Szerkesztő
Tudor Giurgiu az 1989-es romániai forradalom egy idehaza – de még Romániában is – kevéssé ismert fejezetét, a Nagyszebenben történteket dolgozza fel. A hajdani szász városban csaknem százan haltak meg 1989. december 21. után, rengetegen megsebesültek, és félezernyi embert hetekig tartottak fogva a helyi uszoda üres medencéjében, az elején ráadásul embertelen körülmények között.
Valahogy így kell a nemzeti érdek „mentén” kormányozni. Ez nagyon megy Orbánéknak. Az orosz mentén, mármint.
Johan Huizinga 1935-ben fejtette ki véleményét az európai civilizáció kríziséről. Gondolatai azonban ijesztően messze vannak attól, hogy idejétmúltnak nevezzük őket.
Hatvanhárom évesen meghalt Schlecht Csaba (1959-2022), aki az egyik leggyakrabban emlegetett személy volt az ezredforduló éveiben.
A szerző Oxfordban végzett történész, aki szélesebb ismertséget a BBC megbízásából készített történeti tárgyú dokumentumfilmjeivel, illetve az azok alapján írt könyveivel szerzett. Utóbbiak közül több magyarul is olvasható, például az Auschwitz. A nácik és a „Végső megoldás” (Pécsi Direkt, 2005), A nácik. Történelmi tanulságok (Alexandra, 2007), vagy a Zárt ajtók mögött. Sztálin és a Nyugat politikai játszmái (Alexandra, 2011) címűek.
Több mint másfél évtizedig tartó betegség után április 26-án, 74 éves korában elhunyt Klaus Schulze, a hatvanas–hetvenes évek iskolateremtő nyugat-berlini elektronikus zenei szcénájának egyik legnagyobb hatású alakja.
Az ellenzéki szövetség kevesebb választót mozgatott meg, mint a benne résztvevő pártok külön-külön 2018-ban. Gyorselemzés.
