Szerző | Magyar Narancs

Monostori Tibor: A református kakas. Balog Zoltán élt, él és élni fog

Ameddig a református egyházvezetés egyik fő céljának (a jelenlegi kormánypártokkal együtt) azt tartja, hogy a „kereszténység és a marxizmusba bugyolált liberalizmus közötti szellemi harcot” megvívja, addig nem várható intellektuális megújulás sem.

Publicisztika

Miért képtelen a megújulásra a református egyház?

Monostori Tibor

A NER hűséges oszlopát, a Magyarországi Református Egyházat megrengette a Novák Katalin-féle kegyelmi ügy. A felháborodás látványosnak tűnik az elmúlt évek nyugalmához képest, pedig a lényeg változatlan: a népegyház törzse, vezetése és színe-virága sziklaszilárdan vallja továbbra is a kormánypártok legkedvesebb szólamait és propagandáját.

Belpol

A közoktatásban is jelen van a vallási propaganda és fundamentalizmus

Monostori Tibor

A gyakran külföldről finanszírozott vagy támogatott keresztény fundamentalista nem kormányzati szervezetek, NGO-k gőzerővel ténykedhetnek a közoktatásban, és még inkább azon kívül.

Publicisztika

Milyen a tudományos színvonal a Mathias Corvinus Collegiumban?

Monostori Tibor

Az MCC igen büszke növekvő nemzetközi tudományos beágyazottságára. Vajon méltán teheti ezt?

Publicisztika

Szereptévesztés, önáltatás - két eucharisztikus kongresszus Budapesten

Monostori Tibor

"A magyar állam és az egyházak megint bevettek egy marék placebót, hogy a kisebbrendűségi érzésükre, gondolati kiüresedésükre és talajvesztettségükre gyógyírt találjanak, és a tüneteket csökkentsék."

Publicisztika

Wallenberghez és Pál apostolhoz is hasonlították a híres református zsidómentőt

Monostori Tibor

Soos Géza embermentő tevékenységét sokan méltatták, de érdekes kérdés, miként viszonyult a Horthy-rendszerhez és a zsidótörvényekhez.

Publicisztika

A magyar Wallenberg: legenda vagy valóság?

Monostori Tibor

Soos Géza életpályája újabban jelentős figyelmet kapott, és a második világháborús hős alakja szinte legendává magasztosult. Vajon mennyire hiteles és valósághű ez a kép? A választ nem könnyíti meg egy kiadatlan svájci kézirat, amelyet e hasábokon ismertetünk először, és amelyben Soos részletesen ír a „zsidókérdésről”.