Monostori Tibor

Halottnak a csók

Miért megreformálhatatlan szervezetileg a református egyház?

Publicisztika

A NER hűséges oszlopát, a Magyarországi Református Egyházat megrengette a Novák Katalin-féle kegyelmi ügy. A felháborodás látványosnak tűnik az elmúlt évek nyugalmához képest, pedig a lényeg változatlan: a népegyház törzse, vezetése és színe-virága sziklaszilárdan vallja továbbra is a kormánypártok legkedvesebb szólamait és propagandáját. A reformátusok szervezetileg és intellektuálisan is képtelenek a megújulásra.

Az ellenzéki érzelmű vagy pusztán kormánykritikus egyháztagok számára február elején eljött a Kánaán. A magyar állammal mind jobban összefonódó református egyházvezetéssel kapcsolatos, korábban elképzelhetetlen erejű kritikák jelentek meg a belső és nyilvános fórumokon egyaránt; és nem csak hogy felszínre kerültek, de országosan vezető hírekké váltak, és látszólag többségbe kerültek a felekezeti közvéleményben.

Február 2-án írta meg a független sajtó, hogy Novák Katalin köztársasági elnök titokban kegyelmet adott K. Endrének, aki a bicskei gyerekotthon pedofil bűntettekért elítélt igazgatójának volt a helyettese. Novák lemondása után a média gyorsan kiderítette, hogy az erdélyi református világban beágyazott elítéltért maga Balog Zoltán püspök, a reformátusok zsinati elnöke, az Orbán-kormány volt minisztere lobbizott. Balog először mosta kezeit, minden felelősséget a kegyelmi döntést meghozó köztársasági elnökre hárítva és arra hivatkozva, hogy az általa összehívott esperesi-főgondnoki értekezlet nagy szavazataránnyal bizalmat szavazott neki. Február 16-án végül mégis lemondott, de csak a zsinati elnöki tisztéről, püspöki és gyülekezetvezetői-lelkipásztori tisztségeit (egyelőre) megtartotta.

Az ezernyi felekezeti reakcióból csak a legfontosabbakat említjük. Az egyház talán legismertebb nem politikus celebje, Gundel Takács Gábor február 8-án lépett ki az akkor még elnök Novák tanácsadó testületéből. Ablonczy Bálint, a közel 500 éves református felmenőkkel rendelkező, ismert ellenzéki újságíró és a Károli Gáspár Református Egyetem műhelyvezetője február 14-én Facebook-poszttal jelentkezett. A több ezer kedvelést kiváltó írásban arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen kiáltó ellentmondás figyelhető meg a tények, a keresztény hitből fakadó kötelezettségek, illetve Balog védekezése között. Ugyanezen a napon Fekete Károly, a Tiszamelléki Református Egyházkerület püspöke lemondásra szólította fel Balogot. Szintén ugyanaznap Csűrös András lelkész a fizetéskiegészítését ajánlotta fel a gyermekbántalmazások elszenvedői javára, nyilvánvaló üzenetet küldve ezzel a püspöknek. A reformátusok legnagyobb nyilvános és belső internetes fórumain, az addig a NER kritikátlan szócsöveinek számító egyháztagok egész sora ment neki a zsinati elnöknek.

Balog Zoltán eredendő bűnei

Szeretném tisztázni: Balog a NER megalakulása, de különösen a meglehetősen kudarcos politikai pályájától való 2018. évi „visszavonulása”, és leginkább a 2021. februári zsinati elnöki kinevezése óta több száz okot szolgáltatott az elemi felháborodásra. Mégsem történt lényegében semmi, néhány ezer, belső emigrációba vonult református egyháztag csendes passzivitásán és ellenálló munkáján kívül.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk