán októberben tíz darab százhúsz gigabyte-os merevlemezt, valamint másolt CD-ket és DVD-ket foglaltak le, amiken összesen körülbelül másfél terabyte szerzõi jogvédelem alá esõ film, zenemû, játék és felhasználói szoftver volt. A hirdetési újságban reklámozó kalóznak a rendõrség gyanúja szerint mintegy kétezer kuncsaftja volt az ország minden tájáról, és egy-egy megrendelésre átlagosan három-öt CD-t, illetve DVD-t másolt, ezzel több millió forint haszonra téve szert. A házkutatáskor megtalálták a forgalmazott filmek és szoftverek listáját, a korábbi megrendelõk lajstromát és az üzleti tevékenységet bizonyító postai feladóvevényeket is.

Áprilisban két tizenéves fiút fogtak el, akik a gyanú szerint jogvédett filmeket tettek letölthetõvé az interneten, emelt díjas sms vagy havidíj ellenében. A rendõrök házkutatást tartottak a lakásukban, ahol megtalálták a szervert, melyen 1,2 terabyte illegális anyagot tároltak. A rendõrség az IP-cím alapján azonosította szervert, a 19, illetve 18 éves fiataloknál házkutatást tartott, lefoglalta a szervergépet és más tárgyi bizonyítékokat.

A gyanúsítottak a legtöbb esetben szabadlábon védekezhetnek, ám a szerzõi vagy szerzõi joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén az elkövetõ a legsúlyosabb esetben akár nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel, enyhébb esetben pedig akár két évig terjedõ szabadságvesztéssel vagy komolyabb pénzbüntetéssel büntethetõ. Egy korábbi ügyben a Nyíregyházi Városi Bíróság már jogerõs ítéletet hozott, és egy hamis kazettákat és DVD-ket árusító magánszemélyt két év felfüggesztéssel tíz hónap fogház büntetésre ítéltek.

Az amerikai kapcsolat

A kilencvenes évek végéhez képest pozitív fejleményként értékelhetõ, hogy a hatóságok immár nem a vásárlókat, hanem a jogvédett digitális másolatokkal kereskedõket üldözik: 1999-ben nagy port kavart az az ügy, amikor egy lebukott CD-másolónál talált feladóvevények alapján összesen 91 magánszemélynél tartottak házkutatást, és bíróság elé is állították õket (bõvebben: Hátrébb a jogarokkal, Magyar Narancs, 1999. március 25.). Elgondolkodtató viszont, hogy az interneten szervezõdõ nemzetközi kalózcsoportok ellen immár a hatósági fellépés sem ismer határokat: áprilisban például összehangolt akcióban csaptak le a Fairlight nevû, fizetõs warez-szervereket üzemeltetõ és kalózszoftvereket terjesztõ nemzetközi csapatra az USA-ban, Hollandiában és Magyarországon egyszerre. Itthon a rendõrség az Index hivatalosan meg nem erõsített értesülése szerint az FBI-jal közösen razziázott a BME Kármán Tódor Kollégiumában, felfeszítették a számítógéptermet, lefoglaltak néhány gépet, és meggyanúsítottak két nevelõtanárt, akik korábban rendszergazdák voltak a kollégiumban.

Az FBI-kapcsolatot magyar részrõl hivatalosan senki nem erõsítette meg, ugyanakkor 2004-es amerikai sajtóhírek szerint a kalózmásolók ellen nemzetközi keresztes hadjáratot hirdetõ John Ashcroft, az azóta lemondott amerikai igazságügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a cél érdekében az Egyesült Államok hongkongi és budapesti nagykövetségén szövetségi nyomozó-kat állomásoztatnának, mert így könnyebben felvehetik a kapcsolatot a környezõ országok hatóságaival, és gyorsabban felgöngyölíthetik az ügyeket. Az amerikai lapok azt is tudni vélik, hogy a Szövetségi Nyomozóiroda 2000 márciusában Budapesten nyitotta meg az elsõ olyan külföldi hivatalát, ahol az amerikai nyomozóknak magyar kollégáikhoz hasonló jogosítványaik vannak, például a felfegyverzett FBI-ügynököknek magyar kollégáikkal együttmûködve jogukban áll gyanúsítottak letartóztatása is.

Internetrendõrség

A Narancs érdeklõdésére Barta Sándor rendõr õrnagy, az ORFK Nemzeti Nyomozó Iroda Koordinációs Fõosztály Elemzõ Értékelõ és Internetfigyelõ Osztály munkatársa megerõsítette, hogy az általában csak "internetrendõrségként" emlegetett rendõri egység egyik feladata "az interneten található magyar vonatkozású adattartalmak monitorozása". Amennyiben az internetfigyelõk jogsértõ tartalomra bukkannak, errõl jelentés készül, rögzítik az oldallal kapcsolatos nyomokat, és az összegyûjtött információk elsõdleges elemzését is elvégzik. Ezután büntetõeljárás indítása céljából a területileg illetékes nyomozó hatósághoz továbbítják az ügyiratot. 2004-ben az ORFK Nemzeti Nyomozó Iroda jogelõdje, az ORFK Szervezett Bûnözés Elleni Igazgatóság egy esetben indított büntetõeljárást, "melynek során egy nemzetközi kalózhálózat magyarországi vonatkozású technikai és személyi háttere került felszámolásra" - mondta Barta.

Az FBI magyarországi tevékenységével kapcsolatos érdeklõdésünkre Barta úgy nyilatkozott, hogy a magyar rendõrség az Interpol és az Europol tagja, elsõsorban ezeknek a szervezeteknek a tagországaival áll kapcsolatban, leginkább a német és brit társszervekkel, azonban ez sem jelent napi kapcsolatot. Magyarországon azonban csak magyar nyomozó hatóságok tagjainak vannak olyan jogosítványai, amelyekkel nyomozati cselekményeket hajthatnak végre, "az FBI Magyarországon dolgozó munkatársai elsõsorban az országok közötti együttmûködés hatékonyabb koordinálása céljából tartózkodnak hazánkban, megkönnyítve a bûnügyi információk gyorsabb áramlását." Tehát az akcióknál jelen lehetnek, de nyomozati cselekményeket nem folytathatnak. Bevonásuk célja Barta szerint fõként a koordináció, például amikor több országot érintõ, egy idõpontban végrehajtott nemzetközi akcióban vesznek részt a magyar nyomozó hatóságok. "Ilyenkor hatékonyabb, ha a külföldi társszervek felé azok munkatársai közvetítik a nyomozás során felmerülõ bûnügyi információkat."

A magyar rendõrségnek hatályos együttmûködési megállapodása van mindkét nagy szerzõi jogvédõ szervezettel. Az üzleti szoftvergyártók érdekeit képviselõ Business Software Alliance (BSA) és az Audiovizuális Mûvek Szerzõi Jogait Védõ Közhasznú Alapítvány (ASVA) egyaránt segíti a rendõrség munkáját; "és a rendõrség is az övékét" - fogalmaz Barta, aki szerint a kölcsönös segítség elsõsorban információcserét jelent.

Bodoky Tamás

Az FBI az Indymedia ellen

Az FBI októberben lefoglalta a független, antiglobalista Indymedia nemzetközi médiahálózat (magyar kiadványa: indymedia.hu) a Rackspace amerikai internetszolgáltató londoni telephelyén üzemelõ szervereit. A két szerver közel húsz Indymedia-webszájtot publikált, amelyeket napokig elérhetetlenné tett az akció. A lefoglalásra egy amerikai bíróság határozata nyomán került sor, amelynek hátterében a BBC értesülése szerint olasz és svájci hatóságok kérései állhattak: az olasz hatóságok a terrorizmus támogatásával vádolják az Indymediát, a svájciak pedig egy, a svájci titkosrendõrségrõl szóló cikket sérelmeztek. Az FBI londoni beavatkozására egy, a közös jogi segítségnyújtásról szóló, a nemzetközi terrorizmus, az emberrablások és a pénzmosás elleni küzdelmet megkönnyítõ egyezmény teremtett lehetõséget. A leállított oldalak többek között közösségi webhelyekként és rádióadások továbbítására is szolgáltak. Bár az FBI néhány nap múlva visszaszolgáltatta a lefoglalt merevlemezeket, az eljárás ellen többen tiltakoztak: az Electronic Frontier Foundation internetes jogvédõ szervezet szerint a független média ilyen módszerekkel történõ elhallgattatása alkotmányellenes, az International Federation of Journalists nemzetközi újságíró-szervezet fõtitkára, Aiden White pedig "elfogadhatatlan és tûrhetetlen nemzetközi rendõri akciónak" nevezte az atrocitást.

Neked ajánljuk