Monostori Tibor

Halottnak a csók

Miért megreformálhatatlan szervezetileg a református egyház?

Publicisztika

A NER hűséges oszlopát, a Magyarországi Református Egyházat megrengette a Novák Katalin-féle kegyelmi ügy. A felháborodás látványosnak tűnik az elmúlt évek nyugalmához képest, pedig a lényeg változatlan: a népegyház törzse, vezetése és színe-virága sziklaszilárdan vallja továbbra is a kormánypártok legkedvesebb szólamait és propagandáját. A reformátusok szervezetileg és intellektuálisan is képtelenek a megújulásra.

Az ellenzéki érzelmű vagy pusztán kormánykritikus egyháztagok számára február elején eljött a Kánaán. A magyar állammal mind jobban összefonódó református egyházvezetéssel kapcsolatos, korábban elképzelhetetlen erejű kritikák jelentek meg a belső és nyilvános fórumokon egyaránt; és nem csak hogy felszínre kerültek, de országosan vezető hírekké váltak, és látszólag többségbe kerültek a felekezeti közvéleményben.

Február 2-án írta meg a független sajtó, hogy Novák Katalin köztársasági elnök titokban kegyelmet adott K. Endrének, aki a bicskei gyerekotthon pedofil bűntettekért elítélt igazgatójának volt a helyettese. Novák lemondása után a média gyorsan kiderítette, hogy az erdélyi református világban beágyazott elítéltért maga Balog Zoltán püspök, a reformátusok zsinati elnöke, az Orbán-kormány volt minisztere lobbizott. Balog először mosta kezeit, minden felelősséget a kegyelmi döntést meghozó köztársasági elnökre hárítva és arra hivatkozva, hogy az általa összehívott esperesi-főgondnoki értekezlet nagy szavazataránnyal bizalmat szavazott neki. Február 16-án végül mégis lemondott, de csak a zsinati elnöki tisztéről, püspöki és gyülekezetvezetői-lelkipásztori tisztségeit (egyelőre) megtartotta.

Az ezernyi felekezeti reakcióból csak a legfontosabbakat említjük. Az egyház talán legismertebb nem politikus celebje, Gundel Takács Gábor február 8-án lépett ki az akkor még elnök Novák tanácsadó testületéből. Ablonczy Bálint, a közel 500 éves református felmenőkkel rendelkező, ismert ellenzéki újságíró és a Károli Gáspár Református Egyetem műhelyvezetője február 14-én Facebook-poszttal jelentkezett. A több ezer kedvelést kiváltó írásban arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen kiáltó ellentmondás figyelhető meg a tények, a keresztény hitből fakadó kötelezettségek, illetve Balog védekezése között. Ugyanezen a napon Fekete Károly, a Tiszamelléki Református Egyházkerület püspöke lemondásra szólította fel Balogot. Szintén ugyanaznap Csűrös András lelkész a fizetéskiegészítését ajánlotta fel a gyermekbántalmazások elszenvedői javára, nyilvánvaló üzenetet küldve ezzel a püspöknek. A reformátusok legnagyobb nyilvános és belső internetes fórumain, az addig a NER kritikátlan szócsöveinek számító egyháztagok egész sora ment neki a zsinati elnöknek.

Balog Zoltán eredendő bűnei

Szeretném tisztázni: Balog a NER megalakulása, de különösen a meglehetősen kudarcos politikai pályájától való 2018. évi „visszavonulása”, és leginkább a 2021. februári zsinati elnöki kinevezése óta több száz okot szolgáltatott az elemi felháborodásra. Mégsem történt lényegében semmi, néhány ezer, belső emigrációba vonult református egyháztag csendes passzivitásán és ellenálló munkáján kívül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.