Bundula István

A koalíciós partnerek különutassága miatt bírálják az ún. Békejobbot szervező MDF-et. Tény, a legkisebb kormánypártban nem osztják Orbán Viktor elképzelését a kétpólusú magyar politikai modellről.

A Fidesz-kormány megalakulását kísérő találgatásokban neve rendre előkerült a környezetvédelmi tárca várományosaként. Szakmai előéletét tekintve ennek az ellenkezője lett volna meglepő: a szabadkai születésű pártalelnök évekig volt a Fidesz környezetvédelmi szakértője. A kisgazdáké lett a tárca, amelynek egyik legszigorúbb kritikusa éppen Illés Zoltán. A szakminiszterről például tavaly kerek perec kijelentette, hogy alkalmatlan tisztségére. Ottjártunkkor az ausztrál nagykövet kért találkozót tőle Tisza-ügyben; erre lapzártánk után került sor.

Györgyi Kálmán legfőbb ügyész hétfőn benyújtotta lemondását; a döntést sem ő, sem Áder János házelnök nem kívánta kommentálni, noha utóbbi szerint kettejükön kívül más nem ismeri a távozás valódi okát. Forrásaink szerint, illetve az eddig történtek alapján három olyan indok is felvázolható, amely külön-külön, de együttesen is motiválhatta a legfőbb ügyész lépését.

A Fidesz szombati rendkívüli kongresszusa várhatóan szétválasztja a pártelnöki és a miniszterelnöki posztokat, s a szervezet élére Kövér László titokminisztert emeli.

Többévi késéssel robbant az olajbomba: és csak annyi kellett ehhez, hogy egy rendőrtiszt, vállalva a következményeket, beszélni kezdjen eltussolt olajbűntényekről, korrupt és az alvilág markában lévő rendőrökről. Alábbi összeállításunkban nemcsak az időközben megindult vizsgálatokról tudósítunk, hanem - elmerülvén a faktualitás mocsarában - számba vesszük, mi tette lehetővé a rendszerváltás utáni Magyar-ország legnyereségesebb vállalkozását, az olajszőkítést.

Kis Gyula 1990 és 1994 között az egészségügyi és szociális bizottság MDF-es elnökeként kulcsszerepet játszott a társadalombiztosítás újraönállósításában. A kialakult struktúrát félig-meddig saját gyermekének tekintheti, úgyhogy elképzelhető, mit érezhetett 1995-1996-ban az egészségbiztosító gazdálkodását vizsgáló parlamenti bizottság vezetőjeként, amikor szembesülnie kellett azzal, miként valósították meg ideáját Sándor Lászlóék. Felfogása mégsem változott: a közös kockázatvállaláson alapuló tébé-modell híveként bírálja a nyugdíjreform bevezetését, s közben a közelmúlt egyik legfontosabb eseményéről, a tébé-önkormányzatok megalakulásáról olyan történeteket mond el a MaNcsnak, amiket eddig soha sehol senki.

Postabank, társadalombiztosítási (tb) önkormányzat, volt (és jelenlegi) szakszervezeti vezető, politikai kapcsolatok, banki részvények, százmilliós nagyságrendű vagyonvesztés, elmarasztaló számvevőszéki jelentés - minden együtt van egy igazi "nagy ügyhöz". A tb és a Medicor közötti 1994-es részvénycsere mégsem lett az. Még csak rendőrségi ügy sem, egyelőre.

Akár hátra is dőlhetnénk: a kisgazdák végre hozták magukat, Torgyán doktor komolyan vette az Isten, Haza, Család utóbbi elemét, a Kövér Laci ezen látványosan kiborult a tévékamerák előtt, Stumpf überminiszter meg keménykedett kissé, az FKGP emiatt duzzogott, van végre téma, lehet trixizni, koalícióválságozni. Pedig nem ez a lényeg.

Pintér Sándor belügyminiszter hazudott, állítottuk a múlt héten (Telefonálás után visszaültem, MaNcs, 1998. október 8.). Pintér Sándor belügyminiszter változatlanul hazudik, állítjuk ezen a héten. Enyhébben fogalmazva -Pintér szavait kölcsönvéve -: a belügyminiszter továbbra is méretes "kommunikációs hibákat" vét.

A nemzetbiztonsági bizottság meghallgatása után sem tudható, hogy Pintér Sándor országos rendőrfőkapitányként közreműködött-e merényletkísérlet tárgyi bizonyítékainak eltüntetésében, mint azt a három hónapja meggyilkolt Boros Tamás állította.

Orbán Viktor a Fidesz múlt keddi választmányi ülésén tárta ország-világ elé, hogy pártjának egyes vezetőit (és azok családtagjait) 1997-ben "titkos és törvénysértő módon" megfigyelték. A szenzációsnak szánt bejelentés után nemcsak belpolitikai vihar támadt, hanem Keleti György (MSZP), az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke augusztus 31-re jól össze is hívta a testület rendkívüli ülését.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár élén történt változásról szóló múlt heti írásunkban (A kormány határozott, július 30.) külön fejezetben foglalkoztunk egy számunkra furcsa kinevezéssel: a Központi Honvéd Kórházban a minőségbiztosítás és minőségellenőrzés rendszerének kidolgozásával olyan személyt bíztak meg, aki ellen egyrészt büntetőperek folynak, másrészt az illetővel annak idején foglalkozott az OEP működését vizsgáló parlamenti bizottság is. A dolog érdekességét csak fokozta, hogy az érintett, dr. Porkoláb Zsolt tagja Wachsler Tamás közigazgatási államtitkár (Honvédelmi Minisztérium) egyik szakértői csoportjának.