Mozigépész: Reciklált mitológia (Mátrix - Újratöltve)

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
2003/22. (05. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Megint egy kultfilm, amit soha nem lett volna szabad folytatni. Hiába látványosabbak a digitális trükkök - a bugyuta történet és az elképesztően ostoba párbeszédek miatt a Mátrix - Újratöltve a nyomába sem ér az 1999-es eredetinek, sőt ebből derül ki igazán, milyen felszínes kotyvalék a Wachowski fivérek cybermítosza. Üzletileg viszont legalább annyira sikeresnek ígérkezik, mint az első rész az akcióműfaj megújításának terén: a mozikban 158 millió dollárt hozott, a számítógépes játékváltozatból 1 millió példány kelt el egy hét alatt. A trilógia befejező részét ősszel vetítik.

Megint egy kultfilm, amit soha nem lett volna szabad folytatni. Hiába látványosabbak a digitális trükkök - a bugyuta történet és az elképesztően ostoba párbeszédek miatt a Mátrix - Újratöltve a nyomába sem ér az 1999-es eredetinek, sőt ebből derül ki igazán, milyen felszínes kotyvalék a Wachowski fivérek cybermítosza. Üzletileg viszont legalább annyira sikeresnek ígérkezik, mint az első rész az akcióműfaj megújításának terén: a mozikban 158 millió dollárt hozott, a számítógépes játékváltozatból 1 millió példány kelt el egy hét alatt. A trilógia befejező részét ősszel vetítik.AMátrix az 1999-es év nagy meglepetése volt: a lenyűgöző látványvilág és a korszellemhez igazodó divatos filozófiai alapvetés a technofil szubkultúra kedvencévé tette a csúcsra járó dotkomláz idején, és négy Oscart hozott a film készítőinek. Az Ausztráliában és nem kis részben nagy teljesítményű számítógépeken forgatott mozi az intelligens gépek által leigázott emberiség felszabadításáért harcoló számítógépkalózok történetén keresztül a cybertoposzok teljes skáláját felvonultatta, a produkcióban először alkalmazott digitális trükkök pedig lenyűgözték a közönséget és a filmipart egyaránt. A képernyőn lecsorgó zöld karakterek, a cyberpunk napszemüvegek és az ezoterikus vaker kultuszt teremtett a filmnek az interneten is.

Már az alapsztori is

nagy ötlet volt, ha nem is teljesen eredeti: amit a főhős, Neo (Keanu Reeves) 1999-ben valóságnak hisz, valójában számítógépes szimuláció, fizikailag pedig egészen másutt van - egy gép gyomrában, bedrótozva az utolsó kósza neuronig, miután az ember számára kedvezőtlen fordulatot vett a biokibernetikus evolúció. A huszadik század végi világot szimuláló Mátrix az inkubátorokban tenyésztett emberiség konszenzushallucinációja, amelyben Neo kettős életet él: nappal szoftvermérnök egy multinál, éjjel pedig az interneten számítógép-kalózkodik. A virtualitásból való szabadulása után különleges képességeket - például kung-fu, helikoptervezetés, futballpályányi ugrások - integrál digitális személyiségébe, így portyázik a Mátrixban, ahol ellenfelei a rendszert védelmező mesterséges intelligenciák, melyek emberi alakot öltve veszik fel a harcot a lázadó elmékkel. Az ember és a gép küzdelme a hongkongi iskolát megszégyenítő közelharcjelenetekben csúcsosodik ki.

Képregényszerű, banális történet, rengeteg aprólékosan kidolgozott, ütős részlettel. Áthallások a Bibliától a Brazilon át a Sötét zsarukig, kismillió utalás a célcsoport által jegyzett dolgokra, például a főszereplők nevei (Morpheus, Trinity) és a szobaszámok (101, 303) híres technoszintetizátorok fantázianevei. A film látványvilága - csakúgy, mint a hősök külseje és karaktere - a számítógépes grafikával és a japán animéval rokon, szándékosan sémákból építkezik. A szuperlassított felvételekhez korábban csak animációs filmekben alkalmazott trükköket használtak, az operatőrök mellé képregényrajzolókat is bevontak a munkába. A háttérként szolgáló metropolis, Sidney látképéből kiretusálták a jellegzetes objektumokat, a kung-fu-összecsapásokat Yuen Wo Ping kaszkadőrspecialista (az ő nevéhez fűződik többek között a legendás Drunken Master) hónapokig gyakoroltatta a színészekkel.

A film által teremtett mítosz erejét jelzi, hogy világszerte heves filozófiai, vallási és tudományos vitákat provokált. Buddhista és keresztény teológusok álltak ki mellette vagy ítélték el ideológiai alapon, és Taking the Red Pill címmel esszégyűjtemény is megjelent a film által feszegetett kérdésekről. A mozi állítólag még gyilkosságok elkövetésére is inspirált egyeseket: az Egyesült Államokban több lőfegyverrel megvalósított gyilkosság elkövetője is arra hivatkozott a bíróság előtt, hogy a Mátrix látszatvalóságából való menekülés motiválta tetteiket. Egy hosszú bőrkabátos Mátrix-rajongó a szüleit lőtte le a szabadulás reményében, és John Lee Malvo, a fiatalabb washingtoni orvlövész is a Mátrixot emlegette ügyvédeinek.

Ehhez képest

a hatalmas felhajtás közepette piacra dobott második rész nem hoz semmi valódi újdonságot, csupán az eredetiben felvonultatott arzenált csillogtatja tovább, és fokozza az ízléstelenségig, a több azonban most is kevesebb: a Megváltó-szerepbe kényszerült Neo már nem a háztetőkön ugrál, hanem Supermanként repked a Mátrixban, ami inkább röhejes, mint borzongató, csakúgy, mint amikor Smith ügynök (Hugo Weaving) száz példányban támad egy helyett. A film egyetlen említésre méltó jelenete az autópályás üldözés, amelyben a külön e célra fel-épített, majd lebontott 4 kilométeres autópálya-szakaszon talán még a Taxi híres karambolsorozatánál is több gépjárműből lesz fémhulladék látványos fény- és hangjelenségek között, elképesztő digitális effektekkel megspékelve, mint például két kamion frontális ütközése, természetesen szuperlassított felvételen. De ez minden, mert a túlspilázott látványvilág roppant gyenge sztorit illusztrál: míg az első részt még elvitte a főhős "ébredésének" története, az újratöltött verzióban a cselekmény csupán az akciójelenetek közti űr kitöltését szolgálja, beleértve Neo és Trinity (Carrie-Anne Moss) a testüket tarkító fém csatlakozóaljzatoknak köszönhetően megintcsak elég röhejes ágyjelenetét is.

Apró finomságok azért a folytatásban is akadnak, például egy élethű számítógépes betörés, melynek során Trinity nem egy háromdimenziós rajzfilmben bűvészkedik, hanem portszkennert futtat és exploitot utilizál Unix alatt, mint a valódi hackerek. A jelenettel kapcsolatban szakértők is elismerően nyilatkoztak, megbocsátva azt az apróságot, hogy a főhősnő a szuperintelligens gépek korában, 2199-ben egy huszadik századi trükkel operál - sőt, a British Computer Society felhívást tett közzé a jelenet kapcsán, melyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a filmben ábrázolt tevékenység a valóságban bűncselekménynek számít. Egy másik érdekesség Cornel West, a Princeton Egyetem filozófiaprofesszorának feltűnése a vásznon West tanácsos szerepében - a tudóst a rendezőpáros kereste meg, a forgatás szüneteiben Schopenhauerről, a szabad akaratról és a valóság érzékelésének lehetetlenségéről társalogtak a híradások szerint.

A Wachowski fivérek

egyébként roppant titokzatos figurák, a Mátrix forgatókönyvíró-rendező párosa soha nem ad interjúkat, rejtőzködik a média elől. Larry 1965-ben, Andy 1967-ben született Chicagóban, első közös forgatókönyvük megbukott, mert a felső tízezer vélelmezett kannibál-hajlamairól akartak mozit csinálni. Később a Bérgyilkos forgatókönyvével szereztek némi hírnevet, és rendezőként is jegyezték a Fülledtség című thrillert. A kultstátust azonban csak a Mátrix hozta meg nekik, amit már eredetileg is trilógiának szántak, ám a Warner annak idején óvatosságból csak az első részt finanszírozta. Tavaly aztán leforgathatták a második-harmadikat is, a befejezés ősszel kerül a mozikba.

A rendezőpáros körüli homályt csak egy hollywoodi mércével mérve is vaskos botrány, Larry válópere oszlatta valamelyest. Az idősebbik Wachowski ugyanis elhagyta feleségét egy professzionális domina kedvéért, akivel egy fétisklubban ismerkedett meg Los Angelesben. Karin Winslow a Mátrix-folytatás cannes-i premierjére is elkísérte Larryt, aki Karin transzszexuális exférje szerint női fehérneműben jár, és odavan a szado-mazo játékokért. A válóper során szexuális hajlamain túl Larry gazdasági helyzetére is fény derült, mert a bíróság a válófélben lévő feleség kérésére befagyasztotta cégeinek bankszámláit. A perben nyilvánosságra került dokumentumokból kiviláglik, hogy a testvérpár összesen 16 millió dollárt kap a két folytatás elkészítéséért, ezen felül 5 százalékot a filmek bruttó bevételéből. A két folytatás összes bevétele pedig könnyedén elérheti az egymilliárd dollárt, hiszen a Mátrix - Újratöltve a bemutató utáni első héten minden idők legnagyobb első heti jegybevételét, 158 millió dollárt kaszált, letaszítva a trónról a Pókembert.

Nagy üzlet

a film számítógépjáték-változata is, amely a lesújtó kritikák ellenére minden idők legnagyobb példányszámban eladott konzoljátéka lehet. Bár a kritikusok szerint az Enter the Matrix című háromdimenziós akciójáték unalmas, és csak a zenéje értékelhető, a francia-amerikai Atari játékkiadó május 15. óta több mint egymillió példányt értékesített a cég eddigi legnagyobb költségvetésű szoftveréből. A Mátrix farvizén evez ezenfelül több szponzor is: a Powerade, a Heineken, a Cadillac és a Ducati termékei a filmben is feltűnnek, a mobiltelefonokat pedig ezúttal a Samsung biztosította, amely az Egyesült Államokban piacra is dobta a filmbéli látványtelefon pontos másolatát. Az International Herald Tribune értesülése szerint a McDonald´s is szívesen előrukkolt volna egy mátrixos tematikájú menüvel, ehhez azonban már nem járultak hozzá a Wachowski fiúk.

Magyar vonatkozású mellékszál, hogy a Warner rosszallását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Soproni ászok egyik reklámjában a Mátrixra emlékeztető jelenetek szerepelnek - ez különösen kínos annak a fényében, hogy az opus hivatalos sörszponzora a Heineken. A Sopronit gyártó cég azonban a nyilvánvaló áthallások ellenére tagadja, hogy a Mátrix inspirálta volna a kifogásolt reklámot: pusztán arról van szó, hogy a magyar szereplőkkel, magyar környezetben készített filmbe egyesek hajlamosak belemagyarázni a Mátrix jeleneteit, nyilatkozta a vállalat illetékese az Indexnek. A Soproni egyik korábbi reklámjába egyébként a Terminátort "magyarázták bele" - a jelenben és a jövőben egyszerre zajló ember-gép háború másik legendás hollywoodi víziójának harmadik részét, a Terminátor 3-at júliusban mutatják be a mozik.

Bodoky Tamás

Rajzfilm, DVD

Márciusban mutatták be az Egyesült Államokban a The final flight of Osirist, amely Larry és Andy Wachowski kilenc rövid történetből álló animációs filmsorozatának első része. A rendező Andy Jones, aki legutóbb a Final Fantasyvel hívta fel magára a figyelmet. A történet az első film után játszódik, cselekménye pedig kapcsolódik a második részhez, a Mátrix - Újratöltvéhez. Az ötmillió dolláros költségvetésű rövidfilmet 13 hónap alatt készítették el. Eredetileg csak DVD-n akarták megjelentetni, de Lawrence Kasdannak, a Dreamcatcher rendezőjének felajánlására a horrorfilm előtt a mozikban is levetítik. A kilenc részből álló történet további darabjainak animációs megvalósításán független filmesek dolgoznak. Két rész már most ingyenesen letölthető a www.intothematrix.com-on, a júniusban megjelenő The Animatrix című DVD-re pedig mind a kilenc animációs film felkerül.

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
2003/22. (05. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...