Monostori Tibor

Halottnak a csók

Miért megreformálhatatlan szervezetileg a református egyház?

Publicisztika

A NER hűséges oszlopát, a Magyarországi Református Egyházat megrengette a Novák Katalin-féle kegyelmi ügy. A felháborodás látványosnak tűnik az elmúlt évek nyugalmához képest, pedig a lényeg változatlan: a népegyház törzse, vezetése és színe-virága sziklaszilárdan vallja továbbra is a kormánypártok legkedvesebb szólamait és propagandáját. A reformátusok szervezetileg és intellektuálisan is képtelenek a megújulásra.

Az ellenzéki érzelmű vagy pusztán kormánykritikus egyháztagok számára február elején eljött a Kánaán. A magyar állammal mind jobban összefonódó református egyházvezetéssel kapcsolatos, korábban elképzelhetetlen erejű kritikák jelentek meg a belső és nyilvános fórumokon egyaránt; és nem csak hogy felszínre kerültek, de országosan vezető hírekké váltak, és látszólag többségbe kerültek a felekezeti közvéleményben.

Február 2-án írta meg a független sajtó, hogy Novák Katalin köztársasági elnök titokban kegyelmet adott K. Endrének, aki a bicskei gyerekotthon pedofil bűntettekért elítélt igazgatójának volt a helyettese. Novák lemondása után a média gyorsan kiderítette, hogy az erdélyi református világban beágyazott elítéltért maga Balog Zoltán püspök, a reformátusok zsinati elnöke, az Orbán-kormány volt minisztere lobbizott. Balog először mosta kezeit, minden felelősséget a kegyelmi döntést meghozó köztársasági elnökre hárítva és arra hivatkozva, hogy az általa összehívott esperesi-főgondnoki értekezlet nagy szavazataránnyal bizalmat szavazott neki. Február 16-án végül mégis lemondott, de csak a zsinati elnöki tisztéről, püspöki és gyülekezetvezetői-lelkipásztori tisztségeit (egyelőre) megtartotta.

Az ezernyi felekezeti reakcióból csak a legfontosabbakat említjük. Az egyház talán legismertebb nem politikus celebje, Gundel Takács Gábor február 8-án lépett ki az akkor még elnök Novák tanácsadó testületéből. Ablonczy Bálint, a közel 500 éves református felmenőkkel rendelkező, ismert ellenzéki újságíró és a Károli Gáspár Református Egyetem műhelyvezetője február 14-én Facebook-poszttal jelentkezett. A több ezer kedvelést kiváltó írásban arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen kiáltó ellentmondás figyelhető meg a tények, a keresztény hitből fakadó kötelezettségek, illetve Balog védekezése között. Ugyanezen a napon Fekete Károly, a Tiszamelléki Református Egyházkerület püspöke lemondásra szólította fel Balogot. Szintén ugyanaznap Csűrös András lelkész a fizetéskiegészítését ajánlotta fel a gyermekbántalmazások elszenvedői javára, nyilvánvaló üzenetet küldve ezzel a püspöknek. A reformátusok legnagyobb nyilvános és belső internetes fórumain, az addig a NER kritikátlan szócsöveinek számító egyháztagok egész sora ment neki a zsinati elnöknek.

Balog Zoltán eredendő bűnei

Szeretném tisztázni: Balog a NER megalakulása, de különösen a meglehetősen kudarcos politikai pályájától való 2018. évi „visszavonulása”, és leginkább a 2021. februári zsinati elnöki kinevezése óta több száz okot szolgáltatott az elemi felháborodásra. Mégsem történt lényegében semmi, néhány ezer, belső emigrációba vonult református egyháztag csendes passzivitásán és ellenálló munkáján kívül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.