Kovács Ákos

Magyarországon a rendszerváltás óta szinte általánosan elfogadott vélemény, hogy az új kenyér ünnepét 1949-ben, az alkotmány elfogadásakor szovjet minta alapján, "mesterségesen kreálták". Tüzetesebb vizsgálat azonban kimutatja, hogy a gyökerek sokkal mélyebbre nyúlnak vissza.

Kevesen tudják, hogy augusztus 20-án hazánkban a két világháború között másfél évtizeden át nemcsak Szent István királyunk napját ülték meg, hanem egy másik, de mára szinte teljesen elfeledett ünnepet is.

Ilyenkor ősszel, szeptember végén, október elején szőlő- és bortermelő vidékeinken mindenütt megélénkül az élet, hiszen kezdődik az év egyik legfontosabb gazdasági és közösségi eseménye, a szüret, majd ezt követően a szüreti felvonulás, bál és mulatság. Így volt ez már a XIX. század elején is, amikor ez az esemény országszerte az egyik legnépszerűbb és leglátványosabb szórakozásunk volt. Kovács Ákos

Hat évtizede hirdette meg a katolikus egyház a Boldogasszony Éve című rendezvénysorozatát. Az ennek keretében megrendezett egri Mária-búcsú eseményeit idézzük fel Márai Sándor és Mindszenty József emlékezései tükrében.

Komoly veszélyben van az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható Feszty-körkép. A képnek helyet adó Rotunda ugyanis - nyilván a gondatlan tervezés miatt - beázik, így a panorámalátványosságot esőfoltok éktelenítik el. Horváth Gábor, a Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója szerint a bajt csak fokozza, hogy a Rotunda felújításához, illetve a beázott panoráma restaurálásához szükséges mintegy 200 millió forintot az igazgatóság nem tudja előteremteni.

Március elején, mint a rendszerváltás óta minden évben, a Magyar Szocialista Párt a nemzetközi nőnap megünneplésére készül. Vezetői a sajtóban közzétett nyilatkozataikban soha nem mulasztják el hangsúlyozni, hogy szerintük a nemzetközi nőnap ma is olyan baloldali hagyomány, amit a párt napjainkban is büszkén vállalhat.

Ha az elmúlt hetekben valaki a Kossuth Lajos téren megfordult és ott figyelmesen szétnézett, meglehetősen különös dolgokat tapasztalhatott. Például azt, hogy a tüntetők a Parlament előtti reprezentatív terünk - enyhén szólva - "nem rendeltetésszerű" igénybevételekor milyen aszimmetrikusan helyezkedtek el.

Augusztus 20., hazánk legnagyobb nemzeti s egyben állami ünnepe egyházi rituáléval kezdődik. A Szent István-bazilika órája még alig ütötte el a kilencet, de a téren már gyülekeznek a hívek, díszes templomi zászlóik alatt türelmesen várakoznak a különböző testvérületek, vallási szerveződések (Szent Kamill Egyesület, Szent Korona Társaság stb.) tagjai.

Pjotr Bogatirjov emlékének

Ady Endre 1905. október 15-én, azaz éppen száz éve Sírás és panaszkodás címmel esszét jelentetett meg a Figyelő című folyóiratban. Az írás később az Ismeretlen Korvin-kódex margójára című publicisztika első részeként vált közismertté.