A legfőbb ügyész meghallgatása: Hosszú hadjárat

  • Somos András
  • 2002. július 18.

Belpol

Az ügyészség nem látta értelmét semmisségi perek megindításának, mert azokkal a közérdekben okozott sérelmeket nem lehetett volna orvosolni - mondta Polt Péter legfőbb ügyész múlt csütörtökön az alkotmányügyi bizottságban a Happy End Kft. (a Fidesz-kampányt bonyolító cég) és az Országimázs Központ által kötött, egyébként az ügyészség által is törvénysértőnek mondott szerződések ügyészségi vizsgálatáról. Jelenleg a rendőrség nyomoz az ügyben a büntetőjogi felelősség megállapításáért. A Legfőbb Ügyészség a Schlecht-ügyben (vagyis a Fidesz közeli fantomcégek ügyében) feltűnt titokzatos vállalkozó, Weisz József szerepét vizsgálja, miután a Fővárosi Főügyészség nem látott okot a nyomozás megindítására. Poltnak azért kellett a bizottság előtt megjelennie, mert a Happy End, illetve a Schlecht Csaba ügyében interpelláló képviselőknek adott válaszát júniusban elutasította az Országgyűlés többsége. A bizottságban a meghívott interpellálók, Keller László (MSZP, nemrégiben kinevezett közpénzügyi politikai államtitkár) és Gusztos Péter (SZDSZ) a múlt héten is nemet mondtak Polt Péter részletes beszámolójára.

Az ügyészség nem látta értelmét semmisségi perek megindításának, mert azokkal a közérdekben okozott sérelmeket nem lehetett volna orvosolni - mondta Polt Péter legfőbb ügyész múlt csütörtökön az alkotmányügyi bizottságban a Happy End Kft. (a Fidesz-kampányt bonyolító cég) és az Országimázs Központ által kötött, egyébként az ügyészség által is törvénysértőnek mondott szerződések ügyészségi vizsgálatáról. Jelenleg a rendőrség nyomoz az ügyben a büntetőjogi felelősség megállapításáért. A Legfőbb Ügyészség a Schlecht-ügyben (vagyis a Fidesz közeli fantomcégek ügyében) feltűnt titokzatos vállalkozó, Weisz József szerepét vizsgálja, miután a Fővárosi Főügyészség nem látott okot a nyomozás megindítására. Poltnak azért kellett a bizottság előtt megjelennie, mert a Happy End, illetve a Schlecht Csaba ügyében interpelláló képviselőknek adott válaszát júniusban elutasította az Országgyűlés többsége. A bizottságban a meghívott interpellálók, Keller László (MSZP, nemrégiben kinevezett közpénzügyi politikai államtitkár) és Gusztos Péter (SZDSZ) a múlt héten is nemet mondtak Polt Péter részletes beszámolójára.AHappy End-ügyben Keller László tavaly szeptember 17-én, még ellenzéki képviselőként jogi szakvélemények és az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) Országimázs Központra (OK) vonatkozó ténymegállapításai alapján írt levelet Polt Péternek, amelyben azt állította: jogszabályba ütközők, tehát semmisek a kancellária és a Happy End Kft. eseti szerződései. Keller sürgette a legfőbb ügyész fellépését az adófizetők pénzének visszaszerzése érdekében. Polt csak nyolc hónap elteltével írta meg neki, hogy bár a szerződések valóban törvénysértőek, ő nem kíván élni a perindítás lehetőségével - állítja Keller. A szocialista képviselő emiatt interpellálta a legfőbb ügyészt június 6-án.

Országimázs, Happy End

Polt Péter válaszában leszögezte: ügyészi perindítás nyomán a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem helyreállítását csak a szerződés megkötése előtti állapot visszaállításával lehet orvosolni. Ez több okból lehetetlen - mondta a legfőbb ügyész. Egyrészt nem a közpénzek elköltése okozta a semmisséget, hanem az, hogy a közbeszerzési eljárást megkerülték (itt nem az 1999-ben és 2001-ben kötött keretszerződésekről van szó, amelyek közül az OK kettőt is "kvázi" közbeszerzéssel nyert el, hanem az ezek alapján kötött eseti kontraktusokról, mint például a millenniumi tűzijáték, a köztársasági elnök beiktatásának megszervezése, a sydneyi olimpián való részvétel, a március 15-i ünnepségek megszervezése - amely szerződések értéke egyenként több tízmilliós nagyságrendű). Mivel a keretszerződések 2002. december 31-én járnak le, az ügyészi fellépés nem akadályozta volna meg az alperes (a volt kormány) további, ilyen jellegű pénzköltését, mivel a bíróság az ítélethozatalig hatályban tartotta volna a szerződéseket. Polt azt is megjegyezte: a hasonló perek hosszúsága miatt a fenti időpontig biztosan nem született volna az alpereseket jogerősen elmarasztaló ítélet.

Ez nem erre az ügyre szabott főügyészi álláspont: hasonló megfontolásból nem indított pert az ügyészség az Acél XXI. Kft. és a Dunaferr Rt. vagyonkezelési szerződésének semmissége iránt. (A perindítást az Orbán-kormány nevében Bártfai Béla kérte az ügyészségtől 2000 decemberében: a Fidesz szerint ugyanis százmilliós sikerdíjakat fizettek ki a szocialistákhoz kötődő igazgatósági tagoknak.)

Továbbá: már teljesített szolgáltatásokról van szó, amelyek után nem lehet visszaállítani az eredeti állapotot - mondta a főügyész, akinek válaszát a koalíciós többség júniusban elutasította.

Polt Péter mind a plénum, mind a bizottság előtt kifejtette: a Legfőbb Ügyészség (LÜ) a vaskos dosszié átvizsgálása után nyomban felhívta a MEH figyelmét a szükséges lépések megtételére. Nézzük, mit jelentett - ahogyan Polt fogalmazott - az "azonnali, kellő időben megtett fellépés".

Időrendi problémák

Polt négy nappal Keller levele után megkereste a zárszámadást véleményező ÁSZ-t, tudakolván, hogy a számvevők tapasztaltak-e semmisségre utaló körülményt. Polttal az ÁSZ - a Közbeszerzési Tanács jogi álláspontjára hivatkozva - végeredményben azt közölte, hogy az eseti szerződésekre közbeszerzési eljárás szükséges. Kellert ezek után arról tájékoztatta Polt, hogy szüksége van az iratok beszerzésére. 2001. október elsején a legfőbb ügyész ezeket megkérte Stumpf István kancelláriaminisztertől: a dokumentumokat három napon belül meg is kapta. Közben Horányi Miklós LÜ-szóvivő tájékoztatta a sajtót is, hogy a papírok megérkezésétől számított "ésszerű határidőn belül döntenek" arról, szükséges-e bármilyen lépés megtétele.

Az ügyészség négy hónapig vizsgálódott. Idén február 14-én érkezett az LÜ-re Keller sürgető levele. Nyolc nap múlva a Legfőbb Ügyészség levelet ír a MEH-be Bártfai Béla közigazgatási államtitkárnak. Polt a bizottság előtt megjegyezte: e levél "sokáig nem jelent meg a sajtóban, amely (...) tartalmazza, hogy törvénysértés történt, törvénysértő az a szerződési konstrukció, amit alkalmaztak, és megadja az ügyészség a megfelelő - hát nem mondanám instrukcióknak, hiszen az ügyészség nem adhat instrukciókat a Miniszterelnöki Hivatalnak - felvilágosítást a jogi lehetőségekről, amelyek alkalmasak lehetnek a jogsértő helyzet orvoslására". Ezek a következők: a keretszerződések meszüntetése, új közbeszerzési eljárás alapján új keretszerződés vagy a még meg nem kötött eseti szerződések közbeszerzéssel való megkötése. A bizottságnak szétosztott, a vezetői értekezletről szóló tájékoztatóban az szerepel, hogy az ügyészség "megoldási lehetőséget ajánlott" a MEH-nek "azt megelőzően, hogy az LÜ állást foglalna a szerződések semmisség miatti megtámadásának kérdésében". Tehát ekkor még fontolgatta a perindítást az ügyészség, és nem vette figyelembe azt a szempontot, amit a múlt héten a bizottság előtt Polt Péter mondott, hogy ti. egy, a Fővárosi Bíróságon indított és a Legfelsőbb Bíróságon folytatódó per átlagosan 653 napig tart, vagyis az eljárás a szerződések érvényessége alatt bizonyosan nem fejeződött volna be. Polt a bizottságot arról is tájékoztatta, hogy a jogsértések orvoslására tett javaslatokról idén február 27-én levélben tájékoztatta Kellert, aki viszont - ugyancsak a bizottság előtt - azt állította, hogy neki az ügyészség csak május 30-án említette, hogy a kancellária törvénysértő szerződéseket kötött. Keller verzióját hihetővé teszi az a körülmény, hogy - ismerve a képviselő habitusát - minden bizonnyal azonnal nyilvánosságra hozta volna a Legfőbb Ügyészségnek a kancelláriát egyértelműen elmarasztaló álláspontját (ne feledjük, választási kampány volt már).

Ám a MEH államtitkára nem értett egyet a főügyésszel, és ezt egy hónappal (!) a javasolt intézkedésekről szóló Polt-levél után - "két független jogi szakértő tanulmányára" hivatkozva - közölte a legfőbb ügyésszel. Az ügyészi értekezleten egyébként elhangzott: a Miniszterelnöki Hivatal által hivatkozott "szakértők jogtudósok voltak, de a konkrét szerződéseket nem látták, és nem ismerték sem az ÁSZ, sem az LÜ álláspontját". De a legszebb ezután következett: Bártfai Béla államtitkár azt is megírta az ügyészeknek, hogy egyeztetett az igazságügyi tárcával (IM), és arra jutottak, hogy szükség van a közbeszerzési törvény módosítására.

Keller László ekkor Polt Péternél "a törvénysértések és a bűncselekmények kivizsgálását" sürgeti. A legfőbb ügyész a választások előtt két nappal azt írja Kellernek, hogy Juhász Ferenc március 27-i feljelentése alapján (a Népszabadságban megjelent, a Happy End Kft. és az Ezüsthajó Kft. ügyleteiről szóló két cikk nyomán) a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal az ORFK-hoz tette át az ügyet, és ezért az LÜ oda irányította a Keller-aktát is.

Az LÜ április 4-én megkereste az IM-et, de a tárcától nem kapott érdemi választ. Somogyvári István, aki ma is a minisztérium közigazgatási államtitkára, másfél hónap elteltével (!) azt írta, hogy az IM-nek nincs elég adata, egyébként sincs hatásköre konkrét ügyben állást foglalni.

A szocialista képviselők azt firtatták: nem gondolta-e Polt, hogy amiért múlt szeptemberben nem indított pert az ügyészség, maga is felelős azért, hogy a közpénzek addig is ellenőrizetlenül ömlöttek ki az államkasszából? Hiszen ha pert indít a kormányzat ellen, annak üzenetértéke van, és önmagában elég lehet ahhoz, hogy a törvénysértő helyzetet az Országimázs Központ felszámolja? Polt Péter viszont azzal válaszolt: az ügyészség számára a törvény lehetőségként, nem kötelezettségként írja elő a perindítást. Az ÁSZ nem indítványozott intézkedést, az ügyészség mégis megállapította a jogsértést, ám a közérdek helyreállítására a MEH által indítandó polgári perek - a szolgáltatások és ezek ára közötti feltűnő értékaránytalanság, tévedés, megtévesztés - alapján lett volna lehetőség. (A tavaly augusztusi ÁSZ-jelentés többek között megállapította: az imázsközpont több mint egy évig működött úgy, hogy nem volt az egyes osztályoknak és tisztviselőknek hatásköri leírásuk; a Happy End-szerződésekben például a cég "zászlók működtetése" címén számolt el tízmilliós összegeket, és így tovább.) A legfőbb ügyész nem tudta megerősíteni, hogy a Happy Endet és az Ezüsthajót végelszámolnák (amely cégek egyébként 7-8 milliárd forintot kaptak két év alatt a kormányzati kommunikáció jegyében), de azt elmondta: ha egy perben végelszámolással megszűnik az alperes cég, a bírósági gyakorlat az, hogy a pert is megszüntetik. Soron kívüli eljárást pedig azért nem kért az igazságszolgáltatási tanács tagjaként, mert "a felek úgy el tudják húzni az eljárást, hogy az évekig eltart".

Ez az egész ügymenet mindenesetre sokat elárul arról, hogy egyes állami szervek miként viszonyulnak a közpénzekkel kapcsolatos ügyekhez. A rendőrség tavaly októberben még, persze teljes hírzárlat mellett, jogosulatlan adatkezelés miatt nyomozott (elkövette-e valaki e vétséget azzal, hogy nem adta ki a Happy End 4,2 milliárdos OK-pályázatát elbírálók nevét). Ma már amiatt nyomoz a rendőrség, hogy a szerződéseket egyáltalán teljesítették-e. A törvényességet felügyelő Fővárosi Főügyészség kijelentette: bizonyos lefoglalt cégdokumentumokat (számlák, könyvelési anyagok, szerződések) a Happy End és az Ezüsthajó panasza alapján visszaszolgáltatnak, mert azok a bűncselekmény alapos gyanújára okot adó tényállással nem függenek össze; egyébként a törvényesen begyűjtött bizonyítékokat felhasználják az objektív igazság kiderítése érdekében.

A Fidesz közeli fantomcégek

Gusztos Péter SZDSZ-ügyvivőt az érdekelte, hogy a Schlecht-ügyben mit tett eddig az ügyészség. Hogyan fordulhatott elő, hogy a HVG közelebb jutott az ügy felderítéséhez, mint a nyomozó hatóság? Magyar Bálint (SZDSZ) a hetilap írása nyomán feljelentést tett különböző gazdasági bűncselekmények alapos gyanúja miatt, és kérte a (már lezárt) Schlecht-akta újranyitását. A feljelentésben szerepel a cikk néhány állítása: valószínűsíthetően egy tótújfalui vállalkozó - aki Löwensteinben Kaya Ibrahim szomszédja volt, és magyarországi üzletfelei közé tartozott Josip Tot - közvetített a több mint 100 millió forintos tartozást hátrahagyó Fidesz közeli cégek fantomizálásában tevékeny szerepet játszó Schlecht Csabának a társaságok adásvételénél. Kayáék állítólag Weisz közvetítésével 1994-ben hasonló módszerrel vettek meg ismert magyarországi vállalkozóktól bajba jutott cégeket, melyek közül az egyik Sipos László családjának tulajdonában volt. Sipos a jogi karról számos fideszest, illetve a párthoz közel álló személyt ismerhetett. A Fővárosi Főügyészség május 30-án döntött úgy, hogy bűncselekmény hiányában nem rendelhető el a nyomozás. Polt Péter a bizottság előtt múlt csütörtökön kijelentette: e határozatot Magyar Bálint megpanaszolta a Legfőbb Ügyészségen. Jelenleg tart a határozat tanulmányozása, a feljelentés személyi körét pedig külön vizsgálat tárja föl.

Az alapügyekben (a Fidesz közeli fantomcég-birodalom ügyében) Polt Péter szerint a korábban ismertetett három ok miatt nem nyitható meg újra az akta: az elévülés miatt, amiatt, mert nem történt bűncselekmény (a fantomizáláskor nem volt a cégeknek vagyonuk, így nem jöhet szóba sem a csődbűntett, sem az adócsalás), másrészt nem bizonyítható, hogy színlelt ügylet kötése lett volna a cél. A volt cégbirodalomból a Centum Kft. volt az egyetlen, amelynél - ha történt bűncselekmény - nem évült el az eladástól számított büntethetőség (azért, mert e cég köztartozása meghaladta az 50 millió forintot). Az ügyben a Centumot "értékesítő" Schlecht Csaba ellen utóbb nyomozás indult, ám ezt előbb a rendőrség, majd az ügyészség is megszüntette (lásd: Magyar népmese, Magyar Narancs, 2001. szeptember 20, és Függő játszma, 2001. november 22.).

Gusztos Péter szerint ha igaz, hogy Weisz az összekötő kapocs a Fidesz közeliek és Kaya Ibrahimék között, akkor ez kétségbe vonja az eljárások pártatlanságát, ami Polt Péterre is rossz fényt vet, hiszen ő felügyeli ezeket a nyomozati eljárásokat. "Erre az eljárásjogi hiányra szerettem volna felhívni a figyelmet, ami tehát szakmai és nem politikai kritika, főleg nem hajtóvadászat a legfőbb ügyész ellen" - mondta lapunknak a szabaddemokrata képviselő. A helyzet egyébként hasonló ahhoz - folytatta -, mint amikor a rendőrség egy év múltán is képtelen volt megtalálni Schlecht Csabát, úgyhogy Világosi Gábornak az Országgyűlés plénumán kellett meglobogtatnia a telefonkönyvet, hogy felhívja a nyomozó hatóság figyelmét arra, hol található Schlecht Csaba.

A legfőbb ügyész leszögezte: az ügy újabb fordulata kapcsán feltett kérdésekből - miért nem szembesítették Kayát és Josip Totot, nyomozza-e vagy leplezi a bűnt a hatóság - nem készült fel az ülésre, ugyanis arra számított, hogy az 1998 óta tartó nyomozásokról kell beszámolnia. Amikben - a külső szemlélőnek legalábbis úgy tűnt - Polt Péter válasza alapos volt. Az újabb vizsgálatok eredményéről - hogy ti. volt-e kapcsolat Weisz, Sipos, Kaya, Tot, Schlecht és a Fidesz közeli ügyvédek között - a Legfőbb Ügyészség csak a kutatás lezárta után tud tájékoztatni.

Somos András

A koalíció és a legfőbb ügyész

"Udvariatlan és szokatlan megjegyzést tett az igazságügyi miniszter Polt Péter munkájára kettejük június 20-i találkozója után, amikor azt mondta, nem teljes a bizalom a legfőbb ügyész iránt" - nyilatkozta lapunknak Répássy Róbert (Fidesz). Bárándy Péter korábban az igazságszolgáltatás politikától való távoltartása mellett érvelt, ehhez képest most egy lebegtetett követelményrendszert állított Polt Péter és az ügyészi szervek elé - fejtegette Répássy.

Bárándy Péter igazságügyi miniszter kérdésünkre visszakérdezett: nyilatkozta-e valaha, hogy ő hivatott elbírálni a jövőben megszülető legfőbb ügyészi döntések szakszerűségét? Hozzátette: Polt Péter a találkozójukon arról biztosította őt, hogy az ügyészség a jövőben is csak a törvényeket tartja szem előtt. Ez pedig elegendő alap ahhoz, hogy bízzon az ügyészi vezetés pártatlanságában - mondta a miniszter.

A koalíció ugyanazon okok miatt támadja Poltot, amiért két éve is nemmel szavaztak legfőbb ügyésszé választására - véli Répássy. Szerinte Polt annak a szocialista és szabaddemokrata prekoncepciónak az áldozata, miszerint a legfőbb ügyész - korábbi fideszes kötődése miatt - úgymond politikailag elfogult. Répássy Róbert egyébként "jogtörténeti botránykőnek" tartja Keller László és Gusztos Péter interpellációját. "Keller László képviselő visszaél interpellációs jogával: a nyomozó hatóságra bízta ügyét, ám vágyait, gyanúit az eljáró ügyészek nem igazolták, ezért beakaszt egy gyomrost a politika porondján" - mondta az ellenzéki politikus.

Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára úgy véli: nem biztos, hogy elítélhető morálisan, ha egy képviselő az általa elindított eljárás eredménytelen befejezése után egy másik törvényes eszközt is felhasznál.

Répássy szerint "egy beépített konfliktust hozott a mostani ügy a felszínre", az interpellálhatóságot az alkotmány ugyanis nem korlátozza. Ha megszűnne a konkrét ügyben történő kérdezés joga, csak a főügyész éves beszámolóját vitathatnák a képviselők, és a nyomozásokat a politikusok véleménye véletlenül sem orientálhatná. Hankó Faragó Miklós - aki a konkrét ügyekről május 27-e, a kormány felállása után nem kíván állást foglalni, mondván, "a hatalmi ágak vezetői ne véleményezzék egymás tevékenységét" - úgy véli: a képviselőknek joguk van szavazni a legfőbb ügyész válaszairól. A bizottság, amely meghallgatta a legfőbb ügyészt, állásfoglalását ismét a plénum elé terjeszti. "Az Országgyűlés sorozatos nemleges válasza esetén - feltéve, hogy a többség a demokrácia íratlan szabályait nem sérti - egy felelős vezetőnek a személyes konzekvenciákat le kell vonnia" - tette hozzá az államtitkár. Hankó Faragó nem tud arról, hogy a legfőbb ügyész interpellálhatóságának megszüntetését bárki is tervezné.

Csiha Judit (MSZP), az ügyrendi bizottság elnöke 13 évig volt büntető ügyszakos ügyész. Szerinte "az Országgyűlés közbizalmat fejez ki a legfőbb ügyész megválasztásával, és ezt kéri számon, amikor beszámoltatja".

Csiha a Schlecht Csaba elleni nyomozást megkésettnek és oktalanul lassúnak érezte. A képviselő asszony nem volt elégedett Polt interpellációra adott válaszával sem, amelyben a legfőbb ügyész a Kaya Ibrahim-nyomozás lezárását indokolván azt mondta: tessék a rendőrséget irányító belügyminisztert megkérdezni, miért nem volt az eljárás eredményes. "Nem minden képviselő tudhatja, hogy a Schlecht-ügyet fokozott ügyészi felügyelettel, tehát elvben akár a felügyeletet ellátó ügyésznek történő napi beszámolás kötelezettsége mellett nyomozta a rendőrség: az ügyészség utasításokat adhatott a nyomozóknak, és az ügy lezárta előtt az egész ügyet áttekintette és értékelte. Amit Polt Péter mondott tehát, az nem tisztességes. Heves lelkifurdalások közepette utasítottam el válaszát, mert tudom, ez érinti az iránta táplált közbizalmat." Csiha Judit szerint Polt Péter ombudsmanhelyettesként magas színvonalon, tárgyilagosan és tisztességgel dolgozott; sokáig legfőbb ügyészként sem ébresztett kételyt a képviselő asszonyban. "Akkor kezdett a kisbogár befészkelődni az agyamba, amikor az előző ciklusban szocialista képviselőtársam, Faragó Péter mentelmi jogát kérte ki egy átiratban számviteli fegyelem megsértése vétségének gyanúja miatt, de sugárzott az átiratból, hogy a mentelmi jog felfüggesztését megalapozó cselekmény nem bűncselekmény. A Ház érthető okokból nem is adta ki a képviselőt."

Csiha Judit ezzel együtt nem ért egyet a legfőbb ügyész távozását követelőkkel: "Zárjuk le ezt a másfél-két éves időszakot, munkálkodjon Polt Péter tárgyilagosan, objektíven, szakszerűen, Györgyi Kálmán >>örökségéheztó módon, aki nem viselte el, hogy egykori tanítványai azt mondják az Országgyűlés előző elnökének küldött hivatalos átiratára, hogy az jogilag nem releváns." A szocialista politikus megjegyezte: "Nem azt várom, hogy a legfőbb ügyész legyen elnéző mondjuk egy a szocialista érdekkörben megindított nyomozásnál. Hanem azt, hogy mindig legyen tényszerű."

Vastagh Pál, az alkotmányügyi bizottság szocialista elnöke szerint "nem kedvez az alaphelyzet a koalíció és a legfőbb ügyész kapcsolatának", mivel a Fidesz annak idején Polt Péter személyében "olyan személyi javaslatot fogalmazott meg, amely mögé politikai feltételezések beépíthetők". Az MDF jelöltjét, Heidrich Gábor Csongrád megyei bírósági elnököt a szocialisták elfogadták volna. Vastagh azonban nem állítja azt, hogy az MSZP és a Polt közötti viszony egyszer és mindenkorra megromlott. "A képviselőkben lévő kétely miatt lassú a kibontakozás; arra várnak, hogy a legfőbb ügyész miképp érvényesíti szakmai szempontjait. Jogi eszköze nincs a bizottságnak arra, hogy a legfőbb ügyészt megszorongassa, a meghallgatásnak csak jelzésértéke van" - mondta lapunknak a Horn-kabinet igazságügyi minisztere. Vastagh Pál egyébként elképzelhetetlennek tartja, hogy a legfőbb ügyésszel szembeni bizalmatlanság az ügyészségi dolgozók munkafeltételeinek romlásához vezessen.

Figyelmébe ajánljuk