Monostori Tibor

Halottnak a csók

Miért megreformálhatatlan szervezetileg a református egyház?

Publicisztika

A NER hűséges oszlopát, a Magyarországi Református Egyházat megrengette a Novák Katalin-féle kegyelmi ügy. A felháborodás látványosnak tűnik az elmúlt évek nyugalmához képest, pedig a lényeg változatlan: a népegyház törzse, vezetése és színe-virága sziklaszilárdan vallja továbbra is a kormánypártok legkedvesebb szólamait és propagandáját. A reformátusok szervezetileg és intellektuálisan is képtelenek a megújulásra.

Az ellenzéki érzelmű vagy pusztán kormánykritikus egyháztagok számára február elején eljött a Kánaán. A magyar állammal mind jobban összefonódó református egyházvezetéssel kapcsolatos, korábban elképzelhetetlen erejű kritikák jelentek meg a belső és nyilvános fórumokon egyaránt; és nem csak hogy felszínre kerültek, de országosan vezető hírekké váltak, és látszólag többségbe kerültek a felekezeti közvéleményben.

Február 2-án írta meg a független sajtó, hogy Novák Katalin köztársasági elnök titokban kegyelmet adott K. Endrének, aki a bicskei gyerekotthon pedofil bűntettekért elítélt igazgatójának volt a helyettese. Novák lemondása után a média gyorsan kiderítette, hogy az erdélyi református világban beágyazott elítéltért maga Balog Zoltán püspök, a reformátusok zsinati elnöke, az Orbán-kormány volt minisztere lobbizott. Balog először mosta kezeit, minden felelősséget a kegyelmi döntést meghozó köztársasági elnökre hárítva és arra hivatkozva, hogy az általa összehívott esperesi-főgondnoki értekezlet nagy szavazataránnyal bizalmat szavazott neki. Február 16-án végül mégis lemondott, de csak a zsinati elnöki tisztéről, püspöki és gyülekezetvezetői-lelkipásztori tisztségeit (egyelőre) megtartotta.

Az ezernyi felekezeti reakcióból csak a legfontosabbakat említjük. Az egyház talán legismertebb nem politikus celebje, Gundel Takács Gábor február 8-án lépett ki az akkor még elnök Novák tanácsadó testületéből. Ablonczy Bálint, a közel 500 éves református felmenőkkel rendelkező, ismert ellenzéki újságíró és a Károli Gáspár Református Egyetem műhelyvezetője február 14-én Facebook-poszttal jelentkezett. A több ezer kedvelést kiváltó írásban arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen kiáltó ellentmondás figyelhető meg a tények, a keresztény hitből fakadó kötelezettségek, illetve Balog védekezése között. Ugyanezen a napon Fekete Károly, a Tiszamelléki Református Egyházkerület püspöke lemondásra szólította fel Balogot. Szintén ugyanaznap Csűrös András lelkész a fizetéskiegészítését ajánlotta fel a gyermekbántalmazások elszenvedői javára, nyilvánvaló üzenetet küldve ezzel a püspöknek. A reformátusok legnagyobb nyilvános és belső internetes fórumain, az addig a NER kritikátlan szócsöveinek számító egyháztagok egész sora ment neki a zsinati elnöknek.

Balog Zoltán eredendő bűnei

Szeretném tisztázni: Balog a NER megalakulása, de különösen a meglehetősen kudarcos politikai pályájától való 2018. évi „visszavonulása”, és leginkább a 2021. februári zsinati elnöki kinevezése óta több száz okot szolgáltatott az elemi felháborodásra. Mégsem történt lényegében semmi, néhány ezer, belső emigrációba vonult református egyháztag csendes passzivitásán és ellenálló munkáján kívül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.