Monostori Tibor

Placebo Jézus

A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról

Publicisztika

Mi a közös az Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztályában, a Rákay Philip-féle készülő, az 1222. évi Aranybulláról szóló filmsorozatban és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusban (NEK)? Egyrészt az, hogy még távolról sem hozhatók kapcsolatba a társadalmat komolyan foglalkoztató kérdésekkel, kihívásokkal.

A GMO-mentességi alapelv szakmaiatlan és megvalósíthatatlan, és nincs sok köze a környezetvédelemhez. A történelmi alkotmány egyik 800 esztendős törvényének története sem válthat ki sok érdeklődést, hacsak nem ugyanolyan kontár módon filmesítik majd meg, mint a pozsonyi csatát. Az oltáriszentségnek, azaz Jézus Krisztus szentmise alatti, borban és kenyérben történő jelenlétének hirdetése, az evangélium felragyogtatásának szándéka pedig ma nem középponti, meghatározó kérdés.

Közös bennük az is, hogy létük célja maximálisan Alaptörvény-kompatibilis, és így kormányzati támogatásra kiemelten érdemes. A gránitszilárdságú dokumentum hetedik, 2018-as módosítása óta pedig az is tudható, hogy „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”.

Árral szemben

Hívőként azokkal értek egyet, akik a felvilágosodás korában nem a kereszténység földi küldetésének elárulását, erőszakos háttérbe szorítását, vagy éppen minden bajok forrását látják, hanem éppen ellenkezőleg: ekkorra vált véglegesen nyilvánvalóvá, hogy a történelmi egyházak méltatlanná váltak egykori, isten adta zászlóvivő szerepükre. A mindenkori hatalommal, elnyomással és igazságtalanságokkal szemben betöltött társadalmi rendeltetésük úgy elhalványult, hogy azt már sok, százszor inkább világi mozgalmak, intézmények töltik be. Tamás Gáspár Miklós szavaival élve, az egyház többé nem a lélek pártja, hanem a testé. Konzervatív vagy libertárius alapokon elsősorban a nemiség és a nacionalizmus különféle kérdéseire fókuszál az üdvösség és a szellem dilemmái helyett.

A további és egyre hangsúlyosabb eljelentéktelenedés, a szereptévesztés és az önáltatás jól kiábrázolódnak abban a bő nyolc évtizedes időtávban, amely a két – az 1938. és a 2021. évi – budapesti eucharisztikus világkongresszus között eltelt.

Akkor az esemény az egész Horthy-korszak talán legnagyobb nemzetközi érdeklődést kiváltó rendezvénye volt. Ma ki merne ilyet állítani Európa-bajnokságok, vadászati kiállítások, Európa kulturális fővárosa címek, világszervezetek közgyűlései közepette, amikor havonta legalább egyszer, mint azt szeretnék sokan hinni, Magyarországon a világ szeme?

Annak idején, 1938-ban a magánszféra és a főváros is bőven adott bele a rendezvény költségvetésébe, és óriási összegek folytak be kereskedelmi célú eladásokból. Ma a rendezvény honlapján csupán kormányzati és állami szervek logói díszelegnek támogatóként, a tőlük kapott legalább 30 milliárd forintnyi összeg nélkül a kongresszus nem sok rendezvényt tudna színvonalasan megtartani.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.