Monostori Tibor

Halottnak a csók

Miért megreformálhatatlan szervezetileg a református egyház?

Publicisztika

A NER hűséges oszlopát, a Magyarországi Református Egyházat megrengette a Novák Katalin-féle kegyelmi ügy. A felháborodás látványosnak tűnik az elmúlt évek nyugalmához képest, pedig a lényeg változatlan: a népegyház törzse, vezetése és színe-virága sziklaszilárdan vallja továbbra is a kormánypártok legkedvesebb szólamait és propagandáját. A reformátusok szervezetileg és intellektuálisan is képtelenek a megújulásra.

Az ellenzéki érzelmű vagy pusztán kormánykritikus egyháztagok számára február elején eljött a Kánaán. A magyar állammal mind jobban összefonódó református egyházvezetéssel kapcsolatos, korábban elképzelhetetlen erejű kritikák jelentek meg a belső és nyilvános fórumokon egyaránt; és nem csak hogy felszínre kerültek, de országosan vezető hírekké váltak, és látszólag többségbe kerültek a felekezeti közvéleményben.

Február 2-án írta meg a független sajtó, hogy Novák Katalin köztársasági elnök titokban kegyelmet adott K. Endrének, aki a bicskei gyerekotthon pedofil bűntettekért elítélt igazgatójának volt a helyettese. Novák lemondása után a média gyorsan kiderítette, hogy az erdélyi református világban beágyazott elítéltért maga Balog Zoltán püspök, a reformátusok zsinati elnöke, az Orbán-kormány volt minisztere lobbizott. Balog először mosta kezeit, minden felelősséget a kegyelmi döntést meghozó köztársasági elnökre hárítva és arra hivatkozva, hogy az általa összehívott esperesi-főgondnoki értekezlet nagy szavazataránnyal bizalmat szavazott neki. Február 16-án végül mégis lemondott, de csak a zsinati elnöki tisztéről, püspöki és gyülekezetvezetői-lelkipásztori tisztségeit (egyelőre) megtartotta.

Az ezernyi felekezeti reakcióból csak a legfontosabbakat említjük. Az egyház talán legismertebb nem politikus celebje, Gundel Takács Gábor február 8-án lépett ki az akkor még elnök Novák tanácsadó testületéből. Ablonczy Bálint, a közel 500 éves református felmenőkkel rendelkező, ismert ellenzéki újságíró és a Károli Gáspár Református Egyetem műhelyvezetője február 14-én Facebook-poszttal jelentkezett. A több ezer kedvelést kiváltó írásban arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen kiáltó ellentmondás figyelhető meg a tények, a keresztény hitből fakadó kötelezettségek, illetve Balog védekezése között. Ugyanezen a napon Fekete Károly, a Tiszamelléki Református Egyházkerület püspöke lemondásra szólította fel Balogot. Szintén ugyanaznap Csűrös András lelkész a fizetéskiegészítését ajánlotta fel a gyermekbántalmazások elszenvedői javára, nyilvánvaló üzenetet küldve ezzel a püspöknek. A reformátusok legnagyobb nyilvános és belső internetes fórumain, az addig a NER kritikátlan szócsöveinek számító egyháztagok egész sora ment neki a zsinati elnöknek.

Balog Zoltán eredendő bűnei

Szeretném tisztázni: Balog a NER megalakulása, de különösen a meglehetősen kudarcos politikai pályájától való 2018. évi „visszavonulása”, és leginkább a 2021. februári zsinati elnöki kinevezése óta több száz okot szolgáltatott az elemi felháborodásra. Mégsem történt lényegében semmi, néhány ezer, belső emigrációba vonult református egyháztag csendes passzivitásán és ellenálló munkáján kívül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.