Pallag László június 9-i sajtótájékoztatóján ismertette a testület előző napi zárt ülésén elhangzott tanúvallomást, amelyben közszereplők és pártok nevei is előkerültek. Pallag egyéni akcióját nemcsak a hírbe hozott politikusok, hanem a bizottsági tagok is kifogásolták. (Lásd: Szőkített ciklon, Magyar Narancs, 2000. június 15.) Utóbbiak június 19-re testületi ülés összehívását kezdeményezték; ez lapzártánk után zajlott.
A gyanúba kevertek közül elsőként Szabó Iván volt pénzügyminiszter fordult jogorvoslatért a bírósághoz, de hamarosan Lezsák Sándor, Zsíros Géza, Futaki Géza és Pintér Sándor is feljelentették a kisgazda képviselőt rágalmazás miatt. Hogy Pintér lépését befolyásolta-e Orbán Viktor kormányfő szerdai rádióinterjúja, azt nem tudjuk, de tény: a miniszterelnök, aki 1998 őszén a Clodo-, illetve Lakatos-ügyekkel összefüggésbe hozott Pintért töretlen bizalmáról biztosította, most leszögezte: a belügyminiszter nem teheti meg, hogy a kormány presztízsének megóvása érdekében ne forduljon bírósághoz. Pallag László egy hétvégi lapinterjúban (Magyar Hírlap) megjegyezte: a hozzá eljutó legtöbb bejelentés, információ a belügyminiszterről szól.
Kérdés persze, hogy hozzájárul-e majd a parlament Pallag mentelmi jogának felfüggesztéséhez, illetve kéri-e erre a honatyákat a kormánypárti képviselő; erről mindenesetre még nem nyilatkozott Pallag László.
Társkeresés
Pallagot, mint nyilatkozatai mutatják, nem rázták meg sem a feljelentések, sem a neki címzett fenyegetések: munkáját folytatja tovább, mondta. Múlt szerdán a Fővárosi Főügyészségen érdeklődött Gál László és Ábrahám Béla ügyéről. Előbbit - aki a Belügyminisztérium Ellenőrzési és Felügyeleti Hivatalának időközben lemondott vezetője, Pintér Sándor egyik bizalmasa - Pallag jelentette föl tavaly bűnpártolás és korrupció gyanúja miatt. (Az olajbotrányt kirobbantó Karancsi Tibor volt szeghalmi rendőr szerint Gál részese volt egy békési olajügy eltussolásának - lásd: Fekete arany, MaNcs, 1999. december 2.) Ábrahám Bélát, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatóját a Pallag-sajtótájékoztató napján tartóztatták le zsarolás gyanújával. Ábrahámot - akire szintén egy tavalyi Pallag-bejelentés hívta föl a rendvédelmi szolgálat figyelmét - korábban összefüggésbe hozták a békési rendőrkorrupció után nyomozó Kuzma Mihály halálával is. (Az Ábrahám-ügy azért is érdekes, mert egy 1999-es rendőrségi belső vizsgálat lényegében mindent rendben talált a Békés megyei rendőrök háza táján.) Pallag László egy tévéműsorban egyébként elismerően szólt a Fővárosi Főügyészség olajügyeket vizsgáló munkatársairól, kiemelve, hogy "fiatal szakemberekről" van szó, ami számára egyfajta garancia arra, hogy nem keveredtek bele eddig semmibe.
A kisgazda képviselő másnap a legfőbb ügyésszel találkozott. Pallag a Magyar Nemzetnek elmondta: Polt Péter felhívta a figyelmét a "hatáskörtúllépésre", amire a bizottsági elnök úgy reagált, hogy reméli, "nem más érdekében történik ez a nagy érdeklődés". A találkozón állítólag nem volt szó a Pallag és az SZDSZ által egyaránt szorgalmazott független ügyészségi "olajcsoport" felállításáról.
Pallag eredetileg vitte volna a zárt ülés jegyzőkönyvét is Polthoz, de utóbb azt nyilatkozta: előbb megbeszélné ezt a bizottsági tagokkal is. Politikusi körökben a jegyzőkönyvátadás elmaradását egyesek Pallag (általuk vélt) meghátrálásával magyarázzák. Ezt nem tartjuk valószínűnek: egyrészt Pallag személyisége sem támasztja alá e véleményt, másrészt az ügyészség egy büntetőügyben az eljárás során beszerzett közvetlen vallomásokat tudja érdemben felhasználni.
Kihallgatásra várva
A bizottsági tanú ügyészségi meghallgatására amúgy hamarosan sor kerülhet: a tanú - akinek nevét mind a belügyminiszter, mind egyes sajtóorgánumok nyilvánosságra hozták, amit a magunk részéről legalábbis furcsának tartunk - a Világgazdaság című napilapban elárulta: az ügyészségen a június 8-inál is részletesebb vallomást akar tenni; az Országos Rendőr-főkapitányságban (ORFK) ugyanis nem bízik. Mint mondta, egy éve bejelentette már édesapja eltűnését, de a rendőrség csak most, a bizottsági vallomás után rendelte be. (Az ORFK szerint viszont június 8. előtt küldték el az idézést a fiatalembernek.) A tanú attól tart, hogy a rendőrség meg akarja félemlíteni. Hozzátette: az olajmaffia is megüzente neki, hogy vérdíjat tűztek ki a fejére. (Pallag Lászlóval kapcsolatban is elhangzott hasonló hír.)
Az ORFK hozzáállásával Pallag sem elégedett: a már említett tévéinterjújában arról beszélt, hogy nemigen akarnak adatokat szolgáltatni a bizottságnak (a rendőrség mellett az ÁPV Rt.-t is megfeddte ezért a képviselő). Egy, a Világgazdaságban ismertetett ORFK-levélből kiderül, hogy Pallag a BKV Rt.-nek üzemanyagot szállító cégekről kért és nem kapott tájékoztatást.
Egy fontos lépés
A Pallag elleni feljelentések mellett alig esett szó Györgyi Kálmán keresetéről: a volt legfőbb ügyész nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt büntetőfeljelentést tett Szeszák Gyula ellen. A volt Hajdú-Bihar megyei főügyész az olajbizottság május 8-i nyilvános ülésén hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolta meg Györgyi Kálmánt és Fábián János ügyészt, valamint Pintér Sándor belügyminisztert, egykori országos rendőrfőkapitányt. Lehet, hogy nem kell jelentőséget tulajdonítani a kronológiának, de tény: a feljelentésre nem május 8. után került sor, hanem azután, hogy Polt Péter legfőbb ügyész bejelentette: leporolja a Szeszák-aktát.
A Szeszák által ismertetett történet - amelyet tavaly ősszel részletesen taglalt a Világgazdaság is - 1992 végén kezdődött, amikor az - akkor még - megyei főügyésznek jelentették: illegálisan behozott üzemanyagot szállító vonatszerelvény érkezett Romániából, amelyet a MÁV titokban "utaztat" föl-alá az országban. Szeszák egy korábbi állítása szerint ennek kapcsán került a képbe a szerelvény célba juttatásán ügyködő Papp Imre megyei rendőrfőkapitány; az olajvonatról és a Pappról gyűjtött információit a megyei főügyész átadta a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) és a megyei vámparancsnokság nyomozóinak, valamint tájékoztatta ezekről Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt. Mint kiderült, az NBH megyei részlege jó ideje figyelte Papp Imrét, akivel szemben a hivatal szerint bűncselekmény gyanúja is felmerült.
A Legfőbb Ügyészség (LÜ) a nyomozással a Csongrád megyeieket bízta meg; Szeszák jó viszonyban volt Papp-pal, és az LÜ az összeférhetetlenséget kizárandó döntött így. Később az ügyészség azt is állította, hogy Szeszák e kapcsolatról nem tájékoztatta feletteseit, s a megyei főügyész nyomozásból való kizárását ezért kellett elrendelni. Szeszák interpretációjában a történet máshogyan szól: az ügyet azért vették el tőle, mert követelte Papp Imre felelősségre vonását, amit szerinte Györgyi Kálmán és Pintér Sándor is csak vonakodva támogatott, már ha támogatták egyáltalán. Szeszák Gyula - mint azt a múlt héten a Nap-keltében megemlítette - először az ügy "korrekt" rendezését forszírozta, vagyis egy olyan megoldást, amely nem ejt csorbát a rendőrség hírnevén. Ezért próbált közvetlenül is kapcsolatba kerülni előbb Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitánnyal, majd Boross Péter akkori belügyminiszterrel. Amikor 1993 októberében a legfőbb ügyész Szeszák Gyula nyugdíjaztatásáról döntött, akkor a megyei főügyésszel szembeni kifogások között "a szolgálati út megkerülése" is szerepelt.
Györgyi, Pintér és Boross tehát tudtak arról, mi folyik Hajdú-Biharban, érdemben mégsem léptek semmit - állítja Szeszák. Miután Szeszákot "eltiltották" az ügyben való részvételtől, Papp Imrét üzemanyag-átszivattyúzás közben tetten érték egy olajvagonnál. (Pintér másnap menesztette Papp Imrét és feleségét a rendőrségtől.) Szeszák ezután azt kérte, adják vissza az ügyet Hajdú-Biharnak, amit Györgyi Kálmán elutasított. Rövidesen arról tájékoztatta Szeszákot az LÜ, hogy Papp Imre olajügyekbeni érintettsége bizonyítékokkal nem támasztható alá.
Szeszák tavaly a Világgazdaságban elmondta: "Én tudom produkálni azt a levelet, amelyben kijelentették, hogy vizsgálták az ügyet. Azokkal a dokumentumokkal is rendelkezem, amelyek bizonyítják Papp Imre szerepét. A legfőbb ügyésznek viszont azt a levelet kell produkálnia, amely bizonyítja, hogy valóban vizsgálták Papp Imre felelősségét. Ha ilyen iratok nincsenek, akkor Györgyi Kálmánnak számot kell adnia arról, miért fedezték a volt megyei főkapitány bűnösségét."
A mostani Györgyi-Szeszák-per talán választ ad e kérdésekre; Szeszák Gyula mindenesetre örül, hogy végre nyilvánosan is szembesítheti egykori felettesét a történtekkel. A volt legfőbb ügyész jogi képviselője útján azt közölte az MTI-vel, hogy az ügyben személyesen nem kíván megszólalni, álláspontját ügyvédjén keresztül fejti ki. (Papp Imre személyiségi jogainak megsértése miatt már korábban perbe hívta Szeszákot.)
Labirintus
Az elmúlt héten minden napra jutott valami az olajügyből, ám a konkrét bűncselekményekről továbbra sem tudunk semmit. Homályos célozgatásokból viszont annál több került, íme néhány jellemző példa.
A Györgyi-féle feljelentés másnapján az egyik napilap egy ügyészségi iratot közölt Szeszák Gyula állítólagos emberi gyengéiről s arról, hogy a Papp-ügyben bizonyítékok nélkül vagdalkozott. A cikk Polt Péter lépését (a Szeszák által átadott iratok átnézését) egyúttal "indokolatlan" lépésnek és "vélhetően politikai döntésnek" nevezte. Egy másik lapban egy harmadik lap újságíróját vádolták közvetve, hogy Pallag tanácsadója, és többet tud az ügyről, mint a bizottság tagjai. De maga Pallag László sem tett sokat az elmúlt héten azért, hogy az állampolgár számára tisztább legyen a kép.
Pedig június 8. után csak abban bízhatunk, hogy van adu Pallag László kezében. Ha nincs, akkor a kisebbik baj lenne az, hogy Pallag lejáratja magát; az igazi baj az lenne, hogy valószínűleg jó időre ellehetetlenülne az olajügyek vizsgálata. Aminek sok cégéres gazember örülne; és az ő elégedettségüktől mentsen meg minket a Jóisten.
Bundula István
