Somos András

Orbán Viktor a hátát lapogatta a Fidesz–Lungo Drom-szövetség újbóli megkötésekor, nem sokkal később utóbbi szervezet egyhangúlag választotta ismét elnökké. Az Országos Roma Önkormányzat – amely nemrég csődöt jelentett – Híd a munka világába programja pedig a korrupció, az uniós pénzek szabálytalan elköltésének a példája lett.

Az 1992. október 26. és 28. között Győrben tartott neo­náciper az országos sajtóban jószerivel visszhangtalan maradt. Pedig ha az ott történtek megragadnak a közemlékezetben, ma senki nem csodálkozna rá a Magyar Nem­zeti Arcvonalra és annak vezetőjére, Győrkös Istvánra.

A Magyar Rádió (MR) a múlt héten bíróságon igyekezett cáfolni, hogy vezetése politikai okokból távolított el riportereket és műsorkészítőket. A közszolgálati intézmény jogi képviselője úságírókat bemószeroló gyártásvezetői jelentésekkel próbálta alátámasztani, hogy Hollós János hírfőnök jogosan vált meg a bemártott "fegyelmezetlen" riportertől. Hiába: az MR az Élet és Irodalom (ÉS) ellen szerdán immár másodszorra vesztett első fokon. A rádió vezetése egyébként tucatnyi pert indított a média ellen az őt ért kritikák miatt.

Miközben a kormány az ellenzékkel való egyeztetés nélkül nyújtotta be a parlamentnek az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítási javaslatát, a politikusok leginkább azon izmoznak, hogy lehet-e népszavazni március 15-én. Holott egyelőre a népszavazáshoz szükséges alaptörvény-módosítás sorsa is bizonytalan, mivela Fidesz továbbra is belpolitikai feltételeinek teljesítését követeli (a feltételek egy részét jogosnak ismerte el a kormány is). Válaszként Kovács László külügyminiszterés MSZP-elnök új választások kiírásának a lehetőségét lengette be. Pedig mindaz MSZP-nek, mind a Fidesznek tudnia kell: kétharmados támogatás híján a közjogi felkészülés megtorpanhat. Hamarosan parlamenti vitanappal és négypártiegyeztetéssel igyekeznek úrrá lenni a nehézségeken a magas felek.

Felerősödtek a politikai viták az uniós csatlakozás belpolitikai feltételeiről: a Fidesz vezető politikusai - a múlt csütörtöki, minden parlamenti párt által aláírt együttműködési nyilatkozat után is - azt vallják: október végén, a költségvetés benyújtásakor dől el, támogatják-e az integráció elengedhetetlen feltételének tartott alkotmánymódosítást. Ennek tervezetét az igazságügyi tárca még nem dolgozta ki, noha a képviselőknek december végéig kétharmados többséggel az alaptörvényt is EU-konformmá kellene tenniük. A vita nem eleve értelmetlen, hiszen jó alkalmat adhat a csatlakozás valódi kérdéseinek a megismeréséhez; de könnyen fel is boríthatja az eddigi integrációpárti parlamenti konszenzust.

Az ügyészség nem látta értelmét semmisségi perek megindításának, mert azokkal a közérdekben okozott sérelmeket nem lehetett volna orvosolni - mondta Polt Péter legfőbb ügyész múlt csütörtökön az alkotmányügyi bizottságban a Happy End Kft. (a Fidesz-kampányt bonyolító cég) és az Országimázs Központ által kötött, egyébként az ügyészség által is törvénysértőnek mondott szerződések ügyészségi vizsgálatáról. Jelenleg a rendőrség nyomoz az ügyben a büntetőjogi felelősség megállapításáért. A Legfőbb Ügyészség a Schlecht-ügyben (vagyis a Fidesz közeli fantomcégek ügyében) feltűnt titokzatos vállalkozó, Weisz József szerepét vizsgálja, miután a Fővárosi Főügyészség nem látott okot a nyomozás megindítására. Poltnak azért kellett a bizottság előtt megjelennie, mert a Happy End, illetve a Schlecht Csaba ügyében interpelláló képviselőknek adott válaszát júniusban elutasította az Országgyűlés többsége. A bizottságban a meghívott interpellálók, Keller László (MSZP, nemrégiben kinevezett közpénzügyi politikai államtitkár) és Gusztos Péter (SZDSZ) a múlt héten is nemet mondtak Polt Péter részletes beszámolójára.

A még hivatalban lévő Orbán-kormány két hete úgy határozott, hogy további 50 milliárd forintot kér a Széchenyi-tervre benyújtott, idén jócskán megnövekedett számú pályázatra. A "kér" ige ez esetben nem eufemizmus: július 20-ig már a következő kormány pénzügy- és gazdasági miniszterének kell közös előterjesztést készítenie, és - ha nincs más választás - a Medgyessy-kormány egészének kell döntenie elődje "igényéről". A Gazdasági Minisztériumtól nem kaptunk választ arra, hogy a Széchenyi-tervre a kormánydöntés időpontjában még fel nem használt 40 milliárd forintból - amely az előkészítők szerint kevés az igények kielégítésére - mennyi van még a kasszában.

Folyamatosan tárgyal az MSZP és az SZDSZ arról, hogy milyen jogi alapra helyezhető a leköszönő kormány egyes gyanúsnak vélt ügyeinek felderítése. A Narancs információi szerint, bár füstbe ment az SZDSZ terve az Országgyűlés által kinevezett "független vizsgálóbiztosról" - az MSZP igazságügyminiszter-jelöltje, Bárándy Péter szerint az igazságszolgáltatási szervektől függetlenített vizsgálat csak nehezítené a nyomozó hatóságok munkáját -, meglelték a megoldást a felek. A Fidesz jogi kabinetjének vezetője úgy látja: az alkotmányosság is sérülhet a politikai bosszúvágy miatt.

A magyar igazságszolgáltatás függetlenségét semmi nem fenyegeti - olvasható az Országos Igazságszolgáltatási Tanács múlt heti közleményében. A némileg önszuggesztív kijelentésnek azonban ellentmondanak a tanács elnökének korábbi kijelentései, illetve a Magyar Bírói Egyesület legfrissebb kiadványában olvasható azon megállapítás, miszerint a jelenlegi javadalmazási rendszer a függetlenséget már nem biztosítja. Elemzésünk második részében a költségvetési megszorítások hatásairól, illetve a forrásszűkítés szakmai és európai uniós kritikájáról lesz szó.

Két szempont alapján vizsgáljuk az igazságszolgáltatás és a politika viszonyát: 1. a konkrét ügyekben született döntések politikusi kritikája tekinthető-e az igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomásnak, 2. a kormány igazságügyi politikája magában hordozza-e azt a veszélyt, hogy a bíróságokban kialakul egyfajta igazodási kényszer, a megfelelés vágya; ez utóbbi évtizedekre visszavethetné a rendszerváltás egyik fontos vívmányát, a csak a törvényeknek alárendelt ítélkezést.

"Ég az arcom, mert az igazságszolgáltatás érezhetően a politika befolyása alá került, a Schlecht-ügy pedig erre jó példa" - így fogalmazott az RTL Klub Híradójának Bárándy Péter ügyvéd november 1-jén. Véleményét egyrészt általános jelenségekkel illusztrálta, másrészt a konkrét esetben azt kifogásolta, hogy a rendőrség csak évekkel Schlecht Csaba cégeladásai után (1998 októberében) kezdte el a nyomozást, és "akkor sem a legnagyobb erővel" - ami szerinte az ilyen jellegű gazdasági bűncselekmények gyanújánál nem jellemző. Elmaradt a bizonyítékok gondos összegyűjtése, túl későn hallgatták meg Schlechtet - vélte Bárándy, és azt is furcsállotta, hogy a Fővárosi Főügyészség bűncselekmény hiányában szüntette meg a nyomozást. "Adócsalásnál arra hivatkozni, hogy az adó megfizetésére köteles személynek vagy a cégnek nincs vagyona, ez merőben újszerű" - nyilatkozta az ügyvéd. Mint mondta, e jogi érveléssel "a védői panaszokban szoktam találkozni, és amelyet az ügyészség és más nyomozó hatóságok nem szoktak elfogadni".